Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-02-05 / 5. szám

2012. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Fapadra ültették a filmeseket mustra Ma ér véget a 43. Magyar Filmszemle, 141 rendező alkotása volt látható Szomjas György, Tarr Béla és Kende János filmrendezők. Tiltakoztak, szemléztek és valamennyi elkészült magyar filmet levetítették. Telt ház előtt zajlott a 43. Magyar Filmszemle, a kö­zönség már nyitónapra el­kapkodta a jegyeket a vetí­tésekre. A szemlét szervező Tarr Béla filmrendező sze­rint így mutatják meg, hogy a magyar film a ne­hézségek ellenére is él és sokszínű. Mézes Gergely A kisebb budapesti Toldi és a nagyobb Uránia Nemzeti Film­színház adott otthont a 43. Ma­gyar Filmszemlének, amelyet alig leplezetten a tavaly felállí­tott új filmszakmai csúcsszerv, a Magyar Nemzeti Filmalappal szembeni tiltakozásképp szer­vezett meg a Magyar Filmmű­vészek Szövetsége. A filmes szervezet a szemle nyitónapján egy nyilatkozattal fogadta az újságírókat, amely­ben ugyan nincs leírva a film­alap neve, de egyértelművé te­szik: a jelenlegi finanszírozási rendszert illegitimnek tartják, és a megszüntetett Magyar Moz­gókép Közalapítvány által képvi­selt kuratóriumi rendszert kí­vánják visszaállítani. „Nem fo­gadjuk el, hogy dokumentumfil­mes, kísérleti filmes, animációs filmes kollégáinkat televíziós műsorkészítővé minősítsék” - áll a különféle filmes műfajok egyenrangúságát hirdető nyilat­kozatban. Ezzel a filmművészek arra utalnak, hogy a Filmalap csak a nagyjátékfilmeket finan­szírozza, gondozza, a dokumen­tum- és kisjátékfilmeket a köz­média csúcsszervéhez, a Média- szolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap alá sorolták, mondván, ezeket úgyis a televí­ziók fogják sugározni. A sajtótájékoztatón Tarr Béla főként arról beszélt, hogy a 141 rendező filmjét bemutató szemle a szakma áldozatvállalása révén valósult meg, mindenki ingyen dolgozott, minden producer in­gyen adta oda a filmeket, sőt - mint elhangzott - még a filmek készítői is megvették a vetítések­re a jegyeket Szerinte ha mindezt forintosítanák, egyáltalán nem le­hetne azt mondani a szemlére, hogy „fapados”. A most nulla fo­rintból megvalósuló szemlét ko­rábban átlagosan 140-150 millió forintból szervezték, igaz, akkor a fontosabb vetítések valamelyik multiplex moziban voltak, szá­mos szakmai program volt, a díj­átadó gálán pedig megvendégel­ték az egész szakmát. És persze jöttek külföldi vendégek is. Külföldi vendégek az idén is jöttek - szintén a saját pénzükön. Főleg újságírók, de egy-két neve­sebb külföldi fesztivál képviselő­je is jelen volt, hogy demonstrál­jon a filmművészek szövetsége mellett, illetve, hogy megtekintse, milyen filmek készültek Magyar- országon abban az évben, ami­kor szinte teljesen leállt a hazai filmipar. (Lásd keretes írás.) Az egyik legérdekesebb film a szemlén a Magyarország 2011 cí­mű alkotás volt, amelyet 11 ren­dező - olyanok, mint Mészáros Márta, Jancsó Miklós, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Jeles András - saját hangulatairól, gondolatairól készíthetett egy-két nap alatt. A szkeccsfilm forgatá­sát Tarr Béla szervezte, és mint el­mondta, a projektben mindenki ingyen működött közre. A szemlén vetítették Szabó Ist­ván Szabó Magda-adaptációját, Az ajtót, amely talán a mustra leg­jobban várt filmje volt - ennek forgatásán járt tavalyelőtt lapunk is. A hivatalos bemutató március 8-án lesz. Hosszú ideig és még a régi szép időket idéző költségve­tésből készült Deák Krisztina Aglaja című filmje egy kelet-euró­pai artista családról - a főszerep­ben Ónodi Eszterrel. Nem forga­tott, hanem régi filmek jelenetei­ből vágta újra most debütáló alko­tását Pálfi György, a Final Cut - Hölgyeim és uraim című film ta­lán némi kárpótlást jelent a Taxidermia rendezőjének a sok­sok meg nem valósult filmtervé­ért. Török Ferenc az Isztambul cí­mű filmjével volt jelen a szemlén. Fancsikai Péter jp.co.de című filmje egy bonyolult művészeti projekt eredménye, amelyben a főszereplő célja megalkotni egy közösséget Cserhalmi Drága be­súgott barátaim című filmje pe­dig arra keresi a választ, hogy mi­ként él ma egy besúgó? mzrmm Az Everybody Hurts a legszomorúbb dal a rém Everybody Hurts cí­mű számát szavazták meg minden idők legdepresszi- ósabb dalának egy brit közvélemény-kutatás részt­vevői. A ranglistán Elton John Candle in the Wind című dala következik és a The Living Years a Mike and the Mechanicstól. Crossover opera az Urániában crossover dimenziók cím­mel ad koncertet a Klassz­ikon február 22-én a buda­pesti Uránia Nemzeti Film­színházban. A másfél órás­ra tervezett, 3D-s show-ele- meket felvonultató produk­cióban az operai dallamo­kat a legkülönbözőbb könnyűzenei műfajok stí­lusjegyeivel ötvözik. Kiss Csaba lett a miskolci igazgató kiss csaba rendező, drá­maíró, dramaturg lesz a Miskolci Nemzeti Színház új ügyvezetője június 1-jé- től. Az új vezető feladata közönségbarát teátrumot szervezni. Kiss Csaba meg­bízatása öt évre szól. A posztra Koltay Gábor film­rendező is pályázott. Egerben lesz a Kaláka Fesztivál A HAGYOMÁNYOS HELYSZÍN, a diósgyőri vár felújítása mi­att idén Egerben tartják a június 29-től július 1-jéig tartó 33. Kaláka Fesztivált, Miskolc ugyanakkor a vár átépítése után visszavárja a Kalákát. Eddig negyed- milliónál is több néző és mintegy ötezer fellépő vett részt a fesztiválon. A Gryllus testvérek a Kalákából Díjak a szemle előestéjén hagyományosan a filmszemle előtt egy nappal a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek film- és tévékritikus szak­osztálya kiosztotta díjait. A csonka filmtermésre tekintet­tel az idén nem ítélték oda például a legjobb női, férfi színésznek járó elismerést. A torinói ló című filmjéért Tarr Bélának ítélték oda a filmkri­tikusok fődíjának számító B. Nagy László-díjat, az életmű­díjat idén Sára Sándor rende­zőoperatőr vehette át. A tori­nói ló még egy elismeréssel gazdagodott: Fred Kelemen lett a legjobb operatőr. A leg­jobb rendezés díját Fliegauf Benedeknek ítélték Womb cí­mű filmjéért. A legjobb doku­mentumfilmnek járó elisme­rést Nagy Viktor Oszkár a két világ közt című filmje, míg a legjobb kisjátékfilm díját megosztva Till Attila Csicska és Reisz Gábor Külalak című alkotása nyerte el. A legjobb animációs film a száz részes Magyar népmesék sorozat lett. Az ember tragédiája cí­mű animációs filmjéért Jankovics Marcell különdíjat vehetett át. Külföldi igazgatók is eljöttek 43. MAGYAR FILMSZEMLÉRE látogatott Dieter Kosslick, a Berlinale és Thierry Fremaux, a Cannes-i Nemzet­közi Filmfesztivál igazgatója. Európa két legjelentősebb mustrájának vezetője támo­gatásáról biztosította a Ma­gyar Filmművészek Szövetsé­gét és a magyar független fil­meseket. A Malév leállása miatt az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani részvételét Alberto Barbera, a velencei nemzetközi filmfesz­tivál igazgatója. Elsöprő érzelmek és álszent gőg színház Bródy Sándor A tanítónő című darabját Novák Eszter rendezte Dream Theater: drámai fordulatok az Arénában Bródy Sándor száz éve írt „falu­si életképe” ma is minden ele­mében ismerős: felbukkan benne a korrupció, a zaklatás, az álszent gőg, az irigység és persze az unalom. A darabot pénteken mutatták be Novák Eszter rendezésében a Nemzeti Színház nagyszínpadán. Tóth Flóra - akinek szerepé­ben egy fiatal egyetemista, Szi­lágyi Csenge debütál - elvégez­te Pesten a tanítóképzőt, és most első munkahelyére, egy bácskai faluba érkezik. Tele van izgalommal, tettvággyal: végre tanítani fog! Öt hónap múlva azonban megalázva menekül innen. Az előadásban ifj. Nagy Ist­Szilágyi Csenge debütál a Nemzetiben ván édesanyját játszó Molnár Piroska az MTI-nek arról be­szélt, hogy a darab ma is aktu­ális, mint mondta, sajnos nem sok minden változott megírása óta. Élő, ma is jól előadható színdarab, sok jó szereppel - jellemezte A tanítónőt. Novák Eszter arról beszélt, hogy A tanítónő nagyon eklek­tikus darab: „hatalmas, elsöprő érzelmekkel van tele, szerelem­mel, csalódással, morállal, be­fogadással, toleranciával foglal­kozik, nagyon eklektikus stílus­ban, amely rettenetesen érde­kes”. Elárulta, hogy egy olyan előadást szeretett volna készí­teni, amely egy kicsit hozzátesz nemzeti önismeretünkhöz. ■ koncert Doboscsere és egy új le­mez után újra Budapesten kon­certezik a progresszív metál leg­nagyobb zenekara, a Dream Theater. Február 17-én a Papp László Budapest Sportarénában mutatják be a szeptemberben megjelent albumot, az A Dramatic Turn of Eventset. Ezen a le­mezen már nem az alapító tag, Mike Port­noy dobol, hanem Mike Mangini. Mangini több hónapos váloga­tás után lett a Dream Theater do­bosa, korábban az Annihilator- ban, az Extreme-ben, Steve Vai zenekarában, illetve az énekes James LaBrie szólócsapatában játszott. Az új album az előző ket­tőnél dallamosabb, kevésbé sú­lyos lett. A tagcsere nem változtatta meg gyökeresen a Dream Theater zenéjét, melyben egyedi­en, stílusteremtő módon kevered­nek a progresszív rock, a dzsessz, a technikás thrash metal és a komolyze­ne elemei. A monu­mentális szerzemé­nyeket olyan zenészek - a még nem említett John Petrucci gitá­ros, John Myung basszusgitáros, Jordan Rudess billentyűs - játsszák, akiket hangszereiken a legjobbak között tartanak a kön­nyűzenében. ■ t * » 4 A Az i^j album dallamosabb, kevésbé súlyos lett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents