Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-03 / 29. szám

2012. FEBRUÁR 3., PÉNTEK 5 INTERJÚ oktatás Óvodától az egyetemig szükségesek a gyökeres változások a sikeres megújulás érdekében. Minél korábbi a felzárkóztatás, annál hatékonyabb. A pedagógus életpályamodell a béremelésnél sokkal többet, kiszámítható, átlátható életutat jelent CSELEKEDNI KELL NEM CSODÁT VÁRNI Az állam továbbra Is biztosítja a térítésmentes továbbtanulás lehetőségét mindenki számára, mondta dr. Hoffmann Rózsa A megújuló tanügyről rendeztek konferenciát a közelmúltban Szekszárdon, amelyen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatá­sért felelős államtitkára tartott előadást. Dr. Hoffmann Rózsa az oktatásügy aktualitásairól adott interjút lapunknak. Venter Marianna- Mi alapján szelektálták a szakokat, amikor csökkentették az államilag fi­nanszírozott helyek számát?- A kormány elsődleges célja az volt, hogy az adófizetők pénzéből támogatott képzéseken minden területen biztosítsa Magyarország szakemberszükségletét. Hasonló súllyal esett a latba, hogy ki­emelt támogatást élvezzenek azok a kép­zések, amelyek a gazdasági fejlődést szol­gálják. Nemzetközi tapasztalatok alap­ján ugyanis egyértelműen kimutatható, hogy azokban az országokban, amelyek­ben kiugró mértékű gazdasági fellendü­lés következett be, korábban jelentősen növelték a műszaki, informatikai és ter­mészettudományi képzéseken részt ve­vők létszámát. Nem titok, a kormány azon képzések támogatását csökkentet­te, amelyeken túlképzés folyt, valamint amelyek elvégzése után viszonylag köny- nyű az elhelyezkedés, és a jövedelem az átlagot jóval meghaladja. Ez utóbbi eset­ben a diákok részéről tanulmányaik fi­nanszírozása egyfajta megtérülő befekte­tésként fogható fel.- Nem tartanak attól, hogy sok sze­gény, de tehetséges fiatal nem tud így diplomát szerezni?- Semmiképpen sem. Az állami ösz­töndíj elnyerése kizárólag a teljesítmény­től és nem a vagyoni helyzettől függ. Ha valaki e körön kívül marad, de eléri a 240 pontot, az előtt nyitva áll az önkölt­séges képzési mód. A kormány által ki­dolgozott, rendkívül kedvező feltételek­kel, állami kamattámogatással nyújtott Diákhitel II. segítségével azok a fiatalok is továbbtanulhatnak, akik korábban er­ről nem is álmodhattak. Ami pedig az alapítványi támogatást illeti, jó esély van arra, hogy az új szabályok itt is hoznak kedvező irányú elmozdulást.- Vissza kell fizetni a képzés árát, ha a hallgató nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét. Előfordulhat tehát, hogy a fiatal úgy kezdi az önálló éle­tét, hogy milliós tartozása van, diplo­mája, rosszabb esetben munkája vi­szont nincs.- Az a fiatal, aki bekerült az egyetem­re, és komolyan tanul, az bizonyára ké­pes levizsgázni. Ami a dolog elvi részét illeti, az állami ösztöndíjszerződésben pontosan megfogalmazza az állam, hogy mit vár a hallgatóktól cserébe annak fe­jében, hogy fizeti a tanulmányaik árát. A hallgató tehát az aláíráskor tudja, hogy mit vállal.- Mit jelent a pedagógus életpályamo­dell, elsősorban pénzben kifejezve? Van-e már minimum alapilletmény el­képzelés?