Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-23 / 46. szám

2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 5 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK sä P'*, iiiB! i ^ 'wmwwiiBiE6*i isnu^MKH mmmmärnmmmsm' Továbbra is az export a húzóágazat a megyében PROMÓCIÓ Az ..eszkimó baba" ereje mirelité MiRSA A patinás márka túléli a legnehezebb időket is Regisztrációs napok segítik a vállalkozókat a jelentkezésben Az energiaszektorban és az ipar­ban növekedés, a többi ágazat­ban stagnálás, illetve némely szektorban csökkenés várható Tolna megyében. Mint azt dr. Fischer Sándor, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara elnö­ke elmondta, az idei évben vár­hatóan nőni fog a termelés mér­téke az energiaszektorban. Nö­vekedés várható a feldolgozó- iparban is, mert továbbra is az export a megye húzóágazata. A mezőgazdaságban - természete­sen az időjárástól függően - szintén növekedésre számíta­nak. Ugyancsak növekedésben bízik az autókereskedelem. Ahol gond van, az az építőipar, ugyan­is nem látható olyan beruházás, amely fölfelé húzná az ágazatot. A szolgáltatás és logisztika a stagnálás jellemzőit mutatja. Dr. Fischer Sándor A kereskedelemben, a vendéglá­tásban és a turizmusban további csökkenés várható idén, elsősor­ban a belső piac szűkülése miatt. A megye jellemző gazdasági mutatói: Tolnában az egy főre ju­tó GDP az országos átlag 69 szá­zaléka. Az ipari termelés az or­szágos átlag 49 százaléka, 1,7 millió forint/fő. Az alkalma­zotti létszám 45 ezer, a gazdálko­dó szervezetek száma 35 ezer, ebből társas vállalkozás és egyé­ni vállalkozó együttesen 20 ezer. A munkanélküliek száma 14-15 ezer között változik az idénymunkák függvényében. A megyében az átlagkereset 2011-ben havi bruttó 175ezerfo- rint volt, 2012 januárjában pe­dig bruttó 186 ezer, ami 6 száza­lékos - az országos átlagot meg­haladó - növekedést jelent. Az alkalmazotti létszám a vállalkozói szférában 4,5 százalékkal nőtt, a közszférában pedig 3,7 száza­lékkal csökkent az év első hó­napjában. ■ V. M. Munkatársunktól A „mirelit” szó a magyar köznyelvben évtizedek óta a fagyasztott élelmi­szer szinonimája. Valószí­nűleg kevesen tudják, hogy a MIRELITÉ eredeti­leg egy elit termékekre utaló mozaikszó, amely az ország egyik legismer­tebb áruvédjegye. A már­kanév két éve az albert- irsai magyar tulajdonú családi vállalkozást, a MIRELITÉ MIRSA Zrt.-t kötelezi, amely az ország legjelentősebb gyors- fagyasztott termékeket előállító cégei között van. Dr. Losó József (középen) az igazgatóság elnöke idén átadta az operatív ügyek irányítását gyermekeinek, dr. Losó Adriennek és Losó Viktornak Feltehetőleg kevesen vannak az idősebb korosztályok tagjai kö­zül, akik ne emlékeznének a ré­gi idők MIRELITÉ bélszínrolójá­ra. Ez a közkedvelt fagyasztott élelmiszer - amit próbálták már hamisítani is - hamarosan újból kapható lesz a boltokban az ere­deti recept alapján, az albertirsai központú MIRELITÉ MIRSA Zrt. termékeként. A gyorsfagyasztott élelmisze­rek gyártásával foglalkozó, száz százalékban magyar tulajdon­ban levő családi vállalkozás ne­vével persze már régóta találkoz­hatnak a vásárlók. A bő három 2010-ben vásárolták meg a MIRELITÉ márkanevet évtizede alapított vállalat a folya­matos innovációnak köszönhető­en mára az ország legszélesebb gyorsfagyasztott termékkínálatá­val rendelkező cége lett: jelenleg 40-féle zöldség-, 16-féle gyü­mölcs-, 3-féle fűszernövény- és 17-féle tésztás terméket állítanak elő. A vállalat kizárólag hazai alapanyagot dolgoz fel, amit ma­gyar termelőkkel termeltetnek. A dr. Losó József és gyerme­kei, dr. Losó Adrienn és Losó Viktor által vezetett társaság 2010-ben megvásárolta a MIRELITÉ márkanevet az addig­ra csődbe jutott Csepel Hűtőipa­ri Nyrt.