Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-20 / 67. szám

2012. MÁRCIUS 20., KEDD 5 BORBAN AZ IGAZSÁG: DR. BODRI ISTVÁN küldetés A szekszárdi talaj gazdagsága, a dűlők, a völgyek egyedi klímája a változatos íz- és aromavilág alapja. A borászok elkötelezettsége, szakértelme mellett ez jelenik meg az itt készült borokban is. A Bodri-pincészet nem készít külön versenyző borokat, de örül a sikernek BORKÓSTOLÓ A BODRI-TÓ PARTJÁN A legnagyobb öröm, ami­kor a vendég maga talál rá az ízekre - mondta dr. Bodri István, az ötödik generációs családi pincé­szet vezetője, amikor vála­szolt Borban az igazság: a borász rovatunk kérdéseire. Lengyel János- Tízéves koromban kaptam elő­ször egy kis bort, úgy emlék­szem, vöröset - mondta dr. Bod­ri István. - Egyujjnyi kadarka le­hetett.- ízlett?- Hát, nem is tudom. Gyorsan leért. Azt hiszem, kakaspörkölt volt az ebéd, s olyan sok bort nem kaptunk, hogy zavart oko­zott volna. Viszont ettől kezdve a hétvégi ebédhez nekünk is járt. Mindig megittam. A zsírosabb húsok magukba szívták. És per­sze hamarosan az öcsém is kor­tyolgathatott. Sőt, szódát is kap­tunk hozzá, úgyhogy fröccsöt it­tunk!- Saját bort ittak? Volt családi birtok?- Az édesapám, a nagyapám is termelt szőlőt, sőt, az ő nagy­apja is, mint mindenki. Az ő ide­jükben ez a megélhetéshez kel­lett, mi pedig már fizetéskiegé­szítésként tekintettünk az így megtermelt pénzre. Sokat dol­goztunk, s viszonylag jól keres­tünk vele.- Mi volt az első szőlőmunka, amit elvégzett?- Kötözéssel kezdtünk, mert a szüleim úgy gondolták, hogy azzal nem tudunk nagy kárt okozni a hagyományos művelé­sű szőlőben. Majd jött a vakarás, a permedéhez a víz hordása és így tovább. A kapálással, majd a metszéssel sem volt gond.- Mekkora területen tanulták a szőlészkedést?- Hát az akkoriban szokásos, nyolcszáz négyszögöles birtokon dolgoztunk a Csötönyi-völgyben. Most is van ott egy öthektáros ültetvényünk.- Egészen sajátos utat járt be, amíg újra visszatért a szőlő­tőkék közé...- Négyéves koromban voltam először a szőlőben, de akkor csak azért, mert ott vigyáztak rám. Munka közben még erre is volt ideje a nagyszüleimnek. Majd következtek az iskolák, s úgy éreztem, más pályára kell lépnem. Aztán 1987-től egyre in­kább foglalkoztatott a borkészí­tés. Egyre erőteljesebben vonzott ez a világ.- Mi vitte vissza?- A vérem és a gének?- Üzletet látott benne, vagy önmegvalósítást?- Egészen a kilencvenes éve­kig íizetéskiegészítésként tekin­tettem a borászkodásra, miköz­ben egyre erősödött bennem a vágy, hogy egyszer nagyon-na- gyon jó borokat készítsek. Még egy kis területtel is bővültünk. Dr. Bodri István: Arra törekszem, hogy értsék meg a bort Névjegy DR. BODRI ISTVÁN jo­gász, dolgozott a rendőr­ség állományában, majd utána az APEH-nél. A fele­sége is a pincészetet erő­síti. Két lánya van. Orsi Pécsen végzett testneve­lési szakon, de a pincé­szetben dolgozik, elsősor­ban a logisztikával foglal­kozik. Zsófi harmadéves a pécsi jogi egyetemen. A nagy ugrás 1999-ben követke­zett be, amikortól tudatosan vá­sároltam a területeket. Birtokot akartam.- Volt álma, hogy hol és mek­kora legyen a gazdaság?