Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-21 / 44. szám
2012. FEBRUÁR 21., KEDD 5 GAZDASÁGI TŰKOR Nagy ármozgás most nem volt A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a február 2-a és 9-e közötti öt tőzsdenapon folytatódott a múlt heti intenzívebb kereskedés. A forgalom 87 kontraktusából hetet malmi búzára, nyolcvanat takarmánykukoricára kötöttek. A malmi búza havi jegyzése az előző hetihez képest 3000 forinttal emelkedve 58 ezer forint/ton- nán zárt. A takarmányárpa, a takarmánybúza és a repce jegyzése nem változott. A takarmánykukorica márciusi határidős ára hét közben elérte a tonnánkénti 53 ezer forintot, majd a jelzett időszak végére visszalépett a kiindulási 52 ezer forintra. Az új termésű kukorica (novemberi lejárat) jegyzése 48 ezer forint/tonna maradt. A napraforgómag határidős ára mindhárom lejáratra egyaránt 114 ezer forint/tonna volt A gabonafélék világpiaci ára az előző heti szintekhez képest enyhén mérséklődött. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. V. 55 000 T.-búza 2012. Vili. 46000 T.-kukorlca 2012. V. 53 400 2012. VII. 53 600 T.-árpa 2012.111. 49 200 Napraforgó 2012. V. 114 000 Repce 2012. Vili. 122 000 2013. III. 130000 FORRÁS: AKI Fólia után nincs termékdíj A fóliasátor-építéshez és -karbantartáshoz szükséges fóliát érdemes a gyártóktól vagy a nagykereskedőktől beszerezni, ahol nem kell termékdíjat fizetni a termék után - hívja fel az érdekeltek figyelmét a Vidék- fejlesztési Minisztérium. A tárca a gyártókat és a nagykereskedőket arra kéri, hogy tartsák be a termékdíjról szóló törvényt, és termékdíjmentesen adják el a fóliasátor-készítéshez a mezőgazdasági fóliát. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett (gyártó, forgalmazó) első vevője nyilatkozik arról, hogy a csomagolószert (fóliát) nem csomagolásra használja fel. ■ I. M. Milliós bírság késés miatt hegyközség Évről évre csökken a szőlőterület és a bormennyiség Szabó Gábor (középen) bonyhádi borász szerint sok szempontból kiszolgáltatottak a borászok, a hegyközség ebben nem sokat segít Csökkenő szőlőterületekről, szerkezetátalakítási támogatásról, versenyképességről, az olasz borok tömeges behozataláról és a fagyos február hatásairól tanácskoztak a szőlőtermelők a múlt hét közepén. Mauthner Ilona Évről évre egyre csökken a hazai szőlőültetvények nagysága. Míg 1976-ban 184 ezer hektár szőlőt, addig 2010-ben 80 ezer hektárt műveltek a gazdálkodók. Ennek megfelelően a bormennyiség is csökkent 5,1 millió hektóról 1,8 millió hektóra - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a Bodri Pincénél tartott szakmai tanácskozáson. Ez a mennyiség lassan a belső igények fedezésére sem elegendő, ennek ellenére megengedhetetlen - mondta a főtitkár -, hogy tavaly 530 ezer hektoliter bort hoztak be Olaszországból. Mivel uniós ország vagyunk, nem is a behozatallal volt a legnagyobb gond, hanem azzal, hogy az olcsó, gyenge minőségű bort a kereskedők egy része úgy adta el, mintha hazai termés lenne, ezt pedig a törvény tiltja. Az ellenőrzések azt bizonyították, hogy a behozott olasz bort összevegyítették a hazaival, majd egy fantázianévvel, különböző kiszerelésben forgalmazták. A címkén nem szerepelt az, hogy ez a bor nem magyar szőlő feldolgozásával készült. Ezt pedig már tiltja a hazai bortörvény. A szőlőültetvények csökkenésében szerepet játszott az is, hogy 11 ezer hektárt támogatással (közel 18 milliárd forintot kaptak érte a termelők) vágtak ki. Az unióban is csökkent ugyan a szőlőterület (összesen 140 ezer hektárral), de a tengerentúlon ezt a területet gyorsan pótolták, így a világ borkészlete az uniós országok szőlőkivágása miatt nem lett kevesebb - mondta a főtitkár. Karácsony előtt bombaként hatott a hír a borászok körében, hogy eltörölték a forgalombahozatali járulékot, vagy más néven a marketingadót. Volt, aki örült neki, volt, aki kétkedett, mondván, nem szoktunk mi ajándékot kapni a kormánytól. Nekik lesz igazuk - mondta Horváth Csaba -, hiszen úgy tűnik, élelmiszerlánc-felAz olasz bort összevegyítették a hazaival. Nem mindenki elégedett a hegyközség munkájával a hozzászólók közül Szabó Gábor bonyhádi termelő azt fejtette ki, úgy gondolja, hogy az ültetvénye (150 hektár) után befizetett hegyközségi járulékért cserébe nem sokat kap a hivataltól. Sérelmezte azt is, hogy a forgalombahozatali járulékot, mely neki 1,8 millió forintot jelentett tavaly, a határidő lejárta után 10 nappal később tudta csak befizetni - emiatt százszázalékos késedelmi bírságot kapott, vagyis a bírság összege is 1,8 millió forint volt. A befizetéssel pedig azért késett, mert neki is tartoztak milliókkal, így nem volt miből éppen akkor utalni. Fellebbezni nem tudott, nem is volt hová. Szabó Gábor azt is elmondta, igazságtalannak tartja, hogy a szerkezetátalakítási támogatás 60 százalékát egyetlen borvidék, a Kunsági kapta. Javasolta, 2013-tól borvidékenként ossza le a tárca a kvótát. A főtitkár egyetértett a borász javaslatával. ügyeleti díjként kell majd fizetniük a borászoknak is, de ennek részleteiről még keveset tudni. A másik nagy téma, mely a termelőket érinti, a szerkezetátalakítási támogatás. Idén összesen 2595 millió forintot lehet majd erre költeni, de csak azoknak, akiknek a pályázatát még a múlt év végén elfogadták. Az érdeklődés olyan nagy volt a termelők részéről, hogy 1600 hektárral túligényelték a keretet, mely 1153 hektár volt. Legközelebb jövőre lehet majd pályázni. Az adminisztráció csökkentése is szóba került - erről már évek óta ígéret is van -, de most sem értek el sikereket - ismerte be a főtitkár. A legbosz- szantóbb az, hogy kivágásnál, telepítésnél, vagy bármilyen más eseménynél minden egyes hatóságot (földhivatal, vámhivatal, MGSZH, MVH, terméktanácsok, kutatóintézet, talajvédelmi igazgatóság, hegyközség...) külön-kü- lön kell felkeresni. A februári hidegről is esett szó, az első jelzések szerint már most megállapítható a fagykár a Kunsági borvidéken, illetve Csongrád megye több részén, de a Tolnai borvidéken és Villányban is sérültek a tőkék. Tolnán, a Lovardában partnertalálkozó lesz A SZEKSZÁRDI növény zrt. februári programjába évek óta szervesen illeszkedik, hogy megbízható partnereit vendégül látja Tolnán, a Lovardában. Idén erre 24-én, pénteken kerül sor. A program azzal kezdődik, hogy a cég az elmúlt évi tevékenységét a meghívott vendégekkel ismerteti, majd igényes szórakoztató programmal, finomságokkal folytatódik, késő este pedig tűzijátékkal zárul a nap. Mátyás napjára készülnek a borászok idén február 23-ÁN, csütörtökön 10 órától Szekszárdon, a Mészáros Borházban tartják a Mátyás-napi borünnepet. A program szerint előadást tart dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, aki köszönti a decemberben kitüntetett Vida Péter borászt is. Szó esik majd a szőlőbetegségek előrejelzéséről, a védekezésről, és az ültetvény tápanyag-utánpótlásáról is. A borünnep finom falatok és finom borok kóstolásával zárul. A hegyközségi tagokat szeretettel várják. Vida Péter, a 2011-es év borásza Jövedelmező volt tavaly a mezőgazdaság A hazai mezőgazdaság hagyományosan a nemzetgazdasági GDP 3-4 százalékát álh'tja elő, ez az európai uniós átlag kétszerese. Hazánk uniós csatlakozása óta tavaly volt a legnagyobb az agrárexport, 6,2 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni a 3,8 milliárdos behozatallal szemben. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk így 21 százalékos javulást mutat. Továbbiak a TE0L.hu hírportálon Az őstermelőknek még mindig kedvezőbb az adózásuk bevallások Nyugdíj mellett, főállásban, mellékállásban, sőt rokkantként is lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni Olvasóink a múlt héten pénteken elektronikus levélben, illetve telefonon tehettek fel kérdéseket a megyei adóigazgatóság két osztályvezetőjének, Lőrinczné Molnár Ildikónak és Simonné Szabó Évának. Az őstermelőket érintő kérdéseket és válaszokat most egy csokorba gyűjtöttük. Levélben érkezett a kérdés: A férj (60 éves) és a feleség (57 éves) is rokkantsági ellátásban részesül. Végezhetnek-e idén őstermelői tevékenységet, kell-e járulékot fizetniük?- Igen, végezhetnek, de a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmük 3 havi átlaga nem haladhatja meg a minimálbér más- félszeresét, különben elesnek a rokkantsági ellátástól, járulékfizetési kötelezettségük akkor keletkezik 2012-től: ha a 2011. évi bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni, és ezt elektronikus úton kell bevallani a 1258 számú bevalláson negyedévente.- Nyugdíjas őstermelő vagyok - így szólt a következő kérdés -, tavaly 797 000 forint volt a bevételem, 46 000 forint földalapú és 12 000 forint gázolaj-támogatást kaptam, 513 000 forint a költségem, amiről számlával is rendelkezem. Hogyan kell adóznom? 1 -MbA Simonné Szabó Éva A számítást a következőképpen kell elkészíteni: A mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétele: 797 000 + 46 000 + 12 000 = 855 000 forint. Összes költsége: - 513 000 forint. Kistermelői költségátalány: 855 000 x 0,4 = 342 000 forint. A jövedelem így 0 forint. (A kistermelői költségátalány tételes költségelszámolást alkalmazó, mezőgazdasági őstermelő a számlával igazolt kiadásain felül érvényesítheti, azaz a bevételének 40 százalékát költségként elszámolhatja, de bevételét csak nulláig csökkentheti vele.) A bevallásban szerepeltetni kell a 12. mellékleten, de adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. A nyugdíjat nem kell a bevallásban feltüntetni, mert adómentes jövedelemnek minősül.- Rokkantellátásban részesülő őstermelő vagyok. Kell-e őstermelőként járulékokat fizetnem? A tavalyi évben a rokkantnyugdíj mellett az őstermelésből származó bevételem a 600 000 forintot nem érte el, más jövedelmem nem volt. Kell-e az 1153 bevallást benyújtanom?- Főállású őstermelőként járulékokat kell fizetni. Abban az esetben nem kell járulékot fizetni, ha a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen nincs 20 év. Például: 3 éve van vissza a nyugdíjkorhatárig és 12 év szolgálati idővel rendelkezik, ez csak 15 év, tehát nem tudja megszerezni a nyugdíjazáshoz szükséges 20 évet, ilyenkor nem kell fizetni.- 2011-ben értékesítettem az örökölt földemet, amely 1993- ban került a nevemre. Kell-e adóznom?- A földterület értékesítése esetén 15 év az adóköteles időszak, azaz ha 15 éven belül történik az értékesítés, akkor meg kell vizsgálni, keletkezik-e jövedelem. Önnek tehát nem kell adóznia, és bevallási kötelezettsége sincs. ■ M. I. A t »