-től. (A márka a - Mező- gazdasági Ipari Részvénytársa­ság Elite Terméke - mozaikszó­ból született meg 1945-ben.) A MIRELITÉ MIRSA a márka megvásárlásának évében első­ként a Vadasmártás és Grízga­luska termékkel jelentek meg a hazai piacon, természetesen új csomagolásban, felfrissített di- zájnnal, de az eredeti recepttel. A MIRELITÉ árucikkek azóta is igen dinamikus forgalmat bizto­sítanak, egyre több vásárló kere­si a jól ismert és kedvelt termé­keket. A cég a márkanév mellett a csepeli hűtőipari üzem eszközál­lományát is felvásárolta. A há­rom zöldség-gyümölcs gyártó te­lephely (Albertirsa, Domoszló 2004, Miskolc 2006) mellé pe­dig erre az évre felépítették a tár­saság húsüzemét is. A MIRELITÉ MIRSA vezetői szerint a hazai bizonytalan gaz­dasági környezet, a kiszámítha­tatlan árfolyam-ingadozás, az ál­lami terhek, az adminisztrációs nehézségek a magyar élelmi­szeripar versenyképességét je­lentősen csökkentő tényezők. Az import komoly árversenyre kényszeríti a hazai gyártókat. A saját márkás termékek tér­nyerése, a magyar fogyasz­tók kimagasló árérzékenysége egyetlen megoldást hagy a ma­gyar vállalatok számára: az erős márka építését, ami képes túlél­ni ezeket a nehéz időket. A 2010- ben megvásárolt MIRELITÉ esz­kimó baba ezt biztosítja a cég számára. Minden évre jut valamilyen szakmai elismerés A mirsa nevű vállalatot 1981- ben alapították Albertirsa kör­nyékigyümölcstermesztők. A céget 1992-ben a német Schöller vette meg, 2001-ben a Schöller Holdingot a svájci Nestlé vásárolta fel A MIRSA 2003-ban került ismét 100 szá­zalékos magyar tulajdonba. Az EU-csatlakozás után, 2006-ra a magyarországi hűtőipari válla­latok száma öt jelentősebb ha­zaifeldolgozóra csökkent, ezek egyike ma a MIRELITÉ MIRSA. A vállalat folyamatos fejlődé­sét, fejlesztéseit minden évben külföldi és hazai elismerések is jelzik. 2007-ben a PLMA Újdonság díját nyerték el, 2008-ban a párizsi SIAL élelmiszer-ipari ki­állítás Újdonság díja lett az övék 2009-ben az év magyar beszállítója elismerést kapták 2010ben a SIAL d’ Or ínyenc termékdíját érdemelték ki a Darabolt medvehagymá- val 2011-ben Aranytallér díjat kapott a cég az „Iparban nyúj­tott kimagasló teljesítményért”. Az idei év is tartogat sikereket, hiszen a SIAL-kiállításon a Vadasmártás termékük képvi­seli Magyarországot a sós, fa­gyasztott termékek kategóriájá­ban. Új csomagolás­ban, felfrissí­tett a design, de eredeti a recept Regisztrációs napokat tart a Tol­na Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara, hogy megkönnyítsék a vállalkozások számára a kama­rai nyilvántartásba vételt, népsze­rűbb nevén a regisztrációt, amely március 1-jéig minden gazdálko­dó szervezet számára kötelező. Az Országgyűlés 2011. novem­ber 21-én elfogadta az egyes adó­törvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tar­talmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény mó­dosítását. Az új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek számára kötelező a kamarai nyil­vántartásba vétel. A kamarai köz­feladatok ellátásához évente 5 ezer forint hozzájárulást fizet egy-egy vállalkozás. A kamara pedig a tör­vényben meghatározott térítés- mentes szolgáltatásokat nyújt a gazdasági szervezeteknek: ta­nácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási ügyekben, segítséget nyújt vállalkozói hitelezésben. Mint azt Hága László, a megyei kamara titkára elmondta, a me­gye hat városában megrendezett ■ Díjmentes az üzleti part­nerkeresés és pályázat­figyelés szolgáltatás is. regisztrációs napok alkalmával az érdeklődő vállalkozók segítséget kapnak a regisztrációs adatlap ki­töltéséhez, és tájékoztatást a díj befizetéséről. A regisztrációs na­pon nem csak a kötelező nyilván­tartásba vételre van lehetőség, a vállalkozók egyúttal jelezhetik ön­kéntes kamarai tagsági szándé­kukat is. Azok, akik a hozzájáru­lási díj megfizetése mellett az ön­kéntes tagságot is vállalják, plusz­szolgáltatásokat kapnak. Részt vehetnek a kamarai fórumokon, hazai és külföldi szakmai progra­mokon, segítséget kapnak a köz- beszerzési eljárásokban és a pá­lyázatok megírásában. Kedvez­ményesen jutnak a kamara fize­tős szolgáltatásaihoz, és ingyene­sen a kamarai újsághoz, a hozzá­járulási díjat pedig levonhatják a kamarai tagdíjukból. Ma Bátaszéken, február 27-én Tolnán és 28-án Dombóvárott vár­ják az érdeklődőket reggel 8 órá­tól regisztrációs napra. Az első két helyszínen a polgármesteri hivatalban, Dombóvárott pedig a Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. konferenciatermében. ■ M. V. HIRDETÉS E lképzeléseivel keresse a Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány munka­társait Szekszárdon, a Garay tér 16. szám alatti irodánkban. Telefon: +36 74/312-333 E-mail: info@tmva.hu Web: www.tmva.hu Szívesen állunk rendelkezé­sére pályázati elképzelései­nek megvalósításában, illet­ve az alábbi kedvező konst­rukciókat kínáljuk: A komplett dokumentáció „személyesen” nyújtható be a Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány irodájá­ban (7100 Szekszárd, Garay tér 16.), ezt követően saját felelősségre a projekt meg­kezdhető. Vállalkozna? 9 Fejlesztene? ■ SZÉCHENYI TERV Kombinált Mikro­twitendó támogatással sqjiti __ mikro váltetaások Is pá- lyáihatnak, Ingatlan vásárlására is igényelheti! a tonsmikció _ a p roject össrtöltségvetésének 10 száraiéira 1 millió Ff, maximum 10 miflió Ft Kisvállalkozói Hitel- tárgyi eszi« 1-50 n A taúfel értékének legalább 15Va 3hawEURIB0RM%/év 2 15 év Új Széchenyivel: hitel maximális összege íorgoesfrittMel esatfn 6 millió Fi- beruházási hitel esetén 10 in« Ft-faigfeszkMttel esetén mar 36 hónap mac 120 hónap TÜRELMI 100:- foKfitpfi IVtgUv34*tuállUt;i GJVlCII •beruházási hitel 24 hónap Ma ... ét el esetén i maximum HITEL EVES KAMATA 7,5% Elvárt Saját Er« a prop« teljes minimum nmtacgciign imuilltuili £\JK~a (forgóeszközhitei esetében nincs ön- eatewnattazóehtáfíis) TMVA sok soméra génvbe Anna cap gppeiLoe ' wawtu tinta. már me^ú«itiáajdn)ve& béréé JbW.______________­...... ..........az igényelt bUelbssreg leg KAMM fcfesUamkKaUtfcAJM Az igények alaposabb kiszolgálása jelent kiutat szekszárd A válság lecsapott az olyan kisvállalkozásokra is, mint amilyen a szekszárdi Jeromos-Fa Kft. A cég ügyvezetője, Darvasi József elmondta, hogy a korábbi években tapasztalt érdeklődés és vásárlás, ha nem is töredékére, de jelentősen csökkent - Idejönnek a vevők, végigné­zik a termékeinket, aztán sokan elköszönnek és betérnek a multihoz: ott veszik meg a minő­ségében gyengébb, ám egyúttal olcsóbb árucikkeket - ismertette a gyakran ismétlődő helyzetet az igazgató. - Egyet tehetünk, hogy álljuk a versenyt: még jobban elé­be megyünk az igényeknek, gya­lulunk, fűrészelünk, lehetőség szerint minden kívánságot telje­sítünk: már ami a profilunkat, a belsőépítészetet, az építőanyag­forgalmazást, a mennyezetbur­kolást avagy a falburkolást illeti. Darvasi József előtt nem isme­retlen a pályáztatás, több ilyen lehetőséggel már élt is a cég, ám az áttörés ezen a vonalon még várat magára. Az ügyvezető úgy látja, hogy jobbára azoknak te­rem babér, akik közelebb ülnek a tűzhöz. Ez persze azt is jelent­heti, hogy a nagyobb gyakorlat­tal rendelkező cégeknek valószí­nűleg jobbak az esélyeik. A derűlátó természettel megál­dott igazgató mindenesetre bízik: nem csak magában, hanem ab­ban a nívóban és márkanévben, melyet cége fémjelez. ■ Sz. Á. I > 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents