Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-16 / 64. szám

2012. MÁRCIUS 16., PÉNTEK 3 MÁRCIUS 15. főhajtás Az ifjak ünnepe március 15. Azoké, akik 1848-ban hangot adtak elégedetlenségüknek, és azoké, akiknek most van lehetőségük a cselekvésre A HŐSÖKET ÜNNEPELTÉK MINDENÜTT Tóth Ferenc (balról), Potápi Árpád János és Simon László Kismányokon Szedresben nagy tetszést aratott a diákszínpad ünnepi előadása jiWitii .. ■ ■ Fo rradalmi lendületű volt a várdombi diákok ünnepi műsora Vér nélkül győzött a pesti forradalom 164 éve, erre emlékeztek a megye min­den szegletében koszorú­zásokkal, őszinte főhaj­tással, a városokban lát­ványos műsorokkal. Munkatársainktól SZEKSZÁRD Nekifeszült a szél a nemzeti zászlónak. Nem bán­tón, épp csak annyira, hogy az jól láthatóan lobogjon a Béla ki­rály téren összegyűlt ünneplők fölött. Szekszárdon Horváth Ist­ván polgármester szavaival kez­dődött a március 15-i ünnepség. Mint mondta, erre a napra min­den magyar büszke, és annak is kell maradnia. A forradalom év­fordulója azt üzeni, hogy mer­jünk cselekedni, mert csak az hoz változást. A látványos mű­sorról a Baka István Általános Iskola tanulói gondoskodtak, majd hosszú sorban vártak egy­másra türelmesen az emléke- zők. Többek között az önkor­mányzat, a megyei közgyűlés, az egyenruhás szervek, nemze­tiségi önkormányzatok képvise­lői és civilek koszorúztak a ’48- as emlékműnél. Ennek az Alisca Brass Band fúvószenekar adott aláfestést és a 608. sz. Schola Caritatis cserkészcsapat tagjai álltak sor falat. tolna Meghatottan kezdte ün­nepi szónoklatát dr. Sümegi Zol­tán, Tolna polgármestere. Mint fo­galmazott, többek kö­zött az ilyen pillana­tokért érdemes vá­rosvezetőnek lenni, utalva arra, hogy a Wosinsky-iskola diákjai által elő­adott ünnepi műsor igazán ma­gasztos érzéseket keltett a hallga­tóságban. Beszédében viszont fel­tette a kérdést: - Érdeke-e valaki­nek, hogy nemzeti históriánk gagyi történelemmé váljon? A vá­rosvezető ezzel nem nevesítve olyanokra gondolt, akik nem a 1848-49-es magyar hősöket ma­gasztalják, hanem az európai ta­vaszról, a világszabadságról, és Uyen, a magyarság számára meg­foghatatlan fogalmakról beszél­nek 1848 kapcsán. Ezen gondo­latmenetét lezárva megjegyezte: láttuk 1848-49-ben, majd később is, hogy Európa mit segített ne­künk. A polgármester leszögezte, hogy március 15. a magyar sza­badság és a polgári Magyaror­szág születésnapja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az 1848-49- es hősök azt egyszer, s minden­korra kiharcolták volna. Az álta­luk adott példáért, eszményért minden nemzedéknek, így ne­künk is meg kell küz­deni. A délelőtti ün­nepség után a közön­ség a Szent István parkba, az ország­zászlóhoz vonult, ahol koszorú­zás zajlott. A mözsi településré­szen délután rendeztek ünnepsé­get. A szónok Herczig Lászlóné alpolgármester volt bonyhád Borbély József sírjá­nak megkoszorúzásával és a ka­tolikus templomban tartott szentmisével kezdődött a márci­us 15-i program, amely a műve­lődési központban folytatódott. Tóth Marián, Tardoskedd polgár- mestere mondott ünnepi beszé­det, majd átadták a Perczel-díjat. Idén Schlichtherle Lászlót jutal­mazták, aki az 1956-os forrada­lom és szabadságharc ideje alatt a bonyhádi Központi Nemzeti Tanács elnökeként jelentős sze­repet vállalt. Ezt követően a „Völgység Talentuma” elismeré­seket osztották ki, amellyel a ki­emelkedő teljesítményt nyújtó fi­atalokat ösztönzik a folytatásra. Ezúttal Kató Hajnalkának, Bar- tha Dávidnak, Tornóczky Sárá­nak, Balogh Viviennek és Fábi­án Ábelnek gratuláltak. A műve­lődési központban szervezett program a Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium tanulóinak műsorával zárult. Az egybegyűl­tek az események végén megko­szorúzták Perczel Mór honvédtá­bornok sírját. simoNtornya „Áldassék a ne­ved forradalom” címmel láthat­tak ünnepi műsort a simontor- nyaiak. A VBÁMK 5. osztályos tanulói versekkel, prózával, ze­neszóval idézték fel az 1848-as események hangulatát. Az ün­neplők fáklyákkal vonultak a Pe- tőfi-szoborhoz, ahol Csó'szné Kacz Edit polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben ki­emelte: „Ez az ünnep évről évre az újrakezdés, a cselekvésvágy, a nemzeti összefogás lehetősé­gét hordozza magában. Álljunk meg egy szóra, beszéljünk egy­mással, segítsünk egymáson, nézzünk újra egymás szemébe, értsünk szót, fogjuk meg egy­más kezét, akarjunk végre közös jövőt építeni.” Elhelyezte a meg­emlékezés koszorúit az önkor­mányzat, az iskola a társadalmi szervezetek és az egyház is. Az ünnepségen Diel Ágnes, Sándor Renáta és Máté Anna gitáron ját­szott az egybegyűlteknek. bátaszék Sümegi József, a D. Géza Gimnázium végzős diákja mondott beszédet. Bognár Jenő polgármester ugyanis kiemelte, hogy ezen az ünnepen csakis fi­atal kaphat erre lehetőséget, március 15. az ifjak ünnepe. A művelődési házban rendezett ünnepségen ugyancsak gimna­zisták léptek fel, vastapsot ér­demlő műsort adva. Ezt követő­en koszorúkat helyeztek el a ’48-as emlékműnél. Horváth István és Ács Rezső helyezte el a város koszorúját Szekszárdon Székelyudvarhelyi család tett állampolgári esküt kismányok - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történe­tének egyik meghatározó ese­ménye, a nemzeti identitás egyik alapköve - emelte ki a kismányoki művelődési ház­ban mondott beszédében Tóth Ferenc kormánymegbízott. Hozzátette, a történtek hősei 164 év elteltével is példaként állnak előttünk, mert tetteik­kel azt bizonyították, hogy lé­tezik egységes magyar nem­zet, képesek vagyunk össze­fogva kiállni igazunkért, és el­indítani az országot a polgári fejlődés útján. Az ünnep el& estéjén, március 14én tartott programon a székelyudvar­helyi Benczédi család tett ál­lampolgársági esküt László és felesége, Emőke, valamint három lányuk, Mónika, Bog­lárka és Beáta jó kapcsolatot ápol a kismányokiakkal. El­sőként Simon László polgár- mester, majd Potápi Árpád Já­nos, a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke gratulált nekik. Az eseményt a bonyhádi Petőfi- gimnázium diákjainak műso­ra színesítette. A megjelenést Kismányok Község támogatta. szedres - Sokan mondják, hogy a hazafiság valami régi, ócska holmi, holott maisa nemzetet fenntartó erő - hang­súlyozta ünnepi beszédében Kovács János. Szedres polgár- mestere szerint ezt a példát mutatja falualapítójuk, Bezerédj István is, akit 1848- ban népképviselővé választot­tak, és akit a szabadságharc­ban való részvételéért először halálra ítéltek Ugyanolyan büszkék lehetnek a 3040 szedresi legényre is, akik hon­védként szolgálták a szabad­ságharc ügyét. A polgármester arra is emlékeztetett, hogy 1848-ban egy emberként moz­dult az ország, az akkoriak ké­pesek voltak felülemelkedni az egyéni érdekeken a hazáért A művelődési házban rende­zed ünnepségen, jelentős helyi összefogással színvonalas ren­dezvényt állítotíak össze. Eh­hez éppen úgy hozzájárult a nyugdíjas Váradi Józsefné ver­se, mint az 1848 című darab, amelyet a helyi iskola diák­színpada adod elő Kovács An­na rendezésében, az iskolai ci- terazenekar és az énekkar közreműködésével. A megjelenést Szedres Község Önkormányzata támogatta. várdombA magyarság legna­gyobb nemzeti ünnepének ne­vezte március 15-ét Simon Csaba polgármester a milleniumi emléktáblánál tar­tod alkalmi felszólalásában. Mint mondta, az 1848-49-es események biztatást és taní­tást jelentenek a jövő nemze­déke számára. Ezt követően a településvezető, valamint Szamos Józsefné iskolaigazga­tó, Remilong Judit, azEgyüd Várdombért Egyesület vezetője és Holtz Marianna, a német nemzetiségi önkormányzat el­nöke koszorút helyezeti el az emlékműnél. Ezt megelőzően az iskolaudva­ron volt ünnepi műsor, ame­lyen a diákok verssel, ének­kel, tánccal tisztelegtek a h& sök emlékének A program ideje alatí pedig nemcsak Vár­domb zászlaját és a nemzeti trikolórt lobogtada a szél, ha­nem egy 1848-as zászlót is, amelyet Nagy Krisztián fested meg. Ugyancsak március 15- hez kapcsolódik az iskolában látható kiállítás, ahol Kovács JÁszló, várdombi gyűjtő az ünnephez kötődő bélyegeit és érméit mutatja be. A megjelenést Várdomb Község Önkormányzata támogatta. l » Büszkék a falualapító nemesre és a honvédlegényekre Március 15. biztatás és tanítás a jövő nemzedékének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents