Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

KORKÉP 2012. FEBRUÁR 24., PÉNTEK WfSBSSK&töHSBSfáM Hosszú, de szinte eredménytelen viták az ülésen dombóvár Hiába előzte meg hosszas vita a szavazást, már az elején sejteni lehetett, hogy a kép­viselő-testület nem fogadja el a város idei költségvetését a tegna­pi ülésen. A bizottságok nem tá­mogatták az előterjesztésben fog­laltakat, és mindegyik fél módo­sító javaslatokat tett a határozat­tal kapcsolatban. A szükséges ta­karékossági intézkedéseket azon­ban a jobb és a bal oldal másképp képzeli. Az ivóvízdíj március else­jei emelését megszavazta a fide- szes többség, így a lakossági fo­gyasztók számára 437 forintra nőne köbméterenként a vízdíj, míg a vállalkozói fogyasztók ré­szére 502 forintban szabták meg a köbméterenkénti árat. Ám a döntést Szabó Loránd polgármes­ter megtámadja. Márciusban in­dult volna a városban a Start köz­munkaprogram mezőgazdasági része 44 embernek munkát adva, ám a Belügyminisztérium tegnap érkezett levelében arról tájékoz­tatta a vezetést, hogy nem támo­gatják ezt a szegmenst Érdem­ben azonban nem sikerült az eh­hez szükséges módosításról sza­vazni. ■ H. E. Misével emlékeztek a romagyilkosságok áldozataira bonyhád Szentmisével emlékez­tek a bonyhádiak tegnap reggel Csorba Róbertre és fiára. Mint is­mert, mindketten a három évvel ezelőtt Tatárszentgyörgyön tör­tént rasszista támadásnak estek áldozatul. Babai László, a Bonyhá­di Független Roma Egyesület el­nöke elmondta, a megemlékezést a Bonyhádi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen szer­vezték, romák, nem romák egy­aránt részt vettek a gyászmisén. Az Ide tartozunk! roma civü há­lózat az ország mintegy 150 tele­pülésén és egy tucat külföldi nagyvárosban is tartott megemlé­kezést a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok áldozatai­nak emlékére. A megyei cigány önkormányzat nem szervezett hasonló programot Sárközi János József elnök kérdésünkre azt mondta, ennek oka, hogy nem akarják tovább szítani a tüzet egy olyan időszakban, amikor az em­berek a túlélésért, a fennmaradá­sért küzdenek. ■ R. T. Soponyai Mihályné Baros Erzsébet a faddi iskola nemrég nyugdíjba vonult pedagógusa úgy gondolja, hogy a legszebb dolog másokon segíteni Szeret másokért dolgozni életút Nyugdíj után sem pihen, segít, amíg szükség van rá Soponyainé Erzsikét nem csak szeretett falujában, Faddon ismerik. Egész életét annak szentelte, hogy másoknak segítsen. Venter Marianna fadd Bár közgazdasági techniku­mot végzett, mégis óvónőként kezdett el dolgozni a faluban Soponyai Mihályné Erzsiké.- Valójában az történt, hogy fel­ajánlották nekem az óvónői stá­tuszt, és miután ezt elfogadtam, megszereztem a megfelelő képe­sítést - mesélte. Sokan ismerték, mert sok közösségi munkát vég­zett, ifivezető volt az iskolában, és tudták róla, hogy szeret és tud is a gyerekekkel bánni. Később megkérdezték, nincs-e kedve el­végezni a főiskolát, mivel Faddon nem volt gyógypedagógus. Elvé­gezte, és nyugdíjba vonulásáig az iskolában dolgozott. Mint mondta, nagyon szerette a munkáját, és hivatása gyakorlá­sa mellett lehetősége volt arra is, hogy másokon segítsen, és a leg­többet tegye a rábízott gyermeke­kért Tanítványai általában több­szörösen hátrányos helyzetű csa­ládból érkeztek. Igyekezett velük a tanításon kívül is a lehető leg­többet foglalkozni. Támogatást kért, pályázott, ruhaneműt szer­zett - ebben a Vöröskereszt min­dig nagyszerű partnernek bizo­nyult-, és műidig ta­lált szponzorokat, megfelelő pályázatot, így aztán legtöbbször jutott pénz kirándu­lásra, ajándékokra. Viszonzásul pedig rengeteg szeretetet kapott diákjaitól. Erzsiké hittel vallja, hogy a gyerekek érzik, hogy ki az, aki szereti őket, és sokszorosan vi­szonozzák a szeretetet, a törő­■ Újra ugyanezt az életutat választaná. dést. Diákjait igyekezett az isko­lai munkán kívül is sikerhez, él­ményekhez juttatni. Nagyon jó eredményeket értek el például a rajzversenyeken, és a fogyaték­kal élő gyermekek mesemondó, képző- művészeti, dal- és ci­gánytánc versenyén, amelyet 21 évig szer­vezett a megyében. Természete­sen mindehhez szükség volt a család támogatására, férje és gyermekei mindenben partne­rek voltak. Segítettek a kirándu­lások, táborozások, versenyek, vetélkedők megszervezésében Névjegy: soponyai mihályné Baros Er­zsébet 1955. július 1-jén szü­letett. Tősgyökeres faddi la­kos. Általános iskolai tanul­mányait Faddon végezte, érettségi bizonyítványt a szek­szárdi Garay-gimnáziumban szerzett. Végzettségei: közgaz­dasági technikum, óvónőkép­ző főiskola, Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai tanárképző főiskola. Emellett számos szakirányú tanfolyamon vett részt. munkahelyei: tolnai selyem­gyár, majd ezt követően a faddi Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola 2011-es nyugdíjba vonulásáig. Vöröskeresztes munkát három évtizedig vég zett, 1984-től az iskola vörös­keresztes tanárelnöke volt Házas, férje Soponyai Mihály, akivel 1975-ben kötötték össze életüket. Két gyermekük és egy unokájuk van. Hobbija: kirándulás, gyöngy­fűzés, természetgyógyászat és lebonyoh'tásában az ép gyer­mekek számára is. A sok emlékezetes élmény kö­zül kettőt emelt ki: egyik évben a dombori triatlon fesztivál kereté­ben a látássérültekkel részt vet­tek a toronyfutásban. Ki fehér bot­tal, ki kutyával, ki segítővel, de mindenki feljutott az ötemeletes épület tetejére. Igazi sikerélmény volt ez számukra. A másik pedig, a múzeumok éjszakáján, amikor a születésétől vak kisfiú életében először fogott a kezébe koponyát, emberi csontot Neki, aki a kezé­vel lát, ez életre szóló élményt je­lentett. Az élmények mellett elisme­résből sem volt hiány. Soponyai Mihályné a pedagógusként vég­zett önkéntes munkájáért adható legmagasabb elismerést kapta a Vöröskereszttől, a rendőrségtől, a tűzoltóságtól, a katasztrófavé­delemtől, az Országos Egészség- nevelési Intézettől, a szakszerve­zettől, az úttörőmozgalomtól, a lá­tássérültek megyei szervezetétől és a faddi önkormányzattól. Jelenleg is önkéntesként tevé­kenykedik, és bízik abban, hogy még sokáig szükség lesz a mun­kájára, a segítségére. Mint mond­ta, ha újra kezdhetené, akkor is mindent ugyanígy csinálna. Ma kimondják Gergő nevét a Megasztárban tamási, Budapest - Tilla egy­szer majd az én nevemet is ki fogja mondani a Megasztárban - fogadta meg Almás Gergő öt év­vel ezelőtt, a tehetségkutató mű­sort nézve. A tamási fiú akkor 15 éves volt, és rajta kívül még édesanyja sem tudta, hogy szín­padi ambíciói vannak. Ráadásul semmiféle zenei előképzettség­gel nem rendelkezett. Legfeljebb a genetika szólhatott a javára, te­kintve, hogy nagyapja, Horváth János hajdan elismert hárfamű- .vész volt. A jelenleg Budapesten tanuló és dolgozó, jogásznak ké­szülő fiú elhatározása azonban erősnek bizonyult. Éveken ke­resztül autodidakta módon ké­pezte a hangját, bár elmondása szerint ennek a szomszédaik so­káig egyáltalán nem örültek. Gergő a fejlődéséről visszajel­zéseket is csak karaoke klubok­ban kapott, igaz, pozitívakat. Ta­valy, húszévesen érezte úgy, hogy készen áll álma megvalósí­tására: a nyáron jelentkezett a Megasztárba. Több előzetes ros­tán átkerülve jutott el odáig, hogy a tehetségkutató műsor ma