Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-28 / 74. szám

6 2012. MÁRCIUS 28., SZERDA GAZDASÁG Idén tovább zsugorodik a húsipar trend A második fél évre az állatorvosi díjak mérséklését ígéri a kormányzat A sertéshús termelői és az átadási árának változása (2011, forint/kg) 1000 — a hazai termelésből származó vágósertés havi termelői ára hasított meleg súlyban csontos sertéshús, lehúzott, félben (fej, láb és farok nélkül) <*»* sertéscomb csont nélkül — sertéskaraj csonttal, szűzpecsenye nélkül VG-GRAFIKA FORRÁS: AKI 7,8 milliárd volt a téli úttisztítás A MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT zrt. tavaly november 15. és idén március 15. között az előző évinél kevesebb, hoz­závetőleg 7,8 milliárd forin­tot fordított a síkosságmen­tesítési, hóeltakarítási és egyéb üzemeltetési felada­tok ellátására - közölte a társaság. A társaság 72 ezer tonna sót, 20 ezer ton­na érdesítő anyagot, 1,1 millió liter sóoldatot és 462 tonna sóoldat előállításához szükséges granulátumot használt, 9800 tonna ká­tyúzó anyaggal javította az utakat. ■ MTI Navracsics: Az innováció stratégiai alappillér AZ INNOVÁCIÓ Magyaror­szág jövőjé­nek, stratégi­ájának egyik alappillére - hangsúlyoz­ta NAVRACSICS TIBOR miniSZ- terelnök-helyettes a Nemze­ti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke a Magyar Innováci­ós Szövetség közgyűlésén. Közben kiderült: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írja ki, és a MAG Zrt. bonyolítja le a 74,6 milliárd forint támogatási pályázatot kutatás-fejlesztési tevé­kenységre és innovációra ■ MTI Vízművásárlás három részletben HÁROM RÉSZLETBEN, aláírástól számított két éven belül vá­sárolná vissza a Fővárosi Vízművek kisebbségi rész­vénycsomagját a főváros, és átvállalná a társaság több mint 2,5 milliárdos adósság- állományát áll a szándék­nyilatkozatban, amelyet a fő­város tett közzé. ■ MTI Sötéten látják jövőjüket a húsfeldolgozók, akik sze­rint az idén további teljesít­ményszűkülésre, a fekete- gazdaság erőteljesebb tér­nyerésére és akár újabb húsipari csődökre kell fel­készülni. Ráadásul az élel­miszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével kétszer fizet­nek ilyen jellegű közterhet, igaz, van kormányzati ígé­ret ennek enyhítésére. Braunmüller Lajos „Hatodik éve rendezzük meg ezt az eseményt, de azóta nem let­tem optimistább” - jelentette ki a Magyar Húsiparosok Szövetsé­ge által szervezett húsvéti sajtó- értekezleten „Van-e még lejjebb?” című előadásában Éder Tamás. Arról beszélt, hogy a hazai ser­téslétszám továbbra is csökken, tavaly 4 százalékot zsugorodott. A pillanatnyi sertésállomány alig haladja meg a 3 milliót, a kocalét­szám pedig mindössze 210 ezer körüli. A sertésvágás nagyobb mértékben, 7 százalékkal csök­kent tavaly, ahogy az import is, ez utóbbi elsősorban a kedvezőt­len euró-forint árfolyam miatt. „Külön probléma, hogy a termék­pálya nem mozdult el a fehérvá­gás irányába" - jelentette ki Éder. Az adatokból az látszik, hogy a magyar húsipar teljesítménye mennyiségben biztosan csök­kent, és értékben a legjobb eset­ben is csak stagnált 2011-ben - fejtette ki az elnök. „A nemzetkö­zi mércével mérve is példátlan mértékű áfa a feketegazdaság to­vábbi térnyerésének kedvez” - vélekedett. Éder hozzászólásának különös hangsúlyt adott, hogy éppen Bog­nár Lajos, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (VM) élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárgazdasá­gért felelős helyettes államtitká­ra után kapott szót. Bognár előt­te arról beszélt, hogy magas hoz­záadott értékkel lehet piacokat találni, ezért a mezőgazdaság mellett a kormány kulcsfontos­ságúnak tartja az élelmiszeripar fejlesztését is, illetve hogy ennek érdekében hatékony élelmiszer­lánc-felügyeletre is szükség van. „A termelés és a feldolgozás össz­hangjának megteremtése érde­kében új intézkedésekre, vala­a válság hatására leginkább az éttermi étkezésre, szabadidős te­vékenységekre, szórakozásra költött összegeket fogták vissza a vásárlók - ismertette egy nem­zetközi GfK-kutatás részleteit a sajtóértekezleten felszólaló Sán­ta Zoltán. A GfK Hungária ügy­félkapcsolati szakértője elmond­ta: ezzel szemben élelmiszerre globálisan 17,9 százaléknyi, Magyarországon 21,2 százalék­mint a kereskedelmi beszállítók­kal szembeni tisztességtelen ma­gatartásról szóló törvény tovább­fejlesztésére is szükség van” - tette hozzá. A kormányzati támogatás elle­nére a húsipari szereplők nem látják a felfelé ívelő utat: a vára­kozásokról szólva Éder Tamás ki­jelentette, hogy a közeljövőben nem lehet számítani az alap­anyagár csökkenésére, „minden nyi válaszadó költ kevesebbet a gazdasági helyzet romlása mi­att, vagyis a vásárlók többsége nem itt faragta le kiadásait A szakértő elmondta: a kiske­reskedelmi forgalom 2011-ben nem esett tovább, hanem stag­nálást mutatott, ám ez a szint tizedével kisebb a 2006-os for­galomnál. Tavaly a hazai fo­gyasztók 3516 milliárd forintot költöttek élelmiszerre, ebből jó­jel szerint az élő sertés ára a je­lenlegi magas szinteken fog sta­bilizálódni 2012-ben”. Az elnök szerint további szűkülésre kell felkészülni az ágazatban, amely­nek speciális helyzete miatt nem jelentenek megoldást az egyedi kormányzati beavatkozások sem. Az elnök megemlítette az aszályt is, amelynek elhúzódása esetén újra nőhetnek a takar­mányárak. val 10 százalék feletti a húsok és húskészítmények aránya, összesen 459,4 milliárdot tesz ki. Döntően a vörös húsok nép­szerűek, ezekre 309 milliárdot költöttünk 2011-ben. Tavaly húsvétkor az ünnephez köthető hagyományos, szezonális son­kákra és húskészítményekre összesen 7 milliárdot fordított a csaknem 2 millió ilyen terméke­ket vásárló háztartás. Tovább szaporítják a húsipar gondjait a növekvő közterhek is, mint a környezetvédelmi termék­díj, a katasztrófavédelmi járulék és a rendkívül magas áfa. Az élel­miszerlánc-felügyeleti díjról szól­va Éder kifejtette: a húsipari cé­gek attól tartanak, az idén többet kell fizetniük, mint tavaly. Ugyan van egy ígéret, hogy az év máso­dik felében a felügyeleti díj miatt jelentősen csökkenti az állator­vosi vizsgálati díjakat, de addig a húsiparnak mindkét díjtételt egyszerre kell fizetnie - mutatott rá Éder Tamás. Bognár Lajos erre úgy reagált: ez a díj tavaly 3 milliárd forint volt, idén mintegy 1,5 milliárd fo­rint lesz. A húsipar több képvise­lője szerint a félreértés amiatt van a kormányzat és az ágazat között, hogy az idei második fél évre vonatkozó díjat csak jövő ja­nuárban kell befizetni. Ez az ál­lamnak 2013-as bevételt, ám a cé­geknek - a számviteli szabályok szerint - 2012-es kiadást jelent. Kiskereskedelmi felmérés: nem a húson spórolunk Lejáró szerződések után bizonytalan kórházi beszerzések egészségügy Milliárdokat spórolnának a központosított vásárláson, de a valóban nagy tenderekre még várni kell A központosított beszerzéseket még csak tervezik, a mindenna­pi működéshez szükséges vásár­lások ugyanakkor akadoznak az államosított kórházakban. A leg­többet az energián lehetne fogni, amelyre évente összességében több tíz milliárd forintot költenek az intézmények, erre azonban legkorábban az év közepén írhat­nak ki tendert. Milliárdos megtakarítást vár a kormány attól az intézkedéstől, amely szerint az államosított kór­házak bizonyos szükségleteit a jö­vőben központi közbeszerzés ré­vén biztosítják. A beígért béreme­lésnek is ez, a szerkezetátalakí­tásból és a hatékonysági tartalé­kok kiaknázásából származó megtakarítás az égyik fő forrása. A központi tendereztetést már a Semmelweis Terv is komoly ha­tékonysági tartalékként jelölte meg. Ezt elsősorban a gyógysze­rek, az orvosi eszközök, az olyan háttérszolgáltatások, mint az ét­keztetés és a mosatás, valamint különösen az energia és a tele­kommunikáció területén érvé­nyesítenék. Török Krisztina, a tenderek bonyolításával is meg­logikus és érthető lépés, ha több kórház közös beszerzést indít" - válaszolt lapunknak Boross Norbert, a hazai Elmű- Émász csoport kommunikáci­ós igazgatója. Magyarázata szerint a beszerzési közösségek nagyobb árengedményt érhet­nek el, a villamos energia vá­sárlásakor pedig kifejezetten célszerű a különféle terméke­ket portfóliában (nappali és éj­szakai áram) megvásárolni. A kereskedők is szívesebben állapodnak meg néhány na­gyobb, mint több kisebb ügyfél­lel Igaz, a szóvivő szerint a kórházaknál nem az ener­gia-, hanem a gyógyszerszám­la jelent magas kiadásokat bízott Gyógyszerészeti és Egész­ségügyi Minőség- és Szervezet- fejlesztési Intézet (GYEMSZI) fő­igazgatója nemrég arról beszélt, hogy az elektromos áramnál ki­lowattóránként 25-50 forintos, a gyógyszereknél 20-25 százalé­kos árcsökkenést lehet elérni. Mint fogalmazott, már vannak tapasztalataik annak alapján, hogy a 12 budapesti kórház ese­tén egyes gyógyszereket már így szereztek be. Annak alapján pe­dig, amit a Magyar Energiabe­szerzési Közösségben résztvevők a minap bejelentettek, valós le­het a kormányzati elvárás; ők az áram árából 20, a földgázéból 15 százalék megtakarítást értek el a jelenlegi árakhoz képest. A dolog szépséghibája annyi, hogy a GYEMSZI jelenleg csak most tervezi, hogyan, mit és mi módon lenne érdemes vásárolni. Vagyis arra, hogy a központi köz- beszerzések valódi megtakarítást hozzanak, kevés az esély, hiszen még ki sem írták a tendereket A gyógyszerek és az orvosi eszkö­zök esetén pedig még beszerzési alaplista sem készült el, és bár a közös beszerzésre vonatkozó jog­szabály Török Krisztina szerint már tárcaközi egyeztetésen van, a GYEMSZI igazgatója is azt kö­zölte egy konferencián, hogy az eljárások várhatóan ősztől indul­nak, és azokat a különböző ter­mékkörökben fokozatosan veze­tik majd be. Közben azonban az élet nem áll meg, a januárban állami kéz­be került kórházaknál folyama­tosanjárnak le a különféle szer­ződések. Kis és nagy értékű be­szerzésekre vonatkozók egy­aránt, így olyan, nagy értékű té­telek is - gáz, gyógyszer, orvosi eszköz -, amelyeket szintén köz­beszereztetni kellene. Csakhogy a kórházak egyelőre nem léphet­nek, kényszerből halogatják a közbeszerzések meghirdetését, ám ezzel törvénytelenséget kö­vérnek el. A GYEMSZI ráadásul csak az év végéig engedélyezett számukra szerződésbe foglalt kötelezettségvállalást - mondta a kórházszövetség elnöke. Rácz lenő szerint így nem véletlen, hogy azok a közbeszerzési eljá­rások is sikertelenek, amelyeket egyáltalán kiírnak az intézmé­nyek, hiszen az érdeklődők tisz­tában vannak a helyzet bizony­talanságával. Ily módon viszont legfeljebb a már meglévő szer­ződések meghosszabbításáról lehet szó, ami bizony nem bizto­sít túl jó alkupozíciót - tette hoz­zá Rácz lenő. A legújabb hírek szerint ráadá­sul a kórházaknak még a Nemze­ti Erőforrás Minisztériummal is engedélyeztetniük kell beszerzé­seiket, ami tovább bonyolítaná és lassítaná az amúgy sem egysze­rű helyzetet. A tárcánál ezzel kap­csolatban későbbre ígértek tájé­koztatást. Piaci vélemények szerint nagy piacot, de nagy felelősséget is vál­lal majd az, aki megnyeri a kórhá­zi beszerzésekre kiírandó tende­reket. Sok kórház csak az ener­giaszállító utolsó felszólítására rendezi a számláját, ráadásul a szabályozás megóvja a nemfizetőket attól, hogy ki lehes­sen őket zárni az ellátásból. Nem kizárt, hogy a biztonsági gázkész­letek további hányadának mina­pi felszabadítása éppen a kórhá­zak gázellátása érdekében tör­tént, bár a rendelet háromféle ve­vőcsoportot jelöl meg. «H. É. \ 4 f A gyógyszerek és orvosi eszközök is olcsóbbak lehetnek majd Portfolióban mindenkinek jobb

Next

/
Thumbnails
Contents