- A pedagógus életpályamodell a bér­emelésnél sokkal többet, kiszámítható, át­látható életutat jelent a pedagógustársada­lomnak. A pálya nagyobb anyagi elisme­rését a jelenlegitől alapvetően eltérő szem­léletű új bérrendszer juttatja érvényre, amely 2013. szeptember 1-jétől lép hatály­ba. Az életpályamodell bevezetésének pil­lanatában minden pedagógus többet fog keresni, a minősítés megszerzését követő­en pedig további jelentős béremelkedésre számíthatnak. A bérek értékállóságának megőrzése érdekében a köznevelési törvény az illetményalapot a mindenko­ri minimálbér százalékában állapítja meg. Főiskolai végzettség esetén a min­denkori minimálbér 180, egyetemi vég­zettség esetén 200 százaléka az illet­ményalap, mely egyben a pályakezdő pedagógusok alapilletménye.- Sok pedagógus a „tanóra helyett munkaidő” elvet pluszmunkaként éli meg...- Az újfajta munkaidő-számítás nem a terhek növelését jelenti, hanem inkább szemléletváltást hoz reménye­ink szerint. Nem jó, ha a pedagógusra úgy tekintenek, és ő is úgy tekint ma­gára, mint óraadóra. Az új törvény egységben szemléli a pedagógus mun­káját, ezért a 40 órás kötelező munka­idő felől közelíti meg, és ezt alapvető­en három részre bontja: kötetlen, kö­tött, és ezen belül órákkal, foglalkozá­sokkal lekötött részre. A törvény szá­mai önmagukért beszélnek: a pedagó­gusok nem fognak többet dolgozni, mint most, de lényegesen magasabb lesz a fizetésük.- Milyen lesz az egész napos isko­la? Hogyan lehet megoldani a dél­utáni egyéni foglalkozásokat: szol­fézs, zene, sport?- Az egész napos iskola fogalma egy speciális oktatásszervezési rendszert jelent, melyet lehetőségként említ meg a törvény. Amit minden általános isko­la számára előír, hogy a foglalkozáso­kat úgy szervezze meg, hogy azok 16 óráig tartsanak. Az egyik legfőbb elvá­rás, hogy színes, a gyermekek számá­ra értékes és vonzó programokat kí­náljon az intézmény. Fontos, hogy az iskolában azok a gyerekek is hozzájus­sanak a szakkörökhöz, különórákhoz, akiknek szülei ezeket nem tudnák Közel 10 milliárd forint lesz óvodaépí­tésre és -bővítésre. számukra biztosítani. A családok többsége a délutáni időszakban nem tud megfelelő felügyeletet biztosítani a gyerekeknek, nem szeretnénk, hogy emiatt a plázák, játéktermek és ban­dák világa várja őket. Természetesen, ha a család lehetőségei ebből a szem­pontból kedvezőek, a gyermék haza­mehet, hiszen az elsőbbség a családé.- A pedagógus szakszervezet sze­rint sérti a lelkiismereti és vallás- szabadságot az, hogy aki nem jár hittanra, annak erkölcs- és vallás­tant kell tanulnia. Nem osztja ez meg a gyerekeket?- Ennél a vélekedésnél a sorrend­del van a probléma. Nem arról van szó, hogy aki nem jár hittanra, annak erkölcstant kell tanulnia, hanem for­dítva: a kötelező erkölcstan helyett vá­lasztható a hittan. Vagyis nem a lelki- ismereti- és vallásszabadság sérelmé­ről, hanem éppen annak tiszteletéről van szó. Nem hiszem, hogy ez a gye­rekeket megosztaná. Számos egyházi iskolában szerepel tanrendi óraként a hittan, többnyire a felekezeteknek megfelelő csoportbontásban, és a gye­rekek között semmiféle ellenségeske­dést, megosztottságot nem eredmé­nyez az, hogy ki melyik felekezet hit­tanóráján vesz részt. Ez inkább ép­pen arra nevel, hogy mások meggyő­ződését tiszteletben tartsuk. Az er­kölcstan bevezetése mellett szól az a morális válság, amelyet mindennap­jainkban tapasztalunk, és amely a vi­lág sok országában súlyos feszültsé­gekkel, káosz-közeli állapotokkal jár. Egyértelmű, hogy a változás érdeké­ben nem érdemes a csodára várni, cselekedni kell.- A tankötelezettség 16 évre csök­kent. Egyes szakemberek szerint azokat, akiknek erre a legnagyobb szüksége van, minél tovább benn kellene tartani az oktatásban.- Az állam minden lehetőséget biz­tosít ahhoz, hogy mindenki megta­lálja helyét a társadalomban. Ám ab­ban, hogy ez a hely hol lesz, abban az Névjegy dr. hoffmann rózsa 1948-ban született Balatonfüredien. 1971-ben francia-orosz szakos középiskolai tanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1985-ben doktori fokozatot szerzett. 2003 óta a Fidesz - Magyar Polgá­ri Szövetség tagja, 2009-ben a Kul­turális Tagozat elnöke lett. 2006-tól országgyűlési képviselő a KDNP- • frakcióban. A 2010. évi országgyű­lési választásokon a Fidesz-KDNP Győr-MosonSopron megyei területi listáján szerzett mandátumot. Dí­jai, kitüntetései; Kiváló Pedagógus, Apáczai Csere János-díj, Budapest­ért díj, Trefort Ágoston-díj, Széche- nyi-ösztöndíj, Francia Köztársaság Becsületrend lovagi fokozat. házas, két gyermek édesanyja. egyénnek is felelőssége van, amit az utóbbi időben „nem divat” elismerni. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a tankö­telezettség korhatára és az oktatás ered­ményessége egyenesen arányos. Az igazság az, hogy semmivel sincs több esély arra, hogy egy gyerek befejezi ta­nulmányait, végzettséget, szakképesí­tést szerez pusztán attól, hogy nem 16, hanem 18 éves koráig kell kötelezően is­kolába járnia. Európa 19 országában tart a tankötelezettség a fiatalok 16. élet­évének betöltéséig. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a korhatár leszállí­tása ellenére az állam - tizenhat éves kor felett - továbbra is biztosítja a térí­tésmentes továbbtanulás lehetőségét mindenki számára, aki tanulni akar. A legjobb teljesítményt felmutató több tíz­ezer fiatal felsőoktatási tanulmányait is finanszírozza.- Hároméves kortól kötelező lesz az óvoda. Mit várnak ettől, miben szol­gálja a gyerekek érdekét?- A korai intézményi nevelés a lesza­kadás megakadályozásának egyik leg­hatékonyabb eszköze. Ma Magyarorszá­gon az iskolába kerülő gyerekek között a fejlettség terén 2-3 évnyi különbség ta­pasztalható. Jelenleg a 3 éves korosz­tály mintegy 72 százaléka jár óvodába, de jó okunk van azt feltételezni, hogy éppen azok a gyerekek kerülnek a leg­később óvodába, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az időben megkezdett fejlesztésre. Minél korábban kezdjük meg a felzárkóztatást, annál hatéko­nyabb. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy az óvoda és az iskola nevelés tekin­tetében nem lehet a család riválisa, ha­nem annak segítője kell, hogy legyen. Ezért biztosít a törvény lehetőséget ar­ra, hogy a szülő gyermeke számára öt­éves korig felmentést kérjen az óvodá­ba járás alól, illetve iskolában a délutá­ni foglalkozások alól.- Már most látható, hogy nincs elég óvodai hely. Mit tudnak kezdeni ez­zel a problémával?- Nem igazán a helyek számával, sok­kal inkább azok eloszlásával van gond. Míg az ország egyes településein a ke­vés gyermek miatt százával állnak ki­használatlanul a helyek, másutt zsúfolt­ság és sorban állás van. A hiányzó he­lyek biztosítása érdekében az Új Szé­chenyi Terven belül már kiírtunk egy közel 10 milliárd forintos óvodaépítési és -bővítési pályázatot. A kormány to­vábbi lépéseket tesz annak érdekében, hogy uniós és kormányzati források be­vonásával orvosolja a problémát. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents