Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-09 / 59. szám

6 GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 9., PÉNTEK EU: hosszabbítható a banktőkésítés jóváhagyta az Európai Bi­zottság, hogy Magyarország június 30-ig meghosszab­bítsa azt a programot, amely a bankok támogatá­sára, feltőkésítésére szolgál. Indoklásuk szerint a 2009- ben indított program össz­hangban van az uniós álla­mi támogatási szabályok­kal. A csomag legfontosabb eleme osztalékelsőbbségi részvények fejében új tőkét tesz elérhetővé a hitelinté­zeteknek, hogy megerősít­hessék tőkealapjukat az esetleges veszteségekkel szemben. Új minősítés a parkolási rokkantkártyáknál új orvosszakmai minősítési rendszer alapján döntené­nek a jövőben a súlyosan mozgáskorlátozott emberek közlekedési kedvezményei­ről - derül ki egy a kor­mány honlapjára felkerült jogszabálytervezetből. A do­kumentum szerint ennek orvosszakmai feltételrend­szerének és eljárási szabá­lyainak kidolgozása érdeké­ben a parkolási igazolvá­nyokról és az érintettek la­káscélú állami támogatásról szóló rendeletek módosí­tására van szükség. Pénzügyi témákat javasolnak a NAT-ba AZ ALAPVETŐ pénzügyi-gaz­dasági képzés­nek hangsú­lyosabb szere­pet kell kapnia| a közoktatás­ban - véli a formálódó Nemzeti alaptanterv kap­csán a Pénziránytű Alapít­vány a Tudatos Pénzügye­kért, mely egy évig heti két órában tantárgyként oktat­ná a gazdasági ismereteket. HOFFMANN RÓZSA oktatási államtitkár azt mondta, új tárgyak bevezetése valószí­nűleg nem fér majd bele az időkeretbe. Netes árverés a felszámolóknál is az adóhatóság és a Ma­gyar Bírósági Végrehajtó Kamara után a felszámolók is létrehozhatják a maguk elektronikus értékesítési rendszerét (EÉR), a nonpro­fit intézmény szabályait tartalmazó kormányrende­let-tervezet szövege a kor­mány honlapján jelent meg. A hatásvizsgálat meg­jegyzi: ha a felszámolók kö­zös rendszert építenek ki, költségeik néhány év alatt megtérülnek. Adócsaló cégcsoportot leplezett le a NAV több száz millió forintnyi áfa be nem fizetésével gya­núsítják annak a héttagú cégcsoportnak a működte­tőit, amelyre közérdekű be­jelentés alapján bukkant a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV). A vállalkozások termékbemutatókon értéke­sítettek árukat, de a valós­nál kevesebb bevételt köny­veltek le. Orbán: Mi nem húzzuk az időt hiteltárgyalás „Az unió vezetői egy vidéki kócerájt sem tudnának irányítani” Az IMF és az EU a hibás, hogy nem halad a hitelke­ret-tárgyalások előkészí­tése, Magyarország ugyanis mindent megtett eddig, hogy tárgyalóasz­talhoz üljenek a felek - vélekedett Orbán Vik­tor. Fellegi Tamás egyez­tetésekért felelős minisz­ter azt mondta, meg kell egyezni, „nincs B terv”. VG-összeállítás „Két hónapja ott ülök a tárgyaló- asztalnál, csak nem jönnek" - így fogalmazott az EU-IMF-tár- gyalásokról, pontosabban a vá­rakozásokról Orbán Viktor kor­mányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán. A mi­niszterelnök lényegében a má­sik felet tette felelőssé a tárgya­lások elhúzódásáért, azt mond­ta, Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészí­tette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdé­seket is rendezte. Ez utóbbival kapcsolatosán megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magyar kormány és az illetékes uniós szervezetek között mind­máig tart a folyamatos egyezte­tés: a kötelezettségszegési eljárá­sok elindítása után Magyaror­szág levélben írta meg álláspont­ját és a tervezett törvénymódosí­tásokat, az unió pedig szerdán ezeket nyugtázva közölte, hogy nem lépteti új szakaszba a jegy­bank miatti eljárást, de további tájékoztatást vár az ügyben. Tény az is, hogy közben tovább fut két másik kötelezettségszegési eljá­rás - a bírák és az ombudsman ügye -, valamint tart a túlzottde- ficit-eljárás is. És bár jogilag nem feltétele a tárgyalásoknak, hogy ezek megoldódjanak, de vélhető­en nem szerencsés, ha nem éle­ződnek a viták, vagy nem látszik a megoldás lehetősége. Ezt uniós szóvivők is világossá tették. Az IMF-tárgyalások ügye az utóbbi napokban került újra elő­térbe: egyre több elemző kezdte hangoztatni azt az álláspontját, hogy a kormány kivárásra játsz­hat a tárgyalások ügyében, és csak akkor gyorsít majd, ha a piac rákényszeríti. Az ezekről szóló találgatásokat Orbán Vik­tor mellett a kormányszóvivő, va­Magyarország rendezte a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket - hangsúlyozta a kormányfő lamint Fellegi Tamás tárgyaláso­kért felelős miniszter is légből ka­pottnak nevezte. Giró-Szász And­rás a közrádiónak adott interjújá­ban azt mondta, a kormány „min­dig a lehető leggyorsabban lép, és mindent megtesz, amit a nem­zed érdek megenged”. Fellegi Tamás pedig a port­folio, hu konferenciáján fogalma­zott úgy, hogy Magyarország cél­ja a mielőbbi EU-IMF-megálla- podás, nincs „B terv”. Szerinte ugyanakkor a tárgyalások meg­kezdéséhez szükséges az Euró­pai Bizottság által vitatott kérdé­sek tisztázása. „Ezek politikai jellegűek” - közölte a tárca nél­küli miniszter, hozzátéve: „Mi készen állunk, hogy a tárgyaló- asztalhoz üljünk, és várjuk, hogy a másik fél is odaüljön.” A politikus informális talál­kozót tart majd az IMF magyar- országi misszióvezetőjével jövő pénteken Washingtonban, de nem várhatók tárgyalások a hitelmegállapodásról, és nem terveznek a miniszter számára találkozót az IMF menedzsment­jével sem. Orbán Viktor az iparkamara konferenciáján nem csak a tár­gyalások elhúzódása ügyében hárította el a felelősséget: a túl- zottdeficit-eljárás miatt a kohézi­ós pénzek elvonásának felveté­séért is hibásnak nevezte az EU-t. Szerinte „rendkívül buta Brüsszel szerint nem tartjuk a hiányt AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG elemzése szerint az idén 3, jövőre 3,6 százalék lehet a magyar költségvetés hiá­nya. Mindezt a Magyar- ország ellen folyó túlzott- deficit-eljáráshoz készített háttéranyaga tartalmazza. A magyar kormány állás­pontja szerint a deficit az idén 2,5, jövőre 2,2 szá­zalék lehet. Az eltérés a két fél várakozásai között 0,5, illetve 1,4 százalék, ez több százmilliárdos tétel. A bizottság ajánlá­sairól március 13-án dönt­hetnek a pénzügyminisz­terek. Ha elfogadják, akkor fél évet kap Magyarország, hogy lépéseket tegyen a költségvetés strukturális hiányának csökkentésére. A magyar kormány febru­árban jelentett be 0,1-0,4 százalékos kiigazítást, amely álláspontja szerint elegendő lehet a hiánycél tartásához. Kérdés, Brüsz- szel egyetért-e majd mind­ezzel. politika” és „rossz vezetői felfo­gás” az a mentalitás, hogy a rosz- szakat. támogatja, a jókat meg bünteti az unió. Megfogalmazá­sa szerint így még egy vidéki kó­cerájt sem lehetne elvezetni. A Népszabadság közben arról írt, Orbán Viktor szerdán keltezett, barátságos, udvarias hangú le­vélben hívta fel losé Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Euró­pai Tanács elnökének figyelmét arra, hogy az uniós pénzügymi­niszterek közelgő, március 13-i tanácskozásán „a magyar állás­pont ismeretében, azt respektál­va” hozzanak döntést a csaknem 150 milliárd forintos, az unió ko­héziós alapjából folyósítandó for­rások tervezett megvonása ügyé­ben. Az írásban megerősíti a kor­mány elkötelezettségét a költség- vetési deficit és az államadósság uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő leszorításában, és emlékeztetett arra, hogy feb­ruárban újabb, a GDP 0,4 száza­lékával egyenértékű kiigazítást jelentett be. Orvosi tápszereket vonnak ki Magyarországról gyógyszerpiac Az egészségbiztosító túlságosan leszorította az árakat, a költségek pedig nőttek Megszünteti Magyarországon orvosi tápszereinek forgalmazá­sát az Abbott Laboratories. A cég erről levélben értesítette a pati­kákat és a készítményeket hasz­náló kórházakat. Ebben leszöge­zik: a döntést alapos megfonto­lás után hozták. A bejelentés több ezer, mes­terséges táplálásra szoruló bete­get érinthet, a gyártó az év má­sodik felétől fokozatosan vonja ki a termékeket. A tápszerekre szoruló, főként daganatos bete­gek nem maradnak ellátatlanul, mivel másik négy cég is forgal­maz Magyarországon hasonló termékeket. A gyógyszerpiac szereplőit nem érte meglepetés­ként a hír. Elemzők szerint szá­A termékek helyettesíthetők, de a döntés lavinát indíthat el mítani lehetett arra, hogy a kor­mány gyógyszercégeket sújtó lé­pései ide vezetnek. A gyógyszer­gyártók különadóját ez évtől 12- ről 20 százalékra, az orvoslátoga­tók után fizetendő díjat 5-től 10 millió forintra emelték, közben a cégek 2002 óta nem emelhettek árat, sőt, a tb-támogatásért cseré­be mindinkább azok csökkenté­sére kényszerítették és kénysze­rítik jelenleg is őket. A nemzetközi gyógyszer­gyártók számára fontos a ma­gyarországi jelenlét, de kis pi­acról van szó: az óriásvállalatok globális gyógyszerforgalmának néhány ezreléke származik ha­zánkból, viszont ami itt törté­nik, az hatással van a többi, na­gyobb piacra is. Az országok egészségbiztosítói ugyanis - amint erre korábban az Innova­tív Gyártók Egyesületének elnö­ke, Leitner György is felhívta a figyelmet - figyelik egymás lé­péseit. Ezért ha Magyarorszá­gon egy cég túlságosan leviszi az árakat, akkor azt előbb-utóbb másutt is meg kell lépnie. Az In­novatív Gyógyszergyártók Egye­sületének felmérései szerint a tápszerek ára - hasonlóan a gyógyszerekéhez - az EU-n be­lül Magyarországon a legalacso­nyabbak között van, az átlag­árak kétszer magasabbak a kon­tinens más országaiban. A Világgazdaság úgy tudja, más nagy cégek is fontolgatnak hasonló lépést. Egyesek azt mérlegelik, hogy kivonulnak olyan termékeikkel, amelyek más készítményekkel helyette­síthetők. Mások a társadalom- biztosítási támogatásból von­nák ki gyógyszereiket. Ekkor más módon kell biztosítani a gyógyszerek elérhetőségét, mert a termékek akár több százezer forintba is kerülhet­nek támogatás nélkül. ■ H. É. 1 < I

Next

/
Thumbnails
Contents