Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-07 / 83. szám
ÉLETMÓD PORTRÉ Igazodási pont lehetünk itt fenn, sokaknak a perjel Ablakából is fotózza a folyton változó Balatont, évente egyszer egy helikopterkörre is befizet Lerobbant, lepusztult épületet talált 1994-ben, és ahogyan mondja, egy érteden környezetet. Kor- zenszky Richárd perjel akkor egyetlen rendtársával „foglalhatta vissza” a Balaton fölé magasodó kéttornyú templomáról közismert apátságot. Ma nyolc bencés él Tihanyban. Fónai Imre- Ilyen kilátás talán sehonnan sincs a Balatonra - nyitja ki irodája ablakát a perjel, aki a minap vehette át a Magyar Örökség Díjat. - Mi itt fenn igazodási pont lehetünk sokak számára. Az apátság kettős tornya a vitorlásoknak, hajósoknak is igazodási pont. Öreg halászok mesélték nekem, hogy mennyire fontos volt a radarok világa előtt: az apátság tornyai mutatták számukra az irányt. Nem akárhogyan, nem akárhová épültek a régi templomok. A templomok hajóját a fölkelő és a lenyugvó Naphoz igazították. A Nap mindig keleten kel, nyugaton nyugszik. És mindig fölkel. Ez is igazodási pont, el kell fogadni, hogy van tőlem független rendje is a világnak, nem én húzom föl a Napot. Ha megpróbálok igazodni a jkülső, hitem szerint teremtett világ rendjéhez, akkor békét tudok találni. Ha pedig a békére törekszem, ezt megsejtik a velem találkozók. Akik meg velük találkoznak, rajtuk keresztül sejtik meg: valami megszabja életük irányát. S míg a szél hol balról, hol jobbról fúj, a Nap mindig ugyanott kel föl. Korzenszky Richárd OSB perjel (OSB, azaz Szent Benedek rendjéhez tartozó és perjel, azaz elöljáró) gyakran éppen az apátság ablakaiból fotózza a Balatont, merthogy „nincs rá ideje”. Ám képei által is ismertté lett, az apátsági képeslapok java része is az ő felvételeiből készül, sőt, kérte már vizes, hajós képeit falinaptárához a Balatoni Hajózási Zrt. is. — A Balaton minden percben más - mondja a bencések tihanyi vezetője. - Megengedem magamnak azt a luxust, hogy minden évben egyszer befizetek egy helikopterkörre; ha csak egy-két képeslapra való fotó összejön, már megérte... Tihany kicsiny, ezer lelkes egyházközség, az apátság 1994 óta tartó folyamatos fejlesztése, gyarapítása jórészt pályázatoknak köszönhető, ami a perjel szerint „gyilkos dolog, hiszen rendre elviszi az önerő az addig összespórolt pénzt”. Sokan megkérdik tőle, hogy miért kell belépőjegyet váltani a tihanyi templom megtekintéséért. Ilyenkor azt feleli: a templom működését a hívek adományaiból biztosítják, az állami támogatás nem éri el az évi félmillió forintot. Munkabéreket ebből nehéz kiNévjegy Korcenszky Richard 1941-ben született Csornán, középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, érettségije évében lépett be a bencés rendbe. 1964-ben szentelték pappá. Egyetemi tanulmányokat folytatott az ELTE Bölcsészettudományi Karán, doktori dolgozatát a XVII. századi magyarországi unitárius énekköltészet témájából írta. 1968-tól a győri bencés gimnáziumban tanított, 1973-tól Pannonhalmán. 1979-ig főapáti titkár. 1979-től 1989-ig a pannonhalmi gimnázium igazgatója. 1991-től miniszteri biztos. 1994- ben elöljárója Tihanyba helyezte. Néhány kitüntetése: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Veszprém Megye »Pro Comita- tu" Díja (2001), Prima Primissima Díj (2008), Magyar Örökség Díj g— (2012). A szerzetesi élet nem valamiféle keserűség, hanem örömmel vállalt élet — hangsúlyozza Korzenszky Richárd termelni. A kiállításoknak viszont évi 150 ezer látogatója van, s utánuk naponta például takarítani kell. Tehát: vagy egész nap zárva van ingyen, vagy pedig nyitva, összekötve a kiállításokkal. No és őrzés nélkül se lehet egy ilyen műemlék, az is pénzbe kerül. Ezt kell megfizetni a belépővel. A koncerteket, kiállításokat, előadásokat persze nem (csupán) a bencés atyák szervezik, vannak világi, civil munkatársaik. - Amikor Tihanyba kerültem, lerobbant, lepusztult épületet találtam, s egy érteden környezetet — emlékszik vissza a rendhez érettségije évében, 1959-ben csatlakozó Korzenszky Richárd. -Jönnek a bencések, mit tudnak ők csinálni a kultúrával, mit kezdenek az értékes múzeummal, vagy a modern művészettel? így fogadtak. Aki ilyet mond, annak halvány fogalma sincs arról, hogy amióta szerzetesek léteznek, ott, ahol megjelentek, megjelent valamiféle kultúra is. S nemcsak az írni-olvasni tudás kultúrája. Az építészet is, példa erre a somogyvári bencés apátság, valamint a kaposszentjakaA közösség a háttér. Van köztük most Tihanyban 85 éves, de két fiatal is, akik már elkötelezték magukat fogadalommal a rendhez, de még nincsenek pappá szentelve. Reggel, délben és esHa megpróbálok igazodni a külső, hitem szerint teremtett világ rendjéhez, akkor bé- PWt tudok malnt Ha pedig békére törekszem, ezt megsejtik a velem találkozók bi monostor romjai. Tihanyban fölújítottunk egy templomot, az apátság épületét, készítettünk új kiállítótermet, az ország egyik leglátogatottabb kiállítóhelye lettünk, ma már versengenek azért a művészek, hogy bemutathassák alkotásaikat. Egy szerzetes önmagában nem szerzetes, vallja az elöljáró. te közösen imádkoznak, zsoltárokat énekelnek, szentírási szövegeket olvasnak. A közös asz- . tálnál pedig vacsorakor Szent Benedek regulájából olvasnak fel mindig egy-egy részletet. —Óra et labora, imádkozzál és dolgozzál, azt szokták mondani, ez a jelszavunk. Szent Benedek regulájából azonban én azt emelném ki: keresd a békét és járj utána. Jelszavunk tehát a pax, a béke. Szent Ágoston szerint a béke az a nyugalom, ami a rendezettségből származik. A szerzetesi élet nem valamiféle keserűség, hanem örömmel vállalt élet. Vannak kötöttségei, de egyáltalán nem mindegy, hová, mihez kötöm le magam. Ha el akarok érni valamit, sok mindent el is kell hagynom. Ha nyelvet tanulok, akkor is lemondok önként a szabadságomról (amíg tanulok, szótárazok, nem csinálok mást) azért, hogy értelmes legyen az életem. A szerzetesi élet is önkéntes, szabad vál lalás. Több mint ötven év tapasztalatából mondom: ha az ember meri szétosztani magát, vissza is kapja azt, méghozzá százszorosán. A bencés elöljáró merte szétosztani magát: teológiát tanult, majd hogy taníthasson, magyarorosz szakot végzett. Győrben kezdte a tanítást, majd Pannonhalmán folytatta, ahol egy A török, majd később II. József, végül Rákosi Mátyás űzte el a szerzeteseket Tihanyból A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította. A királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a magyar nyelv legrégibb írásos emléke. A középkori kolostorról csak a XVI-XVll. századi ábrázolások alapján alkothatunk képet. Napjainkra az egész együttes szinte nyomtalanul eltűnt, alig tizen- egynéhány kőfaragvány és a szinte érintetlenül ránk maradt XI. századi altemplom fennmaradása minden bizonnyal 1. András tiszteletéhez kapcsolható. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban. A új templomot 1754-ben szentelték fel. 1786-ban II. József a bencés rendet is felosztotta. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. 1950- ben ismét el kellett hagyniuk a szerzeteseknek a rendházat. A plébánia megmaradt, a rendházba először szegényház, később múzeum költözött. kor diákoskodott. Igazgatója lett azután a bencés gimnáziumnak. A rendszerváltáskor Antall József miniszterelnök felkérte: miniszteri biztosként foglalkozzon iskolaügyekkel a művelődési minisztériumban. Hozzá tartozott minden nem állami iskola, ebből egyre több lett az idő előrehaladtával. De új közoktatási törvényt és Nemzeti Alaptantervet is írtak. Arra a kérdésre, hogy elége- dett-e azzal, ahol most tart az egyházi iskolák ügye, azt feleli: - Akkor nekünk át kellett törni az értetlenség falát. Sokan gondolták, hogy jönnek az egyházak, s valamiféle új diktatúra jön. Erről persze szó se volt. Úgy értelmeztem akkori feladatomat, hogy fordítanom kell, méghozzá magyarról magyarra. Az államigazgatásban nem értették az egyházi emberek gondolkodását és fordítva. Én pannonhalmi gimnáziumigazgatóként ismert voltam pedagóguskörökben, és elfogadtak mint szakembert is, nem mint papot vagy szerzetest. Amikor most átvesz az egyház egy iskolát, ugyanazok a kérdések merülnek föl. Az emberek tudatvilága tehát nem változott. Nehezen fogadják el, hogy létezik értékrend, és egy iskola értékrendet kell hogy képviseljen. Mert olyan, hogy semleges oktatás, nem létezik. A pedagógustól megkí- vántatik, hogy értsen a szakmájához, s egyben legyen olyan, akire a diákok fölnézhetnek. Érett ember pedig nincs világkép, világnézet nélkül. A pedagógusok 40 évnyi megnyomorí- tása tönkretette a magyar közoktatást és közgondolkodást, hiszen diktatórikus módszerekkel terjesztett és totalitárius, mindenre kiterjedni akaró ideológia szószólói kellett hogy legyenek. S ezt nagyon nehéz kiheverni. A Tihanvi-félszieet « 4 1 4
