Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-24 / 71. szám
2012. MÁRCIUS 24., SZOMBAT HÉTVÉGE 5 Genye Benő vegyes fehérbora kapta a versenyen a kitüntető címet Hazától távol is emelt fővel ünnepi műsorok Svédországi magyaroknak játszott a Bartina gerjen A tavaly elkezdett hagyományt folytatva az idei borversenyt is kiállítás nyitotta. Kozák Éva és Szebényi Edina gerjeni fazekasok borral kapcsolatos tárgyakból készítettek összeállítást. Magán a mustrán a múlt évinél kevesebb, 44 bort, ezen belül 19 fehéret, 8 rozét, 17 vöröset értékeltek. A zsűri munkájában régóta részt vevő Saramó Já- nos és Pruzsina lános mellett Tibor György személyében új döntnök is részt vett. Idén a fehérborok közül a faj- tajellegűek voltak jobbak, a vörösek viszont remekül szerepeltek, de a zsűri a rozékról is dicsé- rően nyilatkozott. A szokáshoz híven most is „akasztották a hóhért”, azaz a bírálók borairól a gazdák mondhattak véleményt. A versenyen végül 10 arany-, 15 ezüst- és 13 bronzérmet osztott ki a bizottság. Az aranyérmesek közül másodízben választották meg Gerjen község borát. A szavazatok alapján Genye Benő vegyes fehér nedűje érdemelte ki ezt a címet. A napot vacsora és közös nótázás zárta. ■ V. T. Egy megyei főzde is elhozta az Év Párlata címet Két Tolna megyei pálinkafőzde is érmekkel tért haza a 2012-es, ausztriai Destillata nemzetközi párlatversenyről, amelyre egyébként 10 ország 187 főzdéje, köztük 26 magyar, 1662 mintával nevezett. A Nemzetgyőztes 20 éremmel az Agárdi Pálinkafőzde lett, a második helyen - osztozva a Pap és Pap Kft-vel - viszont egy Tolna megyei főzde, a györkönyi Vitalis KfL - Márton és lányai végzett. 2011-es szamócapálinkájával - maximális pontszámmal - az Év Párlata címet is elnyerte. Összesen két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet érdemeltek ki a Tirolban rendezett versenyen. A harci Brill Pálinkaház pedig hét ezüst- és egy bronzéremmel büszkélkedhet. Két különlegességüket, a sütőtök- és zellerpárlatot is ezüstéremmel ismerte el a zsűri. Az országok szerinti összesítésben a magyarok - Ausztria és Németország mögött - a harmadik helyet foglalhatták el. ■ M. K. A Gyufamúzeum előtt. Balról a második dr. Praznovszky Mihály, mellette a bartinások: Szabó József, Kovács Gábor, Szabó László, a szélen Vén Attila A „büszke nép” Magyar- országtól távol élő fiai és lányai is felemelték a fejüket a március 15-i ünnep alkalmából Svédország számos városában. Nem kis szerepe volt ebben a Bartina zenekarnak, amelynek tagjai Praznovszky Mihály irodalomtörténésszel közösen léptek fel svédországi magyarok előtt. Steinbach Zsolt- Emeld föl fejedet büszke nép!- hangzik az első sora luhász Ferenc lúdbőröztetően felemelő Himnusz-töredékének. Ezt a címet viselte a Bartina zenekar és Praznovszky Mihály irodalom- történész közös, 1848. március 15-ét idéző ünnepi emlékestje. A nem éppen szokványos műsort az tette még különlegesebbé, hogy Svédországban adták elő, ott élő magyaroknak. Méghozzá kilenc alkalommal, kilenc városban. Mint azt Vén Attila, a Bartina nagybőgőse, Medina polgármestere elmondta, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségétől kapták a meghívást. Annyi volt a vendéglátók kérése, hogy a produkció ne egy sablonos március 15-i műsor legyen. Ezen feltételnek már akkor eleget tettek, amikor még maguk a fellépők sem tudták, mi sül ki a produkcióból, hogyan sikerül összehozni a zenét egy professzor előadásával. Vén Attila szerint a közönség is többnyire kétkedve tekintett ^műsorok elé, ám végül mindenütt hatalmas volt a siker. A Bartina és Praznovszky tanár úr március 9-én szállt repülőre, és még aznap este megtartották az első előadást Helsingborgban. Ezt további nyolc fellépés követte - többek között Stockholmban, Jönköpingben, Göteborgban, Malmöben - a március 19-i hazatérésig. A csapat kint tartózkodása alatt 2100 kilométert utazott. Ami a műsort illeti: Praznovszky tanár úr minden előadása elején felidézte, hogy 1848-ban, éppen az adott márciusi napon mit csinálhattak a márciusi ifjak, az a kivételesen tehetséges, szerencsésen egymásra talált fiatalemberekből álló társaság, amely a forradalom motorja volt Az előadást a Bartina zenéi foglalták keretbe, majd a műsor második részében a zenészeké lett a főszerep. Természetesen ’48-as dalokat játszottak, számos tájegységről származókat. Nem maradhatott el a Kossuth-nóta sem, amit például egy már kint született kislány és egy magyar férfi svéd felesége is végigénekelt A Bartina műsorának végén felhangzott a zenekar tagja, Kovács Gábor Nemzeti dal 2006 című dala és a megzenésített, címadó Himnusztöredék. Vén Attila szerint nagyon tanulságos, megható és szép volt a svédországi koncertsorozat, amit összesen közel ötszázan láttak. A közönség soraiban voltak politikai okokból, évtizedekkel korábban kitelepült, illetve a kedvezőbb megélhetés miatt Svédországba költözött magyarok is. Úgy látták, hogy az ottani élet sem fenékig tejfel, ott is keményen meg kell dolgozni a pénzért Számára az élet minden területén tapasztalható nagyfokú liberalizmus volt a legfurcsább. Az egyik legérdekesebb dolog pedig az volt, hogy a jönköpingi Gyufamúzeum svéd igazgatója - aki a 70-es években kórustagként járt Magyarországon - elszavalta a magyar Himnusz első két sorát. Nem szégyelljük, hogy magyarok vagyunk A jönköpingi Bartina-műsor- ról a helyi magyar egyesület vezetője, Fehér Nagy Lenke küldött levelet lapunknak. Mint írta: számukra, idegenben élő magyaroknak, igen nagy jelentősége van a nemzeti ünnepek megtartásának Sokan közülük már svéd állampolgárok, de nem svédek, hanem külföldiek Az ilyen alkalmakkor egy pillanatra otthon érzik magukat. MEGEMLÍTETTE azt ÍS, hogy mostanában a svéd média is negatív színben tünteti fel, „gulyáskirályságnak” nevezi Magyarországot „Itt, ahol csak a pörköltről tudnak, különösen fontos, hogy lássák, mi nem szégyelljük azt, hogy magyarok vagyunk S a Tanár úrral és a Bartinával eltöltött ünnep feltölt bennünket, és erőt ad arra, hogy kitartsunk és büszkén vállaljuk magyarságunkat ” ■ Úgy látták, az ottani élet sem fenékig tejfel. HAJDAN Március 24-én 540 éve, 1472- ben összeesküvés miatt letartóztatták Vitéz lános esztergomi érseket, a szekszárdi apátság javadalmasát 170 éve, 1842-ben megyénk nemese, Bezerédj István a Pesti Hirlapban Népesítés címmel írt a puszták betelepítéséről. 125 éve, 1887-ben Pakson született Katona Teréz színésznő. Március 25-én 470 éve, 1542- ben Werbőczi Imre megyénk déli részén győztes csatát vívott a török ellen, s ezt megverselte deákja, Tinódi Sebestyén. 135 éve, 1877-ben köz- tisztelettel temette Szekszárd Barát János ’48-as cigány honvédet: nevét ma lakótelep viseli. 