Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-03-11 / 10. szám
8 2012. MÁRCIUS 11, VASÁRNAP vizsgálatok A Mai Zrt. nem érti, miért nem szakemberek elemezték a katasztrófa körülményeit. A cég lapunknak tiltakozott amiatt is, hogy a vádirat megállapításai kiszivárogtak VÖRÖSISZAP: ELLENTÉTES EREDMÉNYEK GAZDASAG Nem ért egyet a Mai Zrt. a vörösiszap-tragédiával kapcsolatban megszületett ügyészségi vádirattal. A kiszivárgott dokumentum szerint a cég az engedélyezettnél több vizet tárolt az átszakadt tározóban. Éber Sándor Teljességgel érthetetlen és mélységesen felháborító, hogy az ügyészi vádirat eló'bb kerüljön a médiához, mint 15 büntetlen előéletű vádlotthoz - emelte ki lapunknak a Mai Zrt. vezetője. A cég sajnálatosnak tartja, hogy miután megkapták „a természet- tudományos alaptörvényeknek ellentmondó gyanúsításokat”, a vádirat kézhezvételéig többszöri kérésük ellenére sem juttatták el kérdéseiket a hatóság által felkért szakértőkhöz, és újabb szakértők kinevezésére irányuló kérésüket is elutasították. A Mai Zrt. meggyőződése, hogy a kéréseik teljesülése esetén a vádirat megfogalmazása előtt tisztázni lehetett volna a „tévedések” sorozatát. A sajtónak kiszivárgott vádirat szerint a Mai Zrt. a megengedettnél több vizet tárolt a kolontári vörösiszap-tározóban éveken keresztül, így csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be katasztrófa. 2010. október 4-én 1,75 millió köbméter erősen maró lúgos víz és vörösiszap árasztotta el a környéket. A gátszakadáskor a Blikkhez eljutott dokumentum szerint 4,4 méter mély vízmeny- nyiség nyomta a tározó falait, miközben legfeljebb 1 méter magas víz boríthatta volna csupán a zagytározóban lévő veszélyes üledéket. Ez azt jelenti, hogy 535-585 ezer köbméternyi többletvíz volt a tározóban, és az elmúlt öt év átlagvízszintje is 3,2 méter volt, ami a háromszorosa a tervező által megengedett értéknek. A vádirat szerint ez volt a fő oka annak, hogy bekövetkezett a 10 halálos áldozatot, több mint kétszáz sérültet, mintegy 22 milliárd forintos anyagi kárt okozó katasztrófa. A katasztrófa időpontjában már egy éve szünetelt a zagytározóban lévő víz semlegesítése, ami miatt a gát átszakadásakor a folyadék pH-értéke elérte az erősen lúgos 12,3-as értéket. Az erős lúg felpuhította a tározó alatti agyagot, ami végül szintén a gát leomlásához vezetett. A vád szerint hiába adtak le a műszerek vészjelzéseket több mint egy órával a tragédia előtt, senki nem tett semmit. Az ügyészség a 15 vádlottból 13-ra, köztük a cég vezetőjére, Bakonyi Zoltánra kért fegyházbüntetést, két másik vádlottra fogházbüntetést javasolt. A Mai Zrt. lapunkkal azt közölte: a technológiai víz mennyi- . ségét elsődlegesen a vörösiszap súrlódási szöge és a kiporzás mindenkori megakadályozása határozza meg. Az egységes környezethasználati engedély előírása az is, hogy a diffúz porforrások kialakulását meg kell akadályozni. Mellesleg most a vízzel nem borított felületek porzása jeA vizes technika betiltása után nem az iszap, hanem a vörösiszap finom pora okozott problémát az utóbbi időszakban. A Mai Zrt. azt ígéri, nyárra tudja teljes mértékben megakadályozni a por kiáramlását. lentős panaszokat okoz a környéken. A cég szerint az utólagosan elvégzett háromdimenziós analízis is azt mutatta, hogy a technológiai víz mennyisége az elméleti minimummal közel azonos értéket mutatott. A Mai Zrt. kiemeli, hogy 2010 középső két negyedévében - vagyis a tragédia előtti hónapokban - közel félmillió köbméterrel több csurgalékvizet kellett az októberben megsérült X-es tározóba emelni. A cég kiemeli, hogy mint minden gazdasági társaság, így ők is ellenérdekeltek abban, hogy minél több technológiai költségük vagy technológiai készletük legyen, tehát a többletmennyiséget egészen biztosan nem kívánták tárolni. Azt is cáfolják, hogy a tervező 1 méter vízborítást írt elő, mint hangsúlyozzák, ezt nem is tehette volna. „A széleken javasolt - nem előírt - 1 métert a cég maximálisan betartotta, a kiszakadás helyén 40-60 cm volt a vízoszlop magassága” - áll nyilatkozatukban. „A kiülepedett nedves vörösiszap sűrűsége és hidrosztatikai nyomása mintegy másfél- szerese a vízének, a tározó nem érte el a tervező által engedélyezett maximális terhelését és betöltési szintet” - hangoztatja a Mai Zrt. Sem túltöltés nem volt, sem pedig a víz és az iszapos víz tényleges aránya nem gyakorolt kedveződen hatást a tározó falára, ellenkezőleg, javította a viszonyokat. A nyomozati szakaszban a nyomozóhatóság által felkért szakértő is azt mondta, hogy a gátszakadás egy kisebb terhelésre is bekövetkezett volna, „hiszen 4 fundamentális nyírószilárdságot már kisebb terhelésnél túllépték a nyírófeszültségek” - közölte a cég. A műszerek állítólagos előrejelzésével kapcsolatban a Mai Zrt. azt állítja, hogy a szakértőA vörösiszap több települést ért el nek illett volna tisztában lennie a téli és nyári időszámítás órák leolvasására gyakorolt hatásával. 11 óra és 11.45 között kevesebb vízemelés történt, mint az előtte levő órában, 11.45 és 12.00 között a szivattyúk álltak, mert annyira nem volt vízszint. „Tehát a baleset előtti (legvalószínűbb időpont 12.14) órában utólagosan is csak ellentétes következtetésekre lehetett volna jutni e szivaty- tyúadatok elemzéséből" - írja a Mai Zrt. A semlegesítéssel kapcsolatban a cég közli, hogy 2009-ben bevezették a vörösiszapszűrést. Az új beruházás célja a térség víz- és lúgterhelésének csökkentése volt, annak ellenére, hogy korábban is minden határértéket betartottak. A cég egy most lezárult vizsgálatra hivatkozva azt állítja, hogy „szerencsétlen bekövetkezések egymásra rakodása” okozta a Mai Zrt. X. számú vörösiszap-tároló kazetta gátfalának átszakadását, de az üzemeltetés mindig a hatóságok és a tervezők által megadott keretek között volt. A cég szerint „a vörösiszap-katasztrófa valójában nagyon könnyen természeti katasztrófa is lehetett, hiszen bizonyos tárgyi ismeretek a helykiválasztáskor, de még a kötelezően megépítendő résfal megépítésekor sem voltak ismertek”. Legfontosabb ismeretlen folyamat az úgynevezett kationcsere geokémiai folyamata, amely még ma sem szerepel Magyarországon a tervezési standardokban s ez okozta az agyag elsavasodását a gáttest alól, ami a cég szerint gáttörést okozott. Megjegyzik, hogy már maga a helykiválasztás is potenciális veszélyforrást jelentett az akkori ajkai timföldgyár bővítését, kapacitásnövelését célzó, a hetvenes évek végén indított beruházás esetében. A tározó és a töltések már készen voltak, és használatba vették őket, mire 1997-ben lezajlott a privatizáció. Figyelmen kívül hagyták, hogy a tárolt vörösiszap 21 méterrel magasabbra került, mint az egy kilométerre lévő Kolontár. Az építkezés a Torna-patak elöntési területében történt. A helyszín mocsaras talajú volt pont ott, ahol a gát végül átszakadt. A Mai Zrt. szerint az akkori hatóság úgy adott ki engedélyt, hogy a szabványban előírt vizsgálatokat nem teljeskörűen végezték el. A kivitelezés során pedig - a tervezés hiányosságaival szoros összefüggésben - nem ellenőrizték megfelelően az építési technológiát, továbbá szakszerűtlen volt a gátalapozás is. A parlamenti bizottság a Mait teszi felelőssé az ipari katasztrófának tartott tragédiáért az országgyűlés a héten is tárgyalta a Kolontár melletti vörös- iszap-tározó átszakadás miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentését, amelyről hamarosan szavaz a T. Ház. A grémium szerint a Mai Zrt ajkai vörös- iszap-tározójának X. kazettájánál bekövetkezett ipari katasztrófáért döntően a cég felelős. A tragédia fő okának a társaság és a tulajdonosok szűk látókörű, a nyereséget előtérbe helyező és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégiáját és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozatát nevezték meg. Sérelmezték, hogy a társaság nem minősítette veszélyes hulladéknak a vörösiszapot. A bizottság szerint felelősség terheli a környezetvédelmi hatóságokat is, elsősorban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit és munkatársait, akik a Mai Zrt részére kiadott egységes környezetvédelmi engedély, továbbá részengedélyek és mindezek végrehajtásának ellenőrzése során nem jártak el kellő körültekintéssel. Felelősség terheli a tervezőt és a kivitelezőt is. Tavaly a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mai Zrt- re. A cég ez ellen fellebbezett. A cég ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: „sajnálatos, hogy a bizottság az egyéves munka során egyetlen geotechnikához vagy gátépítéshez értő szakértőt sem hallgatott meg. így fordulhatott elő, hogy a pozitív jövőre nézve feladatot adó következtetések mellett sem sikerült teljeskörűen feltárni az igazságot.” Negyvenmilliárd kármentésre több mint 38 milliárd forintot tesznek ki a vörösiszap-kataszt- rófával kapcsolatban felmerült védekezésnek, helyreállításnak és az újjáépítésnek március 5-ig összesített költségei; vagyis a tárcák és szervezetek a felmerült költségeik fedezetére a katasztrófaelhárítási célelőirányzatból összesen ekkora összeget igényeltek a központi költségvetésből - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A LEGNAGYOBB TÉTELT - 21,7 milliárd forintot - a külterületek mentesítését koordináló vidékfejlesztési tárca kapta, ebből a kár- mentesítési feladatokra a Mecsekére Zrt.-nek 17,3 milliárd forintot utaltak át. A károsultak lakásvásárlására, kárenyhítésé re és az új lakóparkok építésére fordított költségek 14,3 milliárd forintot tesznek ki, amelyből az új lakóparkokat építő Veszprém- BerZrt.-nek 6,4 milliárd forintot - a teljes költségét - átutalták. Nyárra kötik meg a port a rendelkezésre álló technikával nyárra tudja megakadályozni a Mai Zrt., hogy a vörösiszap porát kihordja a szél a kolontári tározóból. Februárban kétszer is észleltek nagyobb mennyiségű szálló vörös port Lőrinte- Tósokberénd-Kolontár térségében. A MAL Zrt. ajkai telephelyén lévő IX-es és X-es kazetták felszínéről vitte a szél a port. A tározóban már nem lehet vizes technikával tárolni az ipari mellékterméket. a cég közölte, hogy a IX-es tározót betakarják földdel, a X-es tározó lefedésének problémájára viszont még keresik a megoldást. Korábban a hatóságok határozatban kötelezték a céget, hogy tegye meg a,szükséges intézkedéseket a kiporzás megakadályozására.
