Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-23 / 70. szám
2 2012. MÁRCIUS 23., PÉNTEK BONYHÁD ÉS TÉRSÉGE életút Schlichtherle László azt vallja magáról, hogy egy krónikus emigrációs betegségben * szenved, amelyre nincsen gyógyír, de a hazaszeretete enyhíti fájdalmait. A sebeket 1957-ben szerezte, amikor Svédországba költözött j ■■ BEKERE TÖREKEDETT A FORRADALOMBAN Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt a bonyhádi Központi Nemzeti Tanács elnökeként végzett meghatározó szerepvállalásáért Perczel- díjjal jutalmazta március 15-én a város képviselőtestülete Schlichtherle Lászlót. A Svédországban élő férfival a napokban beszélgettünk fiatalkori szerepvállalásáról. Vizin Balázs Bonyhádon vagyok itthon, Svédországban pedig otthon; ez egy krónikus emigrációs betegség, mert a hajszálgyökerek itt szakadtak az anyafóldbe 1956- ban - vélekedett Schlichtherle László, akit az 1956-os forradalom idején a bonyhádi Központi Nemzeti Tanács elnökének választottak. Arra törekedett - amelyet el is ért társaival -, hogy a forradalmi átmenet békés legyen Bonyhádon.- Miként emlékszik vissza az eseményekre?- A legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy lehetőségeinkhez mérten meggátoljuk a vérontást. Ezt sikerült elérni, nem történt komolyabb atrocitás, csupán néhány pofon csattant el Bonyhádon ’56 októberében. Jóformán nem is aludtunk, folyamatosan nyomon követtük az eseményeket. Az egyik este felmentem az akkori Tanácsháza erkélyére és azt mondtam a mikrofonba: ha valaki gyilkosságra vetemedik, azt én lövöm tarkón, itt az udvaron. Szerencsére erre sem került sor. Tudtam, hogy nincsen más választásunk, mint a bizonytalanságban határozottságot mutatni.- A gimnáziumban is határozott volt, emiatt el is tanácsolták...- Tulajdonképpen két táborra szakadtak az intézmény diákjai. Az egyiket a magyar érzelmű svábok alkották, a másikat penyi lelki nyugalmat, hogy minden helyzetben talpon tudjak maradni. Ez újult erőt kölcsönzött a nehéz helyzetek leküzdéséhez.- Idén március I5-én is főszereplője lett egy eseménynek...- Amikor megtudtam, hogy én lettem az idei Perczel-díjas, felmentem a szobámba és elgondolkodtam. Számtalan emlék tört fel bennem, még akkor is, amikor a színpadon állva a tapsvihar után szónoklatot várt tőlem a bonyhádi közönség. Cikáztak a fejemben a gondolatok, de mind közül a hazaszeretet és az őszinte köszönet volt a legerősebb. Schlichtherle László: a hazaszeretet és az őszinte köszönet járt a fejemben a Perczel-díj átvételekor dig az agitátorok által megtévesztettek. Az egyik órán vitába keveredtem a némettanárommal, aki sértegetni kezdett, én meg visszaszóltam emiatt. Ez olaj volt a tűzre, hiszen a tanári karból sokan nem nézték jó szemmel, hogy - több társammal egyetemben - csatlakoztam az akkoriban zászlóját bontogató „Hűséggel a Hazához” mozgalomhoz. Az igazgató elé került az ügy, aki emiatt eltanácsolt. A kötelességét teljesítette, de arról biztosított, hogy segíti a boldogulásomat. Beváltotta az ígéretét, ennek köszönhetően Budapesten befejezhettem a középiskolát.- Visszajött Bonyhádra, és minden eddiginél nagyobb megpróbáltatás várt Önre. Miért került börtönbe?- A cikói hegyoldalban, egy présházban biztosítottunk menedéket egy sebesült magyar katonatisztnek, mivel azt hallottuk, ha kórházba kerül, nem biztos, hogy Magyarországon maradhat Azonban valaki feljelentette. Letartóztatták, akárcsak az apámat, a nővéremet és engem, csak anyám maradhatott otthon. Egy éjszakát a bonyhádi katonai ki- rendeltségen töltöttünk, majd szekérháton Szekszárdra vittek bennünket Cudarak voltak a körülmények. A helyiségben csak egy hordó volt és egy üveg nélküli ablak. Süvített a szél, borzasztóan fáztunk. Az apámat és a nővéremet másnap elengedték. A katonatisztet: Faragó Jánost és engem továbbvittek Paksra. Az egyik éjjel megszöktünk innen, nagy kockázatot vállalva ezzel. Sikeresen eljutottunk Bonyhádra, ahol édesanyám már előkészítette a hátizsákot, mintha érezte volna, hogy jövünk. Jászberényig jutottunk, ott a szovjet katonák leszedtek a vonatról és bekerültünk a fogolytáborba. Itt elváltak útjaink Faragó Jánossal.- Onnan kiszabadulva Svédországig ment. Nehéz volt az újrakezdés?- Nehéz, de elegem lett a háborúból, a megszállásból és az emberi gyarlóságból: ez sarkallt erre a lépésre. Bíztam benne, hogy megállóm a helyemet, annak ellenére, hogy az anyanyelvemen kívül nem tudtam mást. Stockholm legdélebbi kertvárosába, lúllingében települtem le 1957-ben, azóta is ott lakom. Fenyves erdő övezi a házamat, szeretek ott élni.- Ma is úgy cselekedne, mint tette azt az 50-es években?- Sokáig kerestem a választ, hogy jól döntöttem-e akkor, amikor az emigrációt választottam. Majd arra a következtetésre jutottam hogy igen, mert a mai napig úgy érzem, hogy még ott is többet tudtam tenni a hazámért, mintha itthon maradtam volna forradalmi hősként, és esetleg az egyik utcasarkon végeznek velem. Ennek ellenére sosem nyugszik meg a lelkem igazán, mert a szülőföldem Magyarország. Amióta az eszemet tudom istenfélő ember vagyok. Az imáimban mindig arra kértem a Jóistent, hogy adjon nekem anyNévjegy SCHLICHTHERLE LÁSZLÓ 1927. január 22-én született Szekszárdim. Édesapja géplakatos, édesanyja tisztviselő volt A család 1929-ben költözött Bonyhádra. Az elemi iskola elvégzése után a bonyhádi gimnáziumba került, ahonnan 1943-ban kizárták, mert tagja lett a „hűségmozgalomnak. ” Ezután géplakatos szakképzettséget szerzett. A háború alatt önkéntes betegápolóként dolgozott a bonyhádi hadikórházban. Egy sebesült magyar katonatiszt bújtatása miatt feljelentették a szovjet katonai parancsnokságon. Letartóztatták, majd börtönbe került, ahonnan később megszökött A háború után a Dér malomban kapott állást mint gépész, majd az államosítás után a bonyhádi zománcgyár lakatos karbantartó részlegének csoportve- zetőjeként dolgozott Az 1956-os forradalom idején beválasztották a bonyhádi Központi Nemzeti Tanácsba, amelynek elnöke lett. Jelentős szerepe volt abban, hogy a forradalmi átmenet békésen zajlott le a településen. a forradalom bukását követően menekülni kényszerült. Svédországban települt le, ahol képzettségét bővítve szakmájában vezető beosztásba került. Jelenleg is Stockholm déli kertvárosában: Tlillingében él. Amióta - 50 év boldog házasság után, súlyos betegség következtében elveszítette feleségét - egyetlen lánya: dr. Márta Schlichtherle biológus az „őrangyala”. Szabadidejében szívesen borászkodik. A SVÉD KIRÁLYI testőrségnél 13 évig dolgozott önkéntes fegyveresként, amiért Arany- sas-éremmel tüntették ki. Bonyhád Tiszteletbeli polgárának 2006-ban választották, idén pedig Perczel-díjjal jutalmazta a városvezetés. Közel ötven minta érkezett a borversenyre PROMÓCIÓ Biztonságos munkavégzés, bírságból befolyt pénzből KisvEJKE A Völgységi hegyközség térségi borversenyére tegnapig lehetett beadni a bormintákat Az eredményhirdetést holnap tartják. A szervező, Veres Róbert - a hegyközség választmányi tagja - elmondta: négy település tartozik hozzájuk, s minden évben máshol tartják a borversenyt. Az idén a bírálatra a kisvejkei polgármesteri hivatalban, az eredményhirdetésre a helyi művelődési házban kerül sor. Jövőre Závod lesz a soros. Lengyel és Mucsfa tartozik még ebbe a kistérségi közösségbe. A négy településen mintegy hetven termelő tevékenykedik. Persze nem mindenki vesz részt a borversenyen. Most közel ötven minta érkezett be. A bírálóbizottság vezetésére, ahogy a korábbi években is, Mecseki János szekszárdi borászt kérték fel. A szervező helyi sajátosságokról, és az eddigi versenytapasztalatokról is beszámolt. A beadott minták közül mintegy harminc a vörös, 15 a fehér és öt a rozé. Ezen a tájon sokan foglalkoznak kékfrankossal. A korábbi években azonban nem a kékfrankos borok szerepeltek a legjobban a helyi borversenyeken. Fehérek közül a chardonay, vörösek közül a cabernet sauvignon aratott sikert legtöbbször. ■ W. Y. ■ Jövőre Závödön tartják ezt a rendezvényt. bonyhád Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, az ESZA támogatásával, pályázatot írt ki, a munkavédelmi jellegű bírságokból befolyó pénz felhasználására. Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzést célzó projektek megvalósítására lehetett pályázni. A Völgységi Ipartestület sikeresen pályázott. Vállalta, hogy kétnapos tájékoztató előadást tart az iparosoknak „A biztonsághoz, egészséghez, mint értékhez fűződő viszony és magatartásforma” címmel. Összeállítottak e témával foglalkozó kiadványt is, amit háromszáz példányban sokszorosítottak, és eljuttattak a vállalkozókhoz, a munkavállalókhoz és a szakmunkástanulókhoz. A terjesztésbe bevontak más, a megyében működő ipartestületeket is. ■ A kiadvány címoldala Széchenyi-díjat kapott a bonyhádi Nusser Zoltán Budapest Schmitt Pál köztársasági elnök Széchenyi-díjjal jutalmazta a bonyhádi születésű Nusser Zoltánt az elmúlt héten a Parlamentben a Kossuth- és Szé- chenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetéseinek átadására szervezett ünnepségen. Az MTA levelező tagja, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Celluláris Idegélettan Laboratóriumának csoportvezető kutatója világszerte nagy érdeklődést kiváltó eredményeiért, tudományos munkássága elismeréseként vehette át a kitüntetést. A völgységi gyökerekkel rendelkező agykutató nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat. ■ V. B. HIRDETÉS KÉPZÉS! Empátia Balatln Oktatási Stúdió Munkaügyi Központ nyilvántartási számával ellátott szakmai oklveles, szállodai szobaasszony és idősgondozói képzés, belföldre és külföldre egyaránt! A képzés 2x12 órás. Tanfolyam után magyar-német oklevelet biztosítunk. Emelt szint megszerzése távoktatás keretében is lehetséges! Érd.: 72/463-678 (13h után hívható) 06-70/380-5649 TEOL.hu Tetszik! facebook A 1 1 i %