este látható harmadik selejtezőjében képernyőre kerüljön - és Till At­tila kimondja a nevét. Később pe­dig az is kiderül majd, hogy a zsűri ítélete alapján bekerül-e a legjobb 24 versenyző közé. Á tamási fiú szereplésére szü­lővárosában is biztosan sokan lesznek kíváncsiak, hiszen Ta­másiban szinte mindenki isme­ri őt. A biztatásra szüksége is lesz, hiszen véleménye szerint képes megállni a helyét, de ön­bizalomhiánnyal küzd. Minden­esetre próbál álmodni merni, a legfontosabbnak viszont azt tart­ja, hogy mindig a maximumot tudja adni. ■ S. K. Almás Gergő Lendületet ad a fiataloknak polip Műhelyfoglalkozások követték az előadásokat szekszárd Fiatalok - Részvétel - Közösségek. Ezzel az elneve­zéssel tartott szimpóziumot teg­nap Szekszárdon, a művelődési házban a Polip Ifjúsági Egyesü­let, karöltve a Diagonál Magyar- ország Ifjúságsegítők Országos Egyesületével. A résztvevőket Csillagné Szánthó Polixéna, a vá­rosi önkormányzat humán bi­zottságának elnöke, valamint Ké­kesi Emma, a Polip Ifjúsági Egye­sület elnöke és Letenyeiné Mráz Márta szakmai vezető köszöntöt­te. A vendégek ezt követően több előadást hallgattak meg, szakér­tők többek között a hazai ifjúság- politika irányairól, a Fiatalok Lendületben Program lehetősé­geiről, illetve az új közigazgatási rendszer ifjúságra vonatkozó ha­tásairól tartottak tájékoztatókat. Az előadásokat műhelyfoglalko­zások követték, majd zárásként a külföldi önkéntesek energizáló gyakorlatot mutattak be: ezzel is rögzítve a hasznos ismereteket, melyeket a résztvevők eredmé­nyesen használhatnak munká­juk során. ■ Sz. Á. A fiatalok a megyei múzeumban is látogatást tettek a program során Mire költötték az adókat? fórum Több milliárd forintnyi fejlesztés Szekszárdon szekszárd A megyeszékhely leg­nagyobb adózói részvételével le­zajlott tegnap esti vállalkozói fó­rumon Horváth István polgár- mester évértékelőjében ismertet­te az elmúlt év eredményeit, a már megvalósult és a folyamat­ban levő fejlesztéseket Az elmúlt évben összesen mintegy 420 millió forintos fel­újítás - intézmények, utak, jár­dák, vis maior, távfűtés, stb. - tör­tént a városban. A beruházások összértéke 3,3 milliárd forint volt A legjelentősebb, 1,2 milliár­dos projekt az élményfürdő, amelynek műszaki átadása ta­valy októberben megtörtént, a nyitás májusban várható. A Vár- megyeháza felújítása a megyével közös beruházásban 850 millió­ba került 240 millió forintos költ­séggel készült el az új sportcent­rum, a nyolcsávos, műanyag bo­rítású atlétikapálya, amely tavaly nyáron már országos bajnokság helyszíne volt. Megtörtént a sze­méttelep rekultivációja, bővítet­■ Elkészült a Csörge-tó rehabilitációjának el­ső szakasza is. ték a csatornahálózatot, két la­kossági hulladékudvart alakítot­tak ki, jelentős számú új parkoló létesült. A városvezető a folyamatban levő beruházások közt említette az Agóra Szekszárd programot (a művelődési ház és a Művészetek Háza átépítése), amelynek költ­sége 2,2 milliárd forint, a várha­tó befejezés pedig ez év decem­ber. Több szurdikban betonvápás vízelvezetést építenek ki, erre 300 milliót fordítanak. A Garay- gimnáziumban egy korszerű la­bort alakítanak ki, ami 177 milli­óba kerül majd, teljes egészében pályázati támogatásból. Horváth István szólt az indulás előtt álló beruházásokról is: a veszélyezte­tett szekszárdi vízbázis kiváltá­sa, új víznyerő hely megépítésé­vel 4,7 milliárdba, a történelmi városmag fejlesztése 2,5 milliárd­ba kerülhet Ez utóbbi beruházás­ra 1,7 milliárd forint pályázati tá­mogatást nyert a város. ■ S. Zs. f t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents