Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-08 / 58. szám
2012. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK VADÁSZAT 5 Jutalomfalat helyett szeretet vadászkutyák Képzett, megbízható ebek segítségével eredményes a vadászat Babosné Varga Klárának gyermekkora óta hobbija a vadászkutya tenyésztése és nevelése. Jelenleg egy pointere és egy drótszőrű német vizslája van Vadászkutyák nélkül elképzelhetetlen a kulturált vadászat. Képzett ebek híján a vadászok kevésbé eredményesek. F. Kováts Éva Igazán hatékony apróvadas vadászat vagy vaddisznóhajtás vadászkutyák nélkül nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges - állítja Éppel János, a Tolna Megyei Vadászkamara Vadászkutya Bizottságának elnöke. Mint mondja, sport- és gazdasági tevékenység a kutyás vadászat. A vadvédelem és állatvédelem az ebek nélkül elképzelhetetlen: nehéz megkeresni a sebzett vadat, lehetetlen eredményesen apasztani a kártékony vadak - róka, aranysakál - számát. De az apróvadas vadászatok, vagy éppenséggel a vaddisznóterelések hatékonysága is megkérdőjelezhető, ha nincsenek kutyák. Terelővadászatoknál a vaddisznót kutya nélkül nehéz terítékre hozni, az állat elfekszik a bozótosban, nem jön ki, ha nem állítják fel, nem hajtják ki az ebek. Vizslák nélkül pedig az apróvad 30 százalékát nem találják meg - állítja Éppel János. Meglövik, eltörik egy vadkacsa szárnya, az elmenekül a tóban lévő nádasba, ha a kutya nem kutatja fel és nem hozza ki, akkor a madár szenvedni fog és egy idő után elpusztul. A vadásznak ezt nem szabad hagynia, kötelessége a megsebzett vad szenvedését minél előbb megszüntetni. Hasonló a helyzet a sebzett nagyvadak felkutatásánál. Itt nem csak erkölcsi, de gazdasági érdeke is a társaságnak megtalálni, megmenteni a sebzett trófeás vadat, bikát. Ebben a munkában nagy szerepük van a vérebeknek, kopóknak. Egy jó véreb néhány csepp vér nyomán akár 24-48 órán túl is megtalálja a sebzett vadat, hogy aztán a vadász megadhassa a kegyelemlövést, és az elejtett állat által bevételhez jusson a társaság. Tudatosan, az örökletes tulajdonságokra építve, egy cél érdekében tenyésztették ki a vadászkutyákat, lettek megbízható, őszinte társai az embernek. Tolna megyében 1971-ben indult meg ez a céltudatos szakmai tevékenység és tart napjainkig. Itt született meg először a vadászkutyákkal való vadászat szabályzata, a vizsgakövetelmények kidolgozása Bősz József és Pogány István szerzők által. Nagyon sok megyénkbeli kiváló vadászkutya ért el kimagasló eredményt, lett Európa- és világelső a tenyész- szemléken. A nálunk folyó szakmai munkát elismerve rendeztek kétszer is Tolna megyében vadászkutyás világtalálkozót. A vadászkutyákkal való foglalkozást, betanításukat segítik a Tolna Megyei Vadászkamaránál évente megrendezett tanfolyamok, felkészítő vizsgák. Még több eredményt érhetnének el a kutyás vadászok, ha részt vennének ezeken - állítja Éppel János. Kutyatenyésztéssel, neveléssel nem csak férfiak, de nők is foglalkoznak. Csinos, szőke ifjú hölgy, szarvasfoggal díszített fülbevalóval Babosné Varga Klára egy 3 éves, karakán kisfiú édesanyja és két gyönyörű vadászkutya tulajdonosa. A foglalkozását tekintve látszerész, 31 éves fiatalasszony férjével - aki kerületvezető erdész-vadász Ge- mencben - Keselyűsben él. A kutyatenyésztés, -nevelés Klárinak gyermekkora óta hobbija.- Vadászok és vadászkutyák között nőttem föl, édesapám Decsen vadászott és vadászik a mai napig. Az első vadászkutyámat - egy drótszőrű német vizslát - tőle kaptam tizenkét éves koromban. Azóta tart a szerelem - mondja. Jelenleg két vadász szukája van Babosnénak, a kétéves, Iza névre hallgató pointer és az egyéves Mira, egy drótszőrű német vizsla. A pointer, melyet Békéscsabán vásárolt egy tenyésztőtől, nyugodt eb, „gyönyörűen” állítja meg a vadat, de a vizsla is „nagyon ígéretes” - halljuk. A kérdésre, hogy mi a módszere, hogyan neveli, tanítja be a kutyákat vadászatra, Klári any- nyit válaszol, a leglényegesebb, hogy szeretni kell az állatokat. Szerinte nincs buta eb, ha a kutya érzi a gazdája szeretetét, akkor teljesíti a parancsait, igyekszik örömet szerezni neki.- Nálam nincs jutalomfalat, nem ütöm, vágom őket, anélkül is hallgatnak rám - mondja. Ahányszor megyek az erdőbe vagy vadászatra, mindig viszem őket magammal, teszik, amit mondok. Hozzáteszi, nehéz a kutyás vadászat szépségét szavakba önteni, azt csak az tudhatja, aki már látott vagy részt vett ilyenen. Leírthatatlan izgalom, amikor a vadászeb rámegy a vadra és megállítja, hogy gazdája meglőhesse. Ha sikerül, akkor a kutya ugyan olyan boldog, mint a vadász. Klári édesapja mellett, kísérőként, hajtőként tanulta meg a vadászat minden csínját-bínj át. Férjét is rendszeresen elkíséri a kutyákkal, legyen az apróvadas vadászat vagy disznózás. Öt éve maga is vadászik, vizsgát tett, bár mint mondja, a vadászatban nem is annyira a vad elejtését, mint inkább a „kutyázást” szereti. Intelligens, engedelmes, ragaszkodó az idők folyamán A vadászkutyáknak nagyon sokfajtája alakult ki, osztályozásuk általában az alapján történik, hogy milyen feladatra használatosak a vadászatok alatt (kajtató ebek, kopók, vérebek, kotorékebek, elhozó vaddisznós kutyák...). A vadászok (főleg a vizslások) szerint, ha minden vadászkutyafajta kipusztulna, a vizslák kivételével, ezek képesek lennének az összes kutya feladatainak az ellátására. Ők a vadászkutyakiképzés iskolapéldái. Intelligens, engedelmes, ragaszkodó és kiegyensúlyozott kutyák, kitűnő szimattal rendelkeznek. Felkutatják az elrejtőzött vadat, majd jellegzetes „vadmegálló” pózban maradva megmutatják a rejtőzködő vad helyét a vadásznak. Parancsra megkeresik a meglőtt vadat - vízen vagy szárazon -, és gazdájukhoz viszik (aportirozás). Használatosak sebzett nagyvad utánkeresésére, friss nyomon. ■ Siker esetén az eb olyan boldog, mint a vadász. Szarvaspástétom sertésmájjal, vörösborzselével Hozzávalók a péitétomhoc ____ »5 0 dkg szarvas apróhús inak nélkül, «30 dkg sertésmáj,________ •3 0 dkg mangalicazsír,______ • 15 dkg áfonyalekvár,_______ »3 evőkanál méz, • 2 evőkanál só, • 1 babérlevél, 4 szem borókabogyó, • 1 teáskanál őrölt feketebors.___ Az aolélWE_________ • 1 liter vörösbor, «2 rúd fahéj, • 5 szem szegfűbors, »3 csillagánizs, • 10 lap zselatin.__________ Elkészítés: a szarvashúst a májjal ledaráljuk, hozzáadjuk a zsírt, és aprítógéppel hosszan mixeljük. Ezután hozzátesszük a mézet és az áfonyalekvárt, a mozsárban összetört borókabogyót, babért, valamint a borsot és a sót. Nagy szájú pástétomos üvegekbe töltjük, tepsibe állítjuk, amit vízzel félig feltöltöttünk, és 150 fokra melegített sütőben 35-40 percig sütjük. Ilyenkor kiadja a zsírját, és kissé összesül. Közben a bort felforraljuk a fűszerekkel. A zselatint hideg vízbe áztatjuk, kinyomkodjuk, és a langyosra hűlt borban feloldjuk. A pástétomokat a sütőből kivéve kiborítjuk, a zsírt eltávolítjuk, majd visszarakjuk az üvegekbe, és színültig töltjük a még langyos borral. Ezután lezárjuk, és hűtőbe téve 6-8 órán át dermesztjük. Ha ajándékba akarjuk adni, akkor a lezárás után 40-45 percig dunsztoljuk vízzel félig töltött lábasban, majd hidegvízzel óvatosan lehűtjük. Hűtőben (0-5 fok között) 1-2 hónapig eláll. Bállal ünnepelték a szezon végét a megye vadászai Jól sikerült az idei megyei vadászból, több mint száztízen vettek rajta részt, vadászok családtagjaikkal, barátaikkal. Az idei vadászszezont záró, Szekszárdon megrendezett mulatságot Korcsner Antal, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket. Ezután az országos kamara kürtegyüttese tartott félórás bemutatót a vendégek nagy örömére. A bál, köszönhetően többek között a kitűnő vacsorának és a jó zenekarnak, hajnalig tartott. A tombolát éjfélkor sorsolták. A sokak által várt és remélt fődíjat - egy maximum 2,5 kilogrammos tró- feájú dámbika kilövési lehetőségét a Gyulaj Zrt. területén - Acsádi Gábor nyerte. ■ K. É. PROMÓCIÓ Nem szabad préda, nem talált tárgy a hullajtott agancs lopásnak számít Fegyvertelen vadhajtással, szervezetten, üzleti célból gyűjtik össze más tulajdonát az erdőben A hazai szarvasfélék közül a gímszarvasbikák februárban, a dám- bikák márciusban, míg az őzbakok októberben-novemberben kezdik hullajtani agancsaikat Ezt követően szinte rögtön el is kezdődik az új agancs fejlesztése, mely mindhárom vadfaj esetében a kész kemény agancs letisztításával együtt 140- 150 napig tart Az agancs a szarvasféléknél a nász időszakában bű jelentőséggel. Mintegy referenciaként szolgál a teheneknek arra nézve, hogy az utódot nemző bika kiváló képességű. Az őzbakok esetében ezen túlmenően a fajra jellemzően, a territóriumok védelmében is szerepet játszik. Az elhullaj- tást követően az erdőben sétáló, túrázó emberek számára az agancs egy igen érdekes „talált tárgy” lehet, amely akár a lakás díszeként is szolgálhat(na). Pedig az agancs, legyen fellelésének helye bárhol is - erdő, mező, lakott terület -, nem a megtalálóé. Erről a vadászati jdgszabály úgy rendelkezik, hogy az adott vadászterület, vagy a találás helyéhez legközelebb fekvő vadászterület vadászatra jogosultjának a tulajdonát képezi - mondta dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. Hozzátette, ebben az időszakban sokan kimondottan arra szakosodnak, hogy az erdőt járva - mintegy fegyvertelen vadhajtást szervezve, ezzel a vadat zaklatva - a már épp lehullani készülő agancs levetését meggyorsítsák, Az agancs nem közpréda Több tízmillió az avarban 2011BEN MEGYÉNKBEN 2231 darab gímszarvasbikát és 2070 dámszarvasbikát becsültek. Ezt alapul véve és a gímbikák esetében átlagosan egyedenként 5 kiló, míg a dámbikáknál átlagosan egyedenként 1,5 kiló hullajtott agancscsal számolva, a hullajtott agancs értéke gímszarvas esetében 50-60 millió forint körül, míg dámszarvas esetében 15-20 millió forint körül lehet. illetve a már elhullajtott agancsot a jogos tulajdonos elől összegyűjtik „üzleti” célból. A vadnak ily módon történő zaklatása törvény- sértő magatartás, és pénzbírságot vonhat maga után. A hullajtott agancs jogtalan gyűjtése, tekintettel értékére (5000 forint/ kilogramm), az eltulajdonított mennyiségtől függően tulajdon elleni szabálysértéstől a nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettének is minősülhet. Sajnos nem kis feladat az erdő nyugalmának megőrzése a szándékos „fosztogatóktól”. Sok esetben, főleg megyénk nagyobb vadállományát is kezelő erdőgazdasági területeken, minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni a hívatlan betolakodók ellen. Felbecsülhetetlen a jogtalan agancsgyűjtéssel okozott kár. Nem kis értékről van szó a hullajtott agancs esetében. A hullajtott agancs megléte és annak megfigyelése az alapja a szakszerű vadgazdálkodásnak is, amit ennek hiányában a vadászatra jogosultak nem tudnak akadálytalanul végezni. Fontosnak tartjuk, hogy mindenkiben tudatosuljon, a hazai vadállomány állami tulajdonban van, és annak jelen állapotában való fenntartása az ország összes lakójának érdeke, hiszen a Kárpát-medencei élővilág megbonthatatlan egységének fontos része - hangsúlyozta dr. Király István. ■ F. K. É. »
