Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-02 / 53. szám
2012. MÁRCIUS 2., PÉNTEK EGYHÁZI TÜKÖR *flU Wi i *®M A faddi templomban misézik Bagi Sándor esperes-plébános. Több közeli kistelepülésen is ő látja el a katolikus lelkipásztori teendőket A faddi katolikus templom 2014-ben lesz 150 éves. A helyi esperes-plébános, Bagi Sándor dicséri a hívek áldozatkészségét. Adományaiknak és más támogatásoknak köszönhetően felújítják Isten házát. Wessely Gábor Az ország másik végéből került a Pécsi Egyházmegyébe a faddi esperes-plébános. Bagi Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon született, s amikor Esztergomban, a ferences gimnáziumban tanult, akkor kötelező- dött el. A pécsi püspök, Cserháti József meglátogatta az intézményt, s kérte, hogy akinek még nincs fix helye, jöjjön a Dél-Du- nántúlra. Pappá 1970-ben szentelték, a káplánévek után Győré plébánosa lett, s azt követően helyezték először Paksra, majd bő tíz évvel ezelőtt, 2001-ben Faddra. Nem kevés a feladata. Hozzá tartozik a székhelyközségen kívül Kötesd, Kistormás, Szedres, Tenge- lic, Gerjen és Dunaszentgyörgy is. Van egy tengelici segítője, Szalonnás Mihály plébániaigazgató, ám a misézések, esketések, temetések a plébánosi munka részét képezik. Ehhez jönnek még az esperesi feladatok. Az egyházmegyén belüli nagyobb egységeket nevezik esperesi kerületeknek. Bagi atya körzete nagyjából a Nagydorog, Duna- földvár, Tolna által közrefogott terület. Időnként meglátogatja a plébániákat, s évente két összejövetelt szervez, aminek fő célja a papi kapcsolatok ápolása. A hithez vezető útja nem volt kalandos. Pap akart tenni, és stabil, rendszeres hitgyakorló családban nőtt fel. Egy apró kérdőjel mégis villogott a startnál: a római vagy a görög katolikus vallást kövesse-e? Édesanyja görög katolikus, és anyai ágon több lelkipásztor rokonuk is van. Mégis római katolikus pappá tett, vállalva a cölibátust, a nőtlenséget, ami csak ennél a felekezetnél kötelező. Azt mondja: Szent Pál is utal rá, hogy a családos ember gondjai megsokszorozódnak. A nőtlen férfi a hivatásának élhet. Fadd lakossága nagyrészt katolikus. De az esperes nem ellensége a kisegyházaknak sem. Nemes egyszerűséggel fogalmaz: inkább Istent dicsérő közösségek jöjjenek létre, mint betörőbandák. A helyi romákkal sincs baja. A gyerekek szorgalmasan járnak hittanra, ügyes ministrán- sok is kikerülnek közülük. Az ország egészét tekintve már nem ilyen derűlátó Bagi Sándor. A vallásos lelkűiét nem divatos, hívőnek tenni nem kötelező és nem jövedelmező, ezért csökken a hitgyakorlók száma. A rendszer- váltást követően sok szerzetes tért haza külföldi missziókból, s mikor beszélgetett velük, kijelentették, hogy itt se jobb a helyzet, mint például Pápua Új-Guineában. Magyarország is missziós terület A helyi híveket csak dicsérni tudja a plébános. Kemény körülmények között kell helytállniuk, és áldozatkészségük így is nagy. Gyűjtenek a templom csinosítására, az egyházmegyében példaértékű módon. A a tető-, toronyfelújítást, a külső renoválást már befejezték, most az épületbelső rendbetétele következik. A színes üvegablakok javítása a következő terv, erre szeretnének pályázati támogatást szerezni. A templomfelújítással a felszentelés 150 éves évfordulójára akarnak végezni, ami 2014-ben tesz. Cserháti József püspök 1970-ben szentelte pappá BAGI SÁNDOR Cl SzabolCS-Szat- már-Bereg megyei Vállajon született 1946-ban. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett 1965-ben, majd a győri teológiára járt 1970-ig. Abban az évben szentelte Pécsen pappá Cserháti József püspök. Kápláni szolgálatot látott el Hímesházán három, Siklóson három és Dombóváron öt évig. Győréi plébános 1980-tól 2000-ig volt. Hozzá tartozott Máza, Szászvár és Izmény is. Egy évi paksi plébánoskodás után került jelenlegi helyére, Faddra. Több közeli kistelepülés híveinek lelki gondozását is ellátja. 2005- től a Nagydorog-Dunaföldvár- Tolna által határolt terület esperese. ■ Magyarország is missziós területnek számít. Manapság a Szentmisén használatos evangéliumos könyv is nyomdai futószalagról érkezik hozzánk. Ezt a könyvet, amely az örömhírt közvetíti felénk, a Szentmisén, hagyományosan ünnepi nagybevonulások (Introitus) alkalmával szokás impozáns, rézveretes vagy porcelánbetétes könyvborítóba bújtatni, melyet a Szentmise ideje alatt az oltáron helyeznek el. Egyedivé tehetjük egy kiváló minőségű ■ Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjongjon megváltó Istenemben. szarvasmarhabőrből készült könyvborítóval, gyönyörű díszítéssel. Lászlófi Attila kézműves ebben is tud segíteni, aki, mint mondta ötvös társával együtt vállalja rézveretes könyvborítók elkészítését. Hamarosan porcelánbetétes, kalocsai mintás könyvborítóját is bemutatja vásárlóinak. Kizárólag természetes anyagokkal dolgozik, szarvasmarhabőr és papír együttes felhasználásával, ragasztás és varrás technológiájának ötvözésével. Az így megalkotott könyvborító hosszú időn keresztül védi a szívünknek kedves könyvet. ■ Már tiz éve Fadd plébánosa helyi hitélet Ministránsok is kikerülnek a cigánygyerekek közül HIRDETÉS Díszveretes könyvborítók evangéliumos könyvekre is £etiszt kptMSfáliM Telefonszám: 06-70/384-4974 E-mail cím: info@konyvborito.hu Honlap: www.konyvborito.com 5 HIRSAV Mentőautót adományozott az evangélikus egyház Budapest A Magyarországi Evangélikus Egyház a hívek adományaiból és saját forrásból egy teljesen felszerelt mentőautót adományozott az Országos Mentőszolgálatnak. Az egyház feladatátvállalásával felszabaduló ösz- szeget ezen a módon szeretnék az államadósság csökkentésére fordítani. „Ez volt a felelős, jó lelkiismerettel vállalható evangélikus döntés. Ennyit és ily módon tudunk »vállra venni« a terhek és bajok sokaságából" - nyilatkozta Gáncs Péter elnökpüspök. A rohamkocsi teljes ára 34 millió forint, (gy) Csíksomlyóra mennek az újdombóvári hívek dombóvár A megye több katolikus közössége is zarándokutat tervez a csík- somlyói búcsúra. Zarándokolni annyit tesz, mint hit- vallóan kifejezni Istennek, önmagunknak, útitársaink- nak és az ott élőknek, hogy vállaljuk keresztény magyar sorsunkat, az egymással és velük való azonosságunkat, és hogy mindebben feltétlenül igazabbak akarunk tenni Isten segítségével - mondta érdeklődésünkre Kutas Attila újdombóvári plébános. Az újdombóvári hívek május 23-án idulnak Csíksomlyóra. Információ a plébánostól kérhető, (báj A pincehelyiek is elbúcsúztak a plébánostól Pécs Halmai György nyugalmazott plébános, címzetes apát többek között Szakcson, Zombán, Kölesden és Pincehelyen szolgálta az Istent, Pincehelyen 25 évig. Generációkat nevelt a hitéletre, erős, határozott egyénisége a nehéz időkben is bátorította nyáját. Élete a pincehelyi egyházközösség, a vallási nevelés volt. A 87 éves korában elhunyt egyházi vezetőtől március 1-jén a pécsi köztemető Szent Mihály kápolnájában vettek végső búcsút hívei, tisztelői, köztük a Pincehelyi Római Katolikus Egyházközösség több mint 30 képviselője, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Visszavárják az idős kántort hivatás Eddig hat évtizedet töltött az egyház szolgálatában Most van az elmélyülés időszaka böjt Krisztus feltámadásának megünneplésére készülnek Vasárnaponként szentmisére, istentiszteletre hívnak bennünket Szedres katolikus templomának harangjai. A templomba járó katolikus hívek száma csekély, de azok, akik a vasárnapot Istennel való találkozás nélkül nem tudják elképzelni, mindnyájan a Teremtő házába sietnek. A hívek mindannyiszor imádságos lelkülettel és áhítattal készülnek az ünnepi szertartásra, amely Deli György kántorunk bevezető énekének csodálatos tenorjával és az öreg, ám gyönyörű hangzású harmonium kíséretével kezdődik. Évtizedek óta milyen természetes volt számunkra, hogy minden egyes vasárnapon és más ünnepnapokon szolgálta kántori munkájával a katolikus egyházat. Az elmúlt évben sajnálatos módon több alkalommal betegeskedett, kórházban is ápolták, de egy-két hét múltán gyógyultan tért visz■ Gyógyulásáért imádkoznak a szedresi hívek. sza. Korát meghazudtolóan kapaszkodott fel ismét a karzatra. Néhány hónapja azonban elnémult a harmonium és a zengő énekszó. Gyuri bácsi - 86 évesen - ismét kórházba került. Ma már otthonában lábadozik. Legnagyobb bánatára nem gyakorolhatja gyönyörű hivatását, nem tud eljönni szeretett templomába, és a számára oly kedves hangszert sem szólaltathatja meg. Közel hatvan éven keresztül szolgált Magunkra maradtunk, elcsendesedett templomunk és vigaszt keres lelkünk. Imáinkkal fohászkodunk gyógyulásáért, felépüléséért, hogy még képes tegyen szolgálni szeretett templomában. Visszavárjuk, Marycz Elemér egykori templomépítő plébános atyánk hitvallásával: „Ha a földön volna mennyország, akkor az bizonyosan itt volna, a templom fenséges, békés, nyugodt, ünnepélyes csendjében!” Deli György kántorunk mindig ebben a szellemiségben, lelkiségben élt és munkálkodott. ■ A szedresi katolikus hívek nevében: Fejős Károlyné A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán vette kezdetét, amely az idén február 22-ére esett. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor tehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves5 A böjt után a feltámadást ünnepük nél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az ima és az ala- mizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek. ■