- Akkor már 15-20 hektárnyi területben gondolkodtam. Abból indultam ki, hogy ez a birtok- nagyság 1-2 családot el tud tar­tani, az itt megtermelt szőlőt fel lehet dolgozni. A vendéglátásra akkor még nem gondoltam. Egy olyan birtokot akartam, ahol amellett, hogy jól érzem magam, a jövedelemből a családomat is tisztességesen eltarthatom.- Az egész családot szőlősorba állította?- Nem egészen. Még mindig fizetéskiegészítésről volt szó, de egyre komolyabb mértékben. Fokozatosan telepítettük, s az el­ső öt hektárt magunk műveltük. Utána már be kellett vonni gépe­ket, embereket. Szóval fejleszte­ni kellett.- A lendülete vitte, a tapaszta­lata csillapította?- Tervezgetős ember vagyok: csak szépen, sorjában.- Minden bevételt visszaforga­tott?- Másként ez nem megy.- A család könnyen kötélnek állt? Vagy beadták a dereku­kat, hogy a családfő akarata érvényesüljön?- Hát először megkaptam a fe­leségemtől, hogy az én bolondos hóbortom a földvásárlás, a borászkodás. Most már egészen beletörődött...- Azért a családot megfertőzte. Lánya egy fogyasztói interne­tes szavazáson az év ifjú borá­sza lett, megosztva egy fiatal balatoni borásszal...- Ő szerintem nagyon ügyes, nemcsak a marketingben, és egyre többet vesz részt a borké­szítésben.- Volt kiszemelt terület a bor­vidéken?- 1998 végén immár sokad­szor beszéltünk édesapámmal a terveimről. Ő javasolta a Falu­hely-dűlőt. Hát autóval csak szá­raz időben lehetett odajutni. A völgyfenék vizes, lápos...- Mi jutott az eszébe? A napos órák számát, a fekvést, a terü­let nagyságát vagy a nap­beesést mérlegelte?- Egyszerűen megragadott. Láttam, láttunk benne fantáziát.- Most már egészen másként látszik...- Két-három évig még út sem volt, utána kezdtük el a munkát, majd összefogással egészen jó eredményt értünk el. Beleszeret­tem a területbe.- MUyen szisztéma szerint te­lepítette az ültetvényeket? Kért segítséget az édesapjától vagy inkább azt nézte, hogy a többi borász mit csinál? Miből akart Bodri-bort készíteni?- Voltak egészen kézenfekvő dolgok. Mert Szekszárdon kék­frankos, kadarka kell! Azért le­gyen hozzá cabernet, merlot, pinot noir. Legyen fehérbor is: sauvignon és egy kis olaszriz- ling. Már kész is a terv! Nagyon sokat beszélgettünk erről. A kékfrankosnak mindenesetre kitüntetett szerepe van az éle­temben.- Hány hektáron gazdálkod­nak?- 25-27 hektáron. Ehhez még mintegy 10 százaléknyi mennyi­séget vásárolunk. A Faluhelyi- birtok mintegy negyven hektár­nyi. Tehát van még lehetőség... Szőlőt még telepítünk, annyit, amennyit a földolgozó és a piac elbír.- A vendéglátás mikor került előtérbe?- A szőlő 2003-ban termett először, s amikor készült a feldol­gozó, már akkor gondolkodtam egy kóstolóterem építésén. Úgy véltem, hogy egy kis kolbász, sonka, sajt is kell majd. Utána már az is felvetődött, hogy étte­remből szállítsuk ki az ételt. Ki­derült, hogy jó lenne néhány vendégszobát építeni. De akkor kell a reggeli...- Ne szerénykedjen: olyan lett az új épület, mint egy borpa­goda...- Egy birtokközpont épült, amely alkalmas a feldolgozásra és a vendéglátásra is.- Hány vendég fogadásával lenne elégedett?- A szálláshelyen 40-45 ven­dég fogadását tervezzük, a tó­ban halak úszkálnak, mellé borteraszt szeretnék. Kevés az olyan pincészet, amelynek ta­va is van.- Mitől függ, hogy milyen bo­rokat készít? Borfogyasztókat vagy versenyt akar nyerni?- Olyan bort szeretnénk ké­szíteni, amely kielégíti a borked­velők legkényesebb igényeit is. S persze az is jólesik, ha eredmé­nyesen szerepelünk a versenye­ken, de nem készítünk külön versenyző borokat. A fehérek gyümölcsössége, a rozé frisses­sége, a vörösborok tekintélyessé­ge jó üzenetet hordoz. Tavaly pél­dául már ötvenezer palack rozét készítettünk.- Minden szekszárdi borász hozzátesz valamit a kadarká­hoz. Milyen a Bodri-kadarka?- Van legalább 20-féle klón, amelyből nem nagytestű, de gyümölcsös, könnyed bort készí­tünk. A 2009-es kadarkánk ép­pen ilyen volt, s a köztársasági elnök bora lett.- Mit jelentett ez a pincészet­nek?- Többet, mint két bordeaux-i aranyérem. Főleg a marketing értéke a kiemelkedő. Ebből szin­te bármennyi bort eladhattunk volna.- A korábbiakban sokat be­szélt a kékfrankosról...- Mert utánozhataüan bor ké­szíthető belőle Szekszárdon. Ta­lán azért, mert itt érzi a legjob­ban magát, itt található a legjobb termelőhelye az országban. Mi háromféleképpen is feldolgoz­zuk ezt a fajtát. Készítünk belő­le rozét, házasításhoz alapanya­got és válogatást.- A sokféleség a borban is gyö­nyörködi et. Mi a titok?- Már a talaj üzenete sem mel­lékes, a dűlők, a völgyek egyedi klímája a változatos íz- és aro­mavilág alapja. Ez jelenik meg a szekszárdi merlot-ban is. Tehát itt a világfajták is egészen kü­lönleges üzenetet hordoznak. Kínában, Svájcban, Hollandiában, Szer­biában is ismerik a Bodri-bort.- Minden bora ízlik önnek?- Arra törekszem, hogy értsék meg a bort. Ezért mindegyik más és más érzést vált ki belő­lem is.- Azért nem olyan könnyű ér­teni a bor nyelvét...- Éppen ezért szeretek min­dent megmutatni, még a borkós­toló előtt. Fontosak a körülmé­nyek, a feltételek, a bor útjának ismerete. Ez ugyanis nem a po­hárnál kezdődik. A legnagyobb élmény az, amikor a vendég ma­ga talál rá az ízre. Mert az így szerzett tapasztalat után bizto­san visszatér. A szőlő a borban is élni akar. Csodálatos a megúju­ló képessége. Amikor például a szarvasok 150 mázsa szőlőt leet­tek, akkor is képes volt megújul­ni, és a következő években cso­dálatos borokat adni. Nagy öröm, hogy egyre több a fiatal, tudatos borfogyasztó. Már nem­csak érdeklődők, hanem egé­szen komolyan veszik a kósto­lást is. Amikor jön egy-egy egye­temi csoport, akkor különösen örül a lelkem.- Mely eredményeire a leg­büszkébb?- Ez nehéz kérdés! Két cabernet franc-nal nyertünk ara­nyat Brüsszelben (2007-es és 2008-as évjárat). A 2008-as azért kedvesebb nekem, mert e válogatással tavaly bejutottunk a Pannon Top 25 bora közé és a Pannon Bormustra legjobb 15 bora közé is. Tehát minden ver­senyben megállta a helyét.- Hány palack bort készítenek évente?- Kétszázezer körül. Ebből mintegy 10 százalékot értéke­sítünk külföldön. Kínában, Svájcban, Hollandiában, Szer­biában is ismerik a Bodri-bort. Fontos az export, de mi igazá­ból idehaza akarunk bort el­adni. v t ( 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents