Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-16 / 64. szám
ünnepel az ország Március 15-e talán a legjelentősebb nemzeti ünnepünk, a hősök előtt kicsik és nagyok egyaránt méltón tisztelegnek. Minden iskolában megemlékezéseket tartanak, és a fiatalok felidézik a forradalom eseményeit AZ EN MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKEM A március 15-i műsort az iskola 57 diákjának fellépése tette emlékezetessé. A fiatalok sokat gyakoroltak A dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban szerdán tartották az ünnepi megemlékezést, melyre a diákok, és a tanárok is sokat készültek. Ezen alkalomból a tanulók azon is elgondolkodtak, hogy mit jelent számukra március 15. Monostori Fanni Március 15-e számomra a legjelentősebb ünnepnapok közé tartozik. Az 1848-as forradalom, illetve szabadságharc előtt való tisztelgés azonban talán a legnagyobb hangsúlyt kapja az évben. A diákok körében minden évben megemlékezünk erről az eseményről egy látványos, színvonalas ünnepély keretében. A műsorban részt vevő tanulók már hetekkel az előadás előtt megkezdik a felkészülést, hogy egy méltó és sokszínű műsorral adják meg a kellő tiszteletet az ünnep fontosságára való tekintettel. A diákok rengeteg munkát és időt fordítanak a gyakorlásra. Reggelente korábban érkeznek, illetve néha a délutáni programjaikat is feláldozzák az eredményes felkészülés érdekében. Az előkészületek során nagy hangsúlyt fektetnek a díszletre, minden évben jelképesen a piros, fehér, és zöld szín dominál. Fontos szerepet kap a műsor cselekményének alapos kidolgozása, illetve illusztrálása. A szereplők, akár a színészek, felveszik az 1848-49-es események legkiemelkedőbb alakjainak „személyiségét”. Minél pontosabban próbálják megjeleníteni március 15-e nagyjait. A műsort párbeszédek, versek és idézetek építik fel, melyet zenés, hangszeres kíséret színesít. Végül pedig mindig egy kerek „történetet” láthatunk. A műsorban szereplő, s az azt megtekintő diákok és tanárok mind ünnepi ruhát öltenek, és persze előkerülnek a kokárdák is. Ezeknek a feltűzése viszont néhány diáknak a mai napig nehézséget okoz, hiszen a korai keléssel feledékenység is jár. Szerencsére a tanárok ezt ellensúlyozni tudják. Az én édesanyám, aki szintén pedagógus, ezen a napon több kokárdával indul az iskolába. Már négy éve, hogy az Illyés Gyula Gimnázium tanulója vagyok és véleményem szerint a március 15-i megemlékezések az iskola legszínvonalasabb műsorai közé tartoznak. Több iskolai és városi ünnepségen szerepeltem már, köztük 2010. március 15-én is. Akkor még csak hatodikos tanuló voltam, és a magyartanárnőm osztálya szervezte az ünnepélyt. Nagyon örültem, amikor felkért, hogy én is vegyek részt az előadásban. Igaz, csak egy egyszerű, rövid verset kellett elmondanom, mely nem sokat számított a nálam jóval idősebbek szerepével szemben, de nekem mégis nagyon sokat jelentett. Kiállni az egész iskola elé úgy, hogy minden figyelem rám összpontosul, akkor még elég nagy feladatnak számított. Azelőtt legfeljebb 40-50 ember előtt kellett szerepelnem, egy zongoravizsga vagy éppen egy hangverseny során. Ott csak én voltam és a zongora, a külvilágot pedig % egyszerűen ki kellett zárnom. Je- £ len esetben viszont nem a tükörnek kellett felmondanom egy verset, mint ahogy otthon gyakoroltam, hanem olyan embereknek, akik tényleg figyeltek rám. Eleinte nem értettem, hogy a magyartanárom miért pont engem választott erre a feladatra, hiszen úgy véltem, nálam sokkal jobb versmondók is vannak az osztályomban. Természetesen mindeközben örültem, sőt boldog voltam, hogy egy ilyen lehetőségem adódott. A legnagyobb örömöt az jelentette, amikor véget ért az ünnepély. De nem azért, mert untam, vagy éppen nem tetszett, hanem mert éreztem, hogy remekül sikerült p műsor. Az az érzés szerintem leírhatatlan, de mindenképpen felemelő volt. Tapasztalatot és ösztönzést adott a későbbi szerepléseimhez. Minden évben kíváncsisággal tölt el, hogy az idei megemlékezés vajon miben fog különbözni az eddigiektől. A tapasztalatom az, hogy tanárok, illetve a diákok minden évben tudnak újat mutatni. Kisgimnazistaként évről évre egyre összetettebb és alaposan kidolgozott műsorokat láttam, biztos vagyok benne, hogy az idei is hasonlóan pozitív benyomást keltett. A szerző a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium 8. n osztályos tanulója . • Az Illyés Gyula Gimnázium 11. n osztályos tanulói toborzót táncoltak a szerdai, ünnepi rendezvényen Igazán büszkék lehetünk mindannyian arra, hogy magyarok vagyunk hogy mit jelent számomra március tizenötödike? Talán egy szokást? Egy napot, amelyre gondolva minden évben azon drukkolunk, hogy hétköznapra essen, és szünetünk legyen? Egy napot, amikor magunkra öltjük a kényelmetlen ünneplőt? Egy napot, amikor mindenütt nemzeti színű zászlót lobogtat a szél, és kokárdát hordunk? NEM, ENNÉL SOKKAL többet! Egy napot, amikora két évszázaddal ezelőtt történtek miatt különösen büszke lehetek arra, hogy magyar vagyok. Egy napot, amikor a hazaszeretetre példát adó szabadságharcosokra emlékezünk. Egy napot, ami eszünkbe juttatja, mi mindenre képes egy maroknyi ember, hiszen egy baráti társaság forradalmat indított el! Egy napot, mely nemzeti összefogásra sarkall már kisdiák koromban is cse dálatosnak tartottam az 1848- as, márciusi eseményeket, habár az ünnepségeken eleinte nem is értettem, mit jelent egyáltalán az, hogy forradalom. Az viszont már akkor is egyértelmű volt, hogy ez valami nagyon nagy dolog lehetett Mostanra ez a szó értelmet nyert Csodálatom ezáltal csak növekedett: hogy lehet, hogy ezek az emberek nem féltek? Hogyan tudták kockáztatni az életüket a hazáért? És lám, hány ember tartott velük! Az iskolai ünnepségeken szépen lassan kibontakozott előttem az események sorozata, egyre jobban megismertem a múlt e dicső napját és hőseit. Jólesik visszaemlékezni rájuk, mert ők példát adtak, mert ők megpróbálták! Március tizenötödike a szürke hétköznapokat egyszerre nemzeti színekbe öltözteti tiszteletükre: a zászlók, amelyek mindenütt büszkén lengenek, a kokárdák, melyeknek viselői kihúzzák magukat, a sok-sok szalag, koszorú mind előttük hajt főt. én is minden alkalommal büszkén, elismeréssel gondolva rájuk tűzöm ruhámra a kokárdát Ugyan mindig bosszankodom kicsit a kellemetlen ünneplőruha miatt, viszont jobban belegondolva rádöbbenek: Hát nem szolgáltak rá, hogy legalább ennyivel tisztelegjek előttük? m Vörös Annamária, Dombóvár, Illyés Gyula Gimnázium 9. n SZÓRAKOZÁS Könyvajánló Eldől, kik jutnak tovább ladik A reneszánsz élménybirtokon lesz az országos döntő James Rollins: Rejtély Az embert mindig is vonzotta az Északi-sarkkör rejtélyes mivolta. De mi történik, ha ezt a misztikumot párosítjuk James Rollins vtiójával? A eredmény egy hihetetlenül izgalmas és egyben rejtélyes bestseller lesz, ami garantáltan jeges szorításba zárja az olvasót. A könyv elején található egy térkép, ami azt a titkos kutató bázist mutatja be, ahol a történet nagy része játszódik. Jómagam gyakran lapoztam vissza ide. A könyvben több szálon futnak az események. Az egyik főszereplő egy alaszkai vadőr, aki ide menekült az erőszakos, katonai múltja elől A történet másik szálának főhőse pedig Viktor Petkov; aki egy északi-sark- köri csapásmérő tengeralattjárójának a kapitánya. Az a célja, hogy bejusson a titkos jégbázisra, és megszerezze az ott tárolt jégbe fagyott titkokat, amiket örökre el akar tüntetni a sarki jégtakaróval együtt. A harmadik szálon futó eseményeknek két főszereplője is van: Gregory Perry kapitány, a leg újabb fejlesztésű kutató- és kémtengeralattjáró kapitánya, valamint az Omega úszóállomás egyik vezető kutatója, dr. Amanda Reynolds. Miután megismerkedtünk az alaphelyzettel, egyre bonyolultabb lesz a történet, és egyre összetettebb is, de mégis követhető, ami szerintem jól tükrözi az író zsenialitását A könyv végére azonban összefutnak a szálak, és min- ' den világossá válik az olvasó számára A könyv nem úgy állítja az olvasó elé a két oldalt, Amerikát és Oroszországot, mint feketét és fehéret, hanem inkább mint egyetlen szürke színt, ami azt szimbolizálja, hogy bizony, amit jónak hiszünk, az lehet akár a megtestesült gonosz is. m Molnár Márk, Tolna, Sztárai Mihály Gimnázium, 10.B. A Ladik vetélkedő országos döntője idén június 11 -13-án lesz a bikali Puchner Kastélyszállóban, ahol a megyei döntő győztes csapata, és felkészítő tanára mindkét éjszakát ott is töltheti. A versenyfeladatoknak az egyedülálló, látványosságokban és izgalmakban bővelkedő Reneszánsz Élménybirtok ad majd otthont. Ne felejtsétek el, hogy a harmadik forduló feladatainak a mai napon van a leadási határideje. A tét óriási, hiszen a beküldött munkák elbírálását követően dől el, hogy melyik 5 csapat vehet részt április 18-án a megyei döntőn. A verseny a szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében lesz. Amelyik csapat a legjobb formáját hozza, már biztosan megcsillogtathatja tudását és kreativitását az országos döntőn. Adjatok bele mindent, hiszen idén is értékes nyeremények várnak a legügyesebb diákokra! ■ M. Á. ■ Akit jónak hiszünk, még lehet a megtestesült gonosz is. AZ OLDAL A REPROPRESS MAGYAR LAPKIADÓK REPROGRÁFIAI EGYESÜLETE TÁMOGATÁSÁVAL AZ „OLVASS A NAPILAPPAL, ÉS ISMERD MEG A KÖRÜLÖTTED ÉLŐ VILÁGOT!” PROGRAM KERETÉN BELÜL JELENIK MEG.
