Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-07 / 83. szám

2012. ÁPRILIS 7„ SZOMBAT 5 HÚSVÉT JEGYZET LENGYEL JÁNOS Hús vét időt­álló üzenete sokan azt hiszik, hogy Krisztus halála és feltámadá­sa csak a keresztények ün­nepe, pedig a húsvét min­denki számára alkalmat és lehetőséget ad arra, hogy megértsen valamit a krisztu­si tanításból. Mivel a hit sze­rint Krisztus megszabadítot­ta az embereket a bűn terhé­től, a keresztre feszítés az emberiség együvé tartozása, a feltámadás pedig a béke szimbóluma. Nem véletlen hát, hogy húsvét idejére még a háborút is felfüggesztik. A háborúnak furcsa termé­szete van. Akkor is zajlik, ha nem látjuk, nem tapasztal­juk a vérontást! Ez a lelkek háborúja. Éppen ezért az emberek lelkében dúló hábo­rút is fel kellene függeszteni már, hiszen az ünnep, a hús­vét vigasztalást, reményt és erőt ad immár kétezer éve. Üzenete változatlan, akár­csak az emberi élet értelme. A keresztények számára azt erősíti, hogy van feltámadás az ember számára is, mert Isten nagyobb jövőt szán a halandónak, mint ami a földi élet idejébe belefér. Ez az iga­zi örömhíre a húsvétnak. napjainkban is nagy szüksé­ge lenne a világnak egy kis megnyugvásra. Válságokkal teli, bonyolult helyzetünk­ben azonban nehezen tu­dunk ünnepelni. Már a fel­készülés is kimerít. Sonka, tojás, nyúl és ajándék. Mint­ha csak a kellékekről szólna az ünnep. Pedig a békéről szól, hiszen az igazán nagy dolgok megéléséhez békére van szükség. Békére a világ­ban, békére a lelkekben. életünk állandó megújulás. A tavasz új lendületét, a ter­mészet újraindulását érez­zük. Erre a változásra az emberi léleknek is szüksége van, mert új lehetőséget, új örömöt hoz az életünkbe. Ha megértjük az üzenetet, ak­kor rájövünk, hogy van más, van folytatás! isten már cselekedett ér­tünk, most rajtunk a sor! A megújulás ünnepe van húsvét Hajdanán a férfiak visszakapták a locsolást a lányoktól Készülődés Reggeltől estig húsvéti hangulatban telt a kedd a szekszárdi Garay általános iskolában. Locsolóverseket tanultak a gyerekekkel, tojásvadá­szatot szerveztek számukra, na és persze a tojásfestés különböző technikáival is megismerkedhettek a diákok. Dekupázsolták, batikolták, karcolták a tojásokat, és megtanulták azt is, mi az a berzselés. Segítség Kalocsáról érkezett Farkas Sándorné (jobbról) személyében tek a környéken élők. A Sárkö­zön kívül is változatos hagyomá­nyok kapcsolódtak az ünnephez. Váralján egy másik nagyon szép szokás élt, amelyet talán a ma­gyar kulturális örökség részévé is nyilvánítanak. Itt ugyanis a keresztszülők a gyerekeket hús- vétkor nem otthon ajándékozták meg, hanem kivonultak a Magyar­dombra, és ott köszöntötték egy­mást. A húsvéti nyúl megjelenése vélhetően német hagyományok­ra vezethető vissza, és minden bizonnyal az állat szaporasága miatt hozható kapcsolatba az ünneppel. A húsvét velejárója a nagy evés-ivás. Nagyszombattal lezá­rul a böjti időszak, ezt követi tu­lajdonképpen az ünnepi kuliná­ris dínomdánom. Mivel a húsvét szigorúan pihenőnap volt, azaz ilyenkor nem volt szabad sem­milyen munkát sem végezni, az ételeket is előre, még szombaton elkészítették. Ahogy több egyhá­zi ünnep alkalmával, húsvétkor is szokás volt - sok helyen még ma is az - az ételek, a sonka, a tojás, a bor, a kalács megszente­lése. A szentelt ételekből sem­mit nem lehetett kidobni, ezért még a morzsát is úgy égették el. A húsvét az év egyik leg­nagyobb keresztény ün­nepe, amelyben sajátosan keverednek az egyházi és világi eredetű - megtisz­tulást és újjászületést jel­képező - hagyományok. Hargitai Éva A húsvét legjellemzőbb motívu­ma kétségtelenül a hétfői locso­lás, amit a „szebbik nem” kép­viselői vegyes érzelmekkel fo­gadnak. Sokan várják a locsoló­kat, de vannak, akik kevésbé lelkesednek, hogy egy nap öt­ször cseréljenek ruhát, és tucat­nyi kölni illata keverékét árasz- szák. A régi jó szokás - ami elégtételt jelenthetett volna utóbbi csoport számára -, azaz a keddi visszalocsolás, mára sajnos teljesen kikopott az élő hagyományok sorából. Hajdanán a locsolásnak ko­moly szimbolikus jelentősége volt. Mint azt dr. Balázs Kovács Sándor néprajzos, muzeológus elmondta, a víz - amivel ilyen­kor a hölgyeket és az urakat nya­kon öntötték - a megtisztulást szolgálta. Részben Krisztus keresztre feszítésével a bűnök­től, részben pedig a tél utolsó nyomaitól szabadultak meg eképpen szimbolikusan. Mind­ezért cserébe pedig a fiúk, férfi­ak már akkor is tojást kaptak, sőt meg is vendégelték őket. A megtisztulás más módon is sze­repet kapott húsvét­kor, hiszen az ünnep­kör velejárója volt a porták alapos takarí­tása. Tehát az, hogy húsvét előtt mindenki nekiáll nagytakarítani, ablakot pucolni és függönyt mosni, nem csak an­nak tudható be, hogy ilyenkor jönnek a rokonok, és nem akar­nak szégyenben maradni. Már déd- és ükanyáink is így tettek az ünnep tiszteletére. Alaposan kitakarították az otthonokat, de még az istállók, ólak kimeszelé­sének, az állatok megtisztításá­nak is ekkor volt az ideje. Az eleink idején betartottan kéthetes, virágvasárnaptól fe­hérvasárnapig tartó ünnepkör másik meghatározó motívuma a tojás, az újjászületés, a termé­kenység jelképe, amitől a következő év gazdag termését re­mélték. A tojásokat változatos módon ékesítették. Érdekes, hogy ere­detileg a Sárközben a szimpla to­jásfestés dívott, olyan természe­tes alapanyagokkal dolgoztak az asszonyok, mint a hagymalevél. A tojáshímzés, amit ma sokan sárközi sajátosságnak gondol­nak, tulajdonképpen a bátai ró­mai katolikus magyaroknál volt bevett szokás, amit aztán átvet­Az összegyűjtött tojás remek játékok alapja volt bár azt szokták mondani, hogy az étel nem játék, a hús­véti tojás ez alól kivételt képez Annak idején a gyerekek sokfe­le módját találták meg annak, hogy a locsolkodás révén fel­halmozott tojásmennyiségből egy kis szórakozást is kicsihol­janak. Mint azt dr. Balázs Ko­vács Sándortól megtudtuk, jó mókának számított például a tojásgurítás, de a lurkók, illet­ve a fiatalok pénzt is dobáltak a tojásba. Kedvelt játék volt a tojás homlokon való összetöré­se, az nyert, akinek ez sikerült ■ A morzsa sem veszhetett kárba. LOCSOLÓVERSEK Zöld erdőben kis kankalin Kinyüott az éjjel, Kislányok közt a kölnimet Én locsolom széjjel! *** Ákom-bákom, berkenye; Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. *** Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág; Nézz ki az ablakon, milyen szép a vüág! Megöntözlek szépen az ég harmatával. Teljék a tarisznya szép, piros tojással! *** Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi. A TN KONYHÁJA Húsvéti reggeli A receptet Sándor Pálné szekszárdi olvasónk küldte. HOZZÁVALÓK: 4 vastag szelet sonka, 4 szelet szalonna, 15 deka lángolt kolbász, 8 tojás, 1-2 vöröshagyma, só, bors, pirospaprika. ELKÉSZÍTÉS: A szalonnát tarajosra vágjuk, zsírját serpenyő­ben kisütjük, majd hozzá­tesszük a sonkaszeleteket és felkarikázzuk a kol­bászt, valamint a durvára vágott hagymát. Néha át­forgatva az egészet össze­pirítjuk. Végül ráöntjük a sóval felvert tojásokat, és a serpenyőt rázogatva megsütjük. Tálaláskor a tetejét meghintjük csipet­nyi őrölt borssal és piros- paprikával. Friss kenye­ret és savanyúságot adunk hozzá. Továbbra is várjuk olvasóink receptjeit cím: Szekszárd, Liszt F. tér 3. Jól cifrázták az ovisok húsvétváró Hímes tojásból és kérésekből nem volt hiány Kedves díszeket pingáltak játszóház Húsvétra hangoltak a völgységi fiatalok váralja Vélhetően a húsvéti nyúl tanácstalanságában csak pironkodott volna, ha hallja, hogy a váraljai ovisok milyen ajándékokra számítanak tőle az ünnepen. A szivacspisztolyra és a nyakláncra talán kapásból rá­bólintott volna, de a trambulin és a Barbie-s újság hallatán kike­rekedtek volna a tapsifüles sze­mei. Toms Krisztián és Schmidt Zsófia álmodozott ezekről han­gosan, miközben hímes tojást készített. Akárcsak a többi lurkó­nak, nekik is Sohonyai lánosné és Till Józsefné mutatta be a Vár­aljára jellemző díszítő motívu­mokat A fiatalok érdeklődve áll­ták körül Bözsi nénit és Örzse nénit, majd ők is próbára tehet­ték kézügyességüket. - Ezúttal nép jelentőségére is igyekeztük is nagyon jól sikerült a hagyó- felhívni a gyerekek figyelmét - mányos húsvétváró programso- összegezte a napokban zajlott rozatunk, a különböző kézmű- eseményt Pukli Eszter óvoda- ves-foglalkozások mellett az ün- vezető. ■ Vízin B. Kovács Veronika (balról), Pukli Eszter és Schmidt Zsófia Képgaléria: TEOLhu bonyhád - Nagyon szép ez az ablakdísz, te készítetted, Lóri? - tette fel a kérdést Bayer Klaudia a mellette tüsténkedő fiúnak. - Igen, szerintem sem lett rossz - érkezett a válasz Domokos Ló­ránttól. A teveli lányon és a bonyhádi ifjún kívül közel 30 gyermek vett részt a Családse­gítő Központ által életre hívott húsvéti játszóházon. Remek hangulatban telt a rendezvény, színes programok sora várt a völgységi kistérség települései­ről érkezett fiatalokra. Tojást festettek, ablakdíszeket és hűtőmágneseket készítettek, színeztek, hajtogattak - felso­rolni is nehéz a délelőtt elfog­laltságait.- Zömével azok a családok csat­lakoztak a hagyományos esemé­nyünkhöz, akik év közben is kap­csolatban állnak velünk - ecsetel­te Solymosi Anita családgondozó. Majd hozzátette, összefogással va­lósult meg a közösségi program, a Gondozási Központ és egy bony­hádi vegyeskereskedés is segítő kezet nyújtott nekik. ■ V. B. Elfoglaltságokból és jókedvből nem volt hiány a játszóházon t f J

Next

/
Thumbnails
Contents