130 éve, 1882-ben Pakson 65 ház leégett, a tűz miatt a gőzhajó sem mert kikötni. Bársony uram Ez a címe Rátkay László, dunaföldvári függetlenségi ’48-as párti honatya színművének, melyet a Népszínház mutatott be 1887. március 26-án, s így dicsérték: "Egy darab igazi életet vitt színpadra; drámaköltői ereje idézi a 100 arany jutalmat nyert Felhő Klárit Főhőse gazdag alföldi paraszt és ’48-as párti főember. Felesége úri asszonyt játszik, Judit leányát (Blaha Lujza) kisasszonynak neveli. Ez emészti a vagyont, s Bársony hozzányúl ama birtokhoz is, mely Bodo- kival pörben van. Már kétszer nyert, de most veszít, tönkremegy. Bodoki kormánypárti képviselőjelölt ajánlatot tesz neki: hagyja ott a szélsőbaloldalt, s ő lemond a birtokról. Bársony aláírja, de mikor a választók jönnek Kossuth-nótával, a nemzeti zászlót megcsókolja, rá esküszik, így a hőst politikai nézetei buktatják meg, ami népszínműben új és merész. Ekkor jön a segítségére Bükki Feri, a pörös birtok feles tulajdonosa. Szerződést kínál Bársonynak, ama kikötéssel, hogy Judit a felesége lesz. Judit Csaba Sándort szereti, mérgezési kísérletet tesz, mire apja visz- szadobja Bükkinek az írást, s a koldusbotot választja. Végre Bodoki békejobbot nyújt, Bükki intrikáit meghiúsítják, s Judit Csaba Sándomé lesz.’ ■ Dr. Töttős Gábor A Bárka megint visszatért Tolnára festői Tolna megye épített környezete mellé egy csokor virág is került Kicsengetés után megvan a jövő tanév programja tolna Megint egyszer visszatért a Bárka Tolnára, ahonnan tizenhat éve, 1996-ban vízre bocsátották - emlékeztetett Lönhárd Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon elnöke a csütörtökön a Tolnai Galériában rendezett Bárka kiállítás megnyitóján. A tárlat része a Bárka Biennálé sorozatnak, amely ezúttal Tolna megye épített környezetét mutatja be. A negyven festmény a művészeti szalon alkotóinak szemszögéből láttatja többek között Szekszárd, Paks, Bonyhád, Tolna, Hőgyész egy-egy jellegzetes, vagy más | szempontból érdekes épületét, % részletét. Mintegy köszönetkép- J pen egy virágcsendélet is látha- 1 tó a falon. ■ S. K. Lönhárd Ferenc nyitotta meg a tárlatot. A Bárka csoportos kiállítása április 13-ig látható Tolnán kölesd Nemrég csengettek ki a Kölesdi Közélet Egyesület népfőiskoláján, máris napra pontosan összeállt a következő tanév programja. Mindez jelzi a kölesdi népfőiskola szervezettségét, és, hogy van rá igény a jövőben is. (A működést ráadásul az idén először elnyert, negyvenezer forint pályázati támogatás is segítheti.) A nemrég zárult 13. évfolyamról Varga András, a népfőiskola vezetője elmondta: időjárási és egyéb körülmények miatt most kellett először csúsztatni néhány előadás időpontját. Ám a tervezett foglalkozásokat így is meg tudták tartani. A mostani tanévben negyvenkét érdeklődő fordult meg az előadásokon, húszán a nyolc alkalomból legalább haton részt vettek, ők oklevelet kaptak a tanévzárón, amelyen jelen voltak a Tolna Megyei Szabad- művelődési és Népfőiskolái Társaság képviselői is. Négy hallgató a tizenhárom év alatt mindig kapott oklevelet, és az előadók között is vannak, akik eddig minden évben közreműködtek: Zentai András és dr. Kiszler Gyuláné. A tanévzáró napján a hallgatók ezúttal a fóldespusztai bio- energia-telepet látogatták meg, amely szarvasmarhatrágyából és növényi melléktermékekből egy kétezer fős település éves vülamosenergia-szükségletét képes előállítani. ■ S. K.
