Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-08 / 58. szám

3 2012. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Nőnapra, a férfiakról nehogy már egy nő írjon a nőnapról jegyzetet! De mit van mit tenni, ha egyszer egyetlen kollégám sem aján­lotta fel szolgálatait e tárgy­ban, se kézcsók kíséretében, sem pedig a nélkül. Miért is tették volna, hiszen a nem­zetközi nőnap valójában a férfiaké. vannak közöttük, akik egész évben rá se hederítettek fele­ségükre, barátnőjükre, kollé­ganőjükre, nagymamájukra. Na jó, a kedves mama és a nagymamák kapnak virágot még anyák napján is, mert ez a típus ad a formákra. A tar­talmak viszont egyáltalán nem foglalkoztatják. Aztán március nyolcadikán méz­édes mosollyal s pár, még jó, ha nem egy szál virággal le­tudják egész évi figyelmetlen­ségüket Utána megint elvár­ják a kiszolgálást a mamától, barátnőtől, kolléganőtől. a kirakatember már kora reggeltől felköszönti minden kolléganőjét a portástól az osztályvezetőig. Persze, mert ennél magasabb beosztás­ban többnyire már csak fér­fiak vannak. A munkahelyi nőnapi bulik központi figu­rája. Kedélyes és bohém, ha kell, táncol, ha kell, énekel. Boldog-boldogtalannak kezet csókol, majd az általa kezde­ményezett kocsmajáráson rendesen lerészegedik. Fele­sége, barátnője, jóanyja (nem kívánt törlendő) ülhet otthon várván a virágot. A teremtés koronája azonban csak hajnalféle kerül haza, s még jó, ha el nem veszítette közben az otthonra szánt vi­harvertté vált virágot. végül komolyan, de még min­dig a férfiak vüágáról. A nő­nap hagyománya 1857. márci­us 8-án indult útjára. Ameri­kai nők tiltakoztak a rossz munkakörülmények és az ala­csony fizetések ellen. Azért van változás, a nők ma már azonos végzettséggel, azonos munkáért átlagosan már csak 17 százalékkal keresnek keve­sebbet Európában. i Kiállítás nyílt kedden délután a szekszárdi Belvárosi Kávéházban az Őcsényi Csipkekészítők Körének munkáiból. A csipkékről Hammerné Görög Éva, népi iparművész, az alkotókor vezetője szólt a jelenlévőknek. Az érdeklődőknek bemutatták a vert csipke készítésének technikáját is. A kiállítást Fülöp János Őcsény polgármestere nyitott meg. A finom munkák egy hónapig tekinthetők meg a kávéházban. A gondoskodás a hivatásuk nőnap Nem kérdés, hogy ki végzi a házimunka oroszlánrészét Átlagnő nincs. A statiszti­kák, tanulmányok azon­ban olyan képet adnak a női nem képviselőiről, amelyben ha csak részben is, de magukra ismerhet­nek, legyen szó akár a munkahelyi előmenetel­ről, családalapításról, vagy éppen a házimunkáról. Hargitai Éva Tolna megyében 120 449 nő élt 2011. január elsején, 10 ezerrel több mint férfi - így remélhető­leg ma közel ennyi hölgy kap a megszokottnál egy kicsit több fi­gyelmet. A ifjak körében még a lányok vannak kevesebben, az idősebb korosztályoknál fordul meg az arány. Ez annak is be­tudható, hogy Magyarországon a nők születéskor várható élettar­tama 77,9 év, csaknem 8 évvel több, mint a férfiaké - ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is kiderül. Az oktatási arányokat tekint­ve elmondható, hogy a nők kö­rében többen törekednek a ma­gasabb iskolai végzettség eléré­sére. A Nemzetierőforrás-mi- nisztérium 2010-11-es tanévre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a lányok aránya a gimná­ziumok diákjai között és a felső- oktatásban is magasabb. Foglal­koztatás területén a legnőie­sebb munkaterületek az okta­tás és a gondozás. Ezt támaszt­ják alá a megyei munkaügyi statisztikák is. A KSH 2010-es kimutatásai szerint a legtöbb nő Tolna megyében, a humán­egészségügyi és szociális ellá­tás területén dolgozik, ezt köve­ti a feldolgozóipar, az oktatás, a kereskedelem és a közigazga­tás. Az átlagkeresetek tekinteté­9 Az ön családjában ki végzi el a házimunkát? Szavazzon honlapunkon m / ma 16 óráig: TEOLhu ■$/ A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. ben a nők elmaradnak a férfiak mögött, kivéve a humán-egész­ségügyi és szociális ellátás, és a vendéglátás területét. Ebben ta­Nem okoz konfliktus, hogy a nő takarít A „GYENGÉBB” NEM képviselői jóval több házimunkát végez­nek, mint a férfiak, és a ma­gyar háziasszonyok ebben jócskán túlteljesítenek - de­rül ki Pongrácz Tiborné és Murinkó Lívia Háztartási munkamegosztás című, négy európai ország sajátosságait vizsgáló tanulmányából. PERSZE LEHET, hogy a férfiak többet dolgoznak és jobban elfáradnak mire hazaérnek, esetleg más jellegű otthoni te endőket részesítenek előny­ben. Természetesen a házi­munkában való szerepválla­lás aránya különböző társa­dalmi csoportokban változó lehet Többet vállalnak példá­ul a fiatal párok férfi tagjai, de a tapasztalatok szerint, ahogy „idősödik” a kapcso­lat, munkakedvük úgy kopik EMELLETT JELLEMZŐ, hogy a magasabb iskolai végzettsé­gű pároknál is többet serény­kedik az átlagnál az erősebb nem képviselője. A megkér­dezett nők arról is vallottak, hogy ez az aránytalanság okoz-e konfliktusokat pár- kapcsolatukban, és a ma­gyar nők többségének vála­sza érdekes módon az volt, hogy nem. Ián annak is szerepe van, hogy a gazdasági, üzleti életben a női vezetők aránya nagyon csekély Magyarországon (még ha az EU- átlagot felül is múljuk). Az is jellemző, hogy még a hagyomá­nyosan női szakmaterületeken, mint az oktatás és gondozás is jóval könnyebben jutnak előre a férfiak, mint hölgy kollégáik - derül ki Nagy Beáta Nők és fér­fiak a vezetésben című tanul­mányából. A nők életének másik megha­tározó eleme a család, amelynek alapítása egyre jobban kitolódik. A KSH adatai szerint 2010-ben Tolna megyében a legtöbb nő 25 és 29 éves kora között kötött há­zasságot, 25 és 35 éves kora kö­zött vállalta az első gyermeket. A válások 30-39 éves asszonyok körében voltak a leggyakorib­bak, többnyire egy-két gyerme­kes anyukák váltak egyedülálló­vá. A nők számára ma az egyik legnagyobb kihívás talán a mun­kahely és a család közötti egyen­súly megtalálása, aminek része az otthoni „második műszak” maradéktalan teljesítése. Egy elemzés arra is rámutat, hogy a munkahely és a család egyensú­lya nem igazán valósul meg, ál­talában a foglalkozással járó te­endők mennek a családiak rová­sára, és nem fordítva. Pályázati lehetőségek is szóba kerülnek dombóvár A civil törvény­ről, valamint a Széchenyi programirodáról tartanak tájékoztatást pénteken a művelődési ház pinceszín­házában. Előbbi téma elő­adója Győrfi Gyula, az Ifjú­sági Unió elnöke, míg utób­bié András Rita fejlesztési tanácsadó lesz. A 15 órakor kezdődő előadást a Dombó­vár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás és a Dombóvári Civil Tanács kö­zösen szervezte, (he) Új kiállítása nyílt a fémképek alkotójának szekszárd Két kiállítása is van most Szekszárdon Né­meth Istvánnak. Az egyik a Sajtóházban, a másik a Ba­ka István általános iskolá­ban. Előbbiről már hírt ad­tunk, utóbbi kedden nyüt, és a hónap végéig tekinthe­tő meg. Fémlemezből alko­tott művekből és olajfestmé­nyekből áll a bemutatott anyag. Fémképeket, rozsda- mentes acélból a szekszárdi képzőművész készít egye­dül Magyarországon, (wg) Máig ható üzenetet hordoznak a régi művek szekszárd A szerelemről, a szenvedésről, a politikáról, egyszóval az életről szólnak Adorjáni Endre alkotásai. A Szekszárdon élő szobrász- művész azokat a plakettjeit és domborműveit állította ki a Tinódi utcai kávéházban, amelyeket még „otthon”, Csíkszeredában készített a hetvenes-nyolcvanas évek­ben. A bronzból és alumíni­umból öntött munkák tárla­ta tegnap nyílt, és április 23-ig tekinthető meg. (wg) Adorjáni Endre a tárlatmegnyitón Minden ügyet egyetlen ablaknál intézhet az állampolgár átszervezés Az államtitkár szerint az új rendszernek köszönhetően nagy lesz a javulás a szolgáltatás színvonalában szekszárd Az ügyfelek, az ál­lampolgárok lehető legmaga­sabb szintű kiszolgálása. Ezen célkitűzés megvalósulása érde­kében zajlik az a rendszer­átszervezés, melynek részletei­ről tegnap délután adott tájékoz­tatást dr. Szabó Erika. A közigaz­gatási és igazságügyi miniszté­rium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtit­kára a polgármesterek és jegy­zők számára tartott fórum elő­adójaként járt Szekszárdon, a vármegyeházán. Dr. Szabó Eri­ka elmondta: a tervek szerint 2013 végéig országszerte meg­valósul az egyablakos ügyinté­zés. - Minden járási székhelyen és minden okmányirodával ren­delkező helyszínen lesz kor­mányablak is - folytatta az ál­lamtitkár. - Ez azt jelenti, hogy országos szinten mintegy 300 ilyen ablak várja majd az ügyfe­leket. Nagy előrelépést hoz ez, hiszen a kormányablak min­dent összeadva több ezer ügy in­tézését teszi lehetővé. Ide kerül­nek azok az ügykörök, melynek lebonyoh'tása jelenleg széttagolt ügyfélszolgálatokon lehetséges, kezdve a földhivataltól a munka­ügyi központon és a nyugdíjfo­lyósító igazgatóságon át az egészségbiztosítási pénztárig. Az államtitkár kijelentette, hogy az új rendszernek köszönhető­en nagy lesz a javulás a szolgál­tatás színvonalában is. László-Varga Zsuzsanna, dr. Szabó Erika és Tóth Ferenc a vármegyeházán Ugyancsak napirenden van a járások kialakítása, ez a hivata­li rendszer a jövő év január el­sejétől kezdi meg működését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hivatali szakemberek vezette járások nem közigazga­tási-területi egységek, azaz ön- kormányzati szint nem épül rá­juk. Kizárólag államigazgatási­szervezeti egységről van szó, másképp fogalmazva a járás az állam legkisebb területi-szerve­zeti egysége. A járások száma egyébként még nem rögzített, az államtitkár úgy vélte, hogy a vidéket tekintve százhetvennel lehet majd számolni. Tóth Fe­renc kormánymegbízott, a me­gyei kormányhivatal vezetője mindehhez adalékként hozzá­tette: a megyében valamennyi érintett település az általa meg­jelölt járásba kerülhetett. Farkasné dr. Gasparics Eme­se, a BM önkormányzati helyet­tes államtitkára a megyei jogú városok helyzetének közeljövő­ben! változását ismertette. Ezen városok szerepe felértékelődik, miután a törvény lehetőséget biztosít egyfajta feladatkör­differenciálásra. A nagyobb gazdasági erővel, teljesítőké­pességgel rendelkező önkor­mányzatok a mostanihoz ké­pest többféle feladatot láthatnak el, nemcsak saját településük, hanem a környék lakossága javára is. ■ Szeri Á.

Next

/
Thumbnails
Contents