Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-06 / 56. szám

5 2012. MÁRCIUS 6., KEDD BORBAN AZ IGAZSÁG: FRITZ JÓZSEF siker A szekszárdi bor egyre több meglepetést okoz a világnak. A borászok elhivatottsága, a szaktudás, a klíma, az íz- és aromavilág másutt megismételhetetlen varázslathoz vezet. Minőségi boraink gyümölcsössége, játékossága utánozhatatlan ALOM KÖLTÖZÖTT AZ ARANYDOMBRA A pincében eladott bor a legjobb bor - mondta Fritz József, amikor vála­szolt Borban az igazság: a borász rovatunk kérdése­ire. Hozzátette: a vendé­geket Szekszárdra kell csábítani, mert aki egy­szer megkóstolta borain­kat, az önszántából is rendszeresen visszatér. Lengyel János- A nagyszüleimnek volt tanyá­ja, a szőlőt is szerettem, de leg­inkább szüretkor találkoztam vele - mondta Fritz József., - Ezen a jeles eseményen a gyere­keknek is volt dolguk. Ráadásul versenyeznünk kellett, mert egy kisputtony volt és sok gyerek. Igyekeztünk, de mindig az erő­sebb győzött. A gimnáziumi évek során társadalmi munká­ban Kunbaján szüreteltünk, vé­geláthatatlan hosszú sorokban szedtük a szőlőt. Jó buli volt. Ak­kor még nem gondoltam, hogy ez az élmény és egy sugallat meghatározó lesz az életemben. A nagyszüleim halála után ugyanis már nem volt szőlőnk.- Miért fordult vissza?- Azt persze tudtam, hogy a mi családunkban is komoly ha­gyományai voltak a szőlőter­mesztésnek, a borászkodásnak. Apai ági őseim nagy birtokokkal rendelkeztek, komoly szántóte­rületeket műveltek, erdőket gon­doztak, állatokat tartottak. A va­gyont annak idején államosítot­ták. Magam is más irányban ke­restem a boldogulást. Az 1990-es években azonban jól ment a sze­kér még az ingatlanpiacon is, s akkor szinte az ősök sugallatára kezdtem szőlővel, borral foglal­kozni. Egy hektárral kezdtük, ki­csiben, kis tanyával. Majd 1998- 99-ben jött az ötlet, hogy csinál­juk meg ezt nagyban is. Attól kezdve szinte folyamatosan te­lepítünk és építkezünk.- A borászkodás és a vendég­látás együtt működik jól iga­zán?- Régi igazság: minél nagyobb a feldolgozottság mértéke, annál nagyobb a haszon. Ez ugyan többletberuházást igényel, de megéri nem csak szőlőben és borban gondolkodni. Hosszú tá­von ez hoz úgymond a konyhára. A borainknak már több mint a felét helyben adjuk el. Ez óriási eredmény.- Amikor visszacsábította a szőlő, akkor a hagyományos szekszárdi útra tért? Az emlé­kezetéből vagy a piacfelmérés­ből indult ki?- Az ősi, hagyományos fajták igazából minden szekszárdi bo­rászt izgatnak. Mit hoz ki ebből a mi dűlőnk. A régi fajták közül is kiemelkedik a decsi zöld sza­gos. Ezek a fajták kezdenek ki­veszni, pedig sajátos értéket hor­doznak. Fajtamegőrzéses támo­gatással is gazdálkodhattam. A decsi a pécsi szagos testvére, de elismerték önálló fajtának. Szép a szőlő és hangulatos a bora. Ez csak nálunk található. És hát a kadarka az igazi álom...- De azért a kadarkához is hozzácsapott egy kanyart...- Hát igen, így született a fe­hér kadarka! Édesapám érde­me, ő mondta, hogy annak ide­jén kadarkából készítettek fehér­bort. Izgalmasnak találtam, mert nem volt ilyen a piacon. 2001-ben elkészítettük az első ilyen borunkat. Fantasztikus il­latokkal, könnyed gyümölcsös­Fritz József: Még sok szép évtized, évszázad vár ránk. Az idősebbek oda­adok, a fiatalok törekvők séggel ajándékozott meg ben­nünket. Amikor elvittem a bor­minősítő intézetbe, akkor azt mondták: kiváló a bor, de sajnos nem tudnak rá engedélyt adni, tegyek hozzá egy kis vöröset és rozéra kapok engedélyt. Szerin­tük ugyanis kadarka fehér nem létezik. Azzal érveltem, hogy ez egy régi hagyomány. Mindent megtettünk, lobbiztunk: 2003-ra kaptunk engedélyt. Eszerint Szekszárdon lehet kadarka fehé­ret készíteni. Azóta már 2-3 má­sik pincészet is próbálkozik ve­le. Ez a bor nagy büszkeségünk.- Hány hektáron gazdálkod­nak?- Jelenleg 20 hektárnyi szőlő- területtel rendelkezünk. Ehhez vásárolunk még 10-15 hektár­nyit, szigorú minőségi követel­ményeket szem előtt tartva. így mintegy 150 ezer palacknyi bort készítünk évente, és egy kis fo­lyóbor is kerül a hordókba.- Kész üzleti tervei voltak?- Sokat gondolkodtam, hogyan csináljuk. Mintegy úttörőként építettünk olyan épületet, ahol vendégeket lehet fogadni. A villányi pél­da lebegett a szemem előtt, ahol két-három busznyi em­ber gyorsan eltűnt az 50-80 pincében. Szekszárdon hiába voltak kiváló borok, ha nem vol­tak nyitva tartó pincék. Tudtam, hogy helyben sokkal több bort lehetne eladni. Amikor elkészült a fő épület vendéglőstől, panziós­tól, akkor ez egy jelentős előre­lépés volt. Jöttek a vendégek... Következett a látványpince, ta­valyelőtt pedig a nagy látványte­rasz a rendezvényteremmel.- És a fajták?- A kékfrankos mint egyik leg­jobb szekszárdi fajta, közel áll a szívemhez. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy az elmúlt 10 évben soro­zatban nyertünk a nemzetközi kékfrankos-versenyeken arany­érmeket. Nagyon megbízható, a metszési móddal és zöldszüret­tel, az egykilós terheléssel való­ban egyedi, kiváló minőséget pro­dukál. Csodabort ad, amely a vi­lágfajtáknak is méltó vetélytár- sa. A cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a blau- burger is izgalmas fajta. A pinot noir-t egyelőre vásárol­juk. Tavaly Brüsszelben aranyérmet nyert a 2008-as pinot noir-unk, úgyhogy ter­vezzük a telepítését. Nagyra tartjuk a szekszárdi borver­senyt, ahol az aranyérmek va­lóban rangot jelentenek. Névjegy fritz József közgazdász végzettségű, ingatlanüzlet­ből érkező, a múlt század elején már nagybirtokos szekszárdi borfamília sar­jaként a Szekszárd melletti Aranydombra építette ál­mát, a rusztikus vendégfo­gadót, a borlovagtermet, a pincekápolnát, a látvány­teraszt és a borászati köz­pontot.- Hosszú távon elég ez a bir­toknagyság?- Azt mondják, vannak opti­mális birtokméretek. Az egyik a 20-25 hektár. Utána már a 80- 100 hektár következik. Még egy 5 hektár telepítésre van is lehe­tőségünk a környéken. Mi ezt tartanánk. Nyolcvan százalék­ban prémium minőségű bort ké­szítünk. Hozzánk azok jönnek, akik ezeket a borokat keresik. A kiegyensúlyozott, gyümölcsös, fajtajelleges borok valóban me­sélni tudnak...- Mi a szekszárdi bor titka?- A szekszárdi borászok elhi­vatott szakemberek. A kiváló alapanyaghoz ma már kiváló technológia feltételek társulnak, s a szaktudással együtt ez már hozza a sikereket. Hiába a jó technológia, ha nem olyan az alapanyag, akkor a bor.sem lesz nyerő. Minden folyamatban a tö­kéletességre törekszenek, a sző­lőműveléstől kezdve a szüretig. A kísérletező kedv is óriási. Ilyen alapanyag kizárólag csak itt te­rem: a talaj, a mikroklíma, az ide adaptált szakértelem gyümöl­csös, harmonikus borokat ered­ményez. A borok több mint jelét mar helyben adják el- Külföld mit mutat? Jó úton járunk?- A szekszárdi bor egyre több meglepetést okoz. A világfajták­kal is tud Szekszárd csodát csi­nálni. Például a cabernet franc­nál a világot is verni tudja. Nem véletlen, hogy jó szomszédom és borász kollégám, Takler Ferenc New York-ban is képes volt meg­verni a világot. A szekszárdi kékfrankos is megismételhetet­len. Ez a fajta új lehetőségeket is kínál. A világ meglepődik, ami­kor a szekszárdi gyümölcsösség- gel, ezzel a különleges karakter­rel találkozik. Az íz-illat harmó­nia megismételhetetlen. Nézzük csak meg a borversenyek ered­ményeit.- Merre tovább? Mit hozhat az új generáció?- Nem féltem a szekszárdi bor jövőjét. Még sok szép évtized, év­század vár ránk. Az idősebbek odaadok, a fiatalabbak törekvők. Ugyanakkor figyelni kell a sok kis szőlőtermelőre. A nagyobb borászatok számára fontos, hogy a saját termelés mellett ellenőr­zött minőségű szőlőt vásárolja­nak. Ha a termelők nem érzik jól magukat, ha nem tudnak megélni a munkájukból, akkor komoly gondok lehetnek. Nem szabad, hogy felhagyjanak a ter­meléssel. Ha tőlük a fiatalok nem veszik át a stafétabotot, ak­kor komoly hiány keletkezhet a piacon. Nem jó tendencia Szek­szárdon, ha kivágják a* szőlőt. Már néhány borászban megfo­galmazódott, hogy termelő szö­vetkezéseket kellene létrehozni, amelyek nemcsak a termelés­ben, hanem a felvásárlásban is garanciát, biztos megélhetést je­lentenek.- Helyben eladni a minőségi bort... Meddig lehet?- Minden szekszárdi borász el tudja adni a borait. A pincésze­tekben kell lenni például rozé­nak is, tehát van egyfajta vetél­kedés, mindenki belevisz egy kis játékosságot. Ettől még per­sze Dúzsi Tamás a rozékirály! Számomra alapkérdés, hogy a lehető legtöbb bort helyben ad­juk el. Ehhez fejleszteni kellett a vendéglátást. A szőlészet, a borá­szat, a vendéglátás a szálláshely összekapcsolása stabilizálja a gazdálkodást. Azt szeretnénk, ha valaki hozzánk jön, akkor ta­láljon meg mindent. Aki részt vesz egy borkóstolón, már szíve­sen étkezne is, ha így eltölti az idejét, akkor pedig egyszerűbb, ha itt is alszik... Amikor egy-egy üzletlánchoz kell vinni a bort, akkor ott kemény az áralku, polcpénzt szednek, s hozzá kell járulni az akciókhoz is. Nehéz piac! Nem véletlen, hogy egyre többen építenek színvonalas borházat. Mert az jó megoldás, hogy minél több embert csábít­sunk ide Székszárdra, járják vé­gig a pincéket, ismerjék meg a csodálatos borokat. Minden pin­cében éri őket meglepetés.- Már nem elég a sajt, a dió és a mazsola?- De még a zsíros kenyér sem... Tradicionális, hagyomá­nyos ételek illenek a hagyomá­nyosan kiváló borokhoz és for­dítva. A gulyáslevesek, a kakaspörkölt, a harcsapörkölt túrós csuszával slágernek szá­mít, de hát a kemencében sült malaccal, csülökkel sincs sem­mi gond... A házi rétesekről nem is beszélve... Természetesen bár­milyen igényt igyekszünk kielé­gíteni. Jelenleg egy időben nyá­ron a látványterasszal együtt 450 személyt tudunk vendégül látni. Többször volt már telt há­zas rendezvényünk. Most éppen pincebővítésen törjük a fejünket, s a látványpince ezután vendég­látó térként működik majd, s mintegy 50 személy befogadá­sára lesz alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents