Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-02-19 / 7. szám
8 2012. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP GAZDASÁG Nem hoz automatikus változást a magyar szabályozásban az elmúlt napokban sokat támadott netes kalózkodás elleni megállapodás ratifikálása, de az egyezmény megteremti a lehetőségét a törvények - akár emberi jogokat is sértő - szigorításának. Jandó Zoltán Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban összesen több mint ezren, Európa-szerte pedig több tízezren tüntettek a hét végén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti- Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) ellen, amelynek egyik célja, hogy biztosítsa az egyezményt ratifikáló országokban az internetes kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést. A folyamatos tiltakozások miatt egyre több, korábban a megállapodás mellett álló ország hátrál ki az ACTA mögül, míg más uniós államokban - ahol a kormányzat továbbra is kiáll az egyezmény mellett - az ellenzéki pártok kritizálják élesen a szabályozástervezetet. Itthon már az LMP és a Jobbik Ifjúsági Tagozata is felszólította a kabinetet, hogy ne ratifikálja a megállapodást. Az ACTA - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfogalmazása szerint - egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. A kontraktust január végén írta alá az Európai Unió, illetve 22 EU-tagállam (köztük hazánk is). Utóbbira azért volt szükség, mert a dokumentumnak a büntetőjogra vonatkozó rendelkezései is vannak, márpedig ezek tagállami hatáskörbe tartoznak. zően az illetékes minisztérium társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Szakértők szerint egyébként az egyezmény támogatóinak érvelése közelebb áll a valósághoz, hiszen az ACTA esetleges ratifikálása automatikus változást sem a hazai, sem az uniós jogrendben nem eredményez. Losonci András, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda jogi szakértője lapunkak elmondta: a megállapodás általános kötelezettségeket fogalmaz meg, konkrét intézkedéseket nem, ezeket az aláíró országok jogkörébe delegálja. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződés sokkal kevésbé szigorú, mint amerikai „unokatestvére”, a SOPA, amelyhez ellenzői igen gyakran hasonlítják. Nem állja meg például a helyét az a híresztelés, hogy az unió által aláírt egyezmény - az amerikai törvénytervezethez hasonlóan - kötelezővé teszi az internetszolgáltatóknak a felhasználói tartalmak ellenőrzését annak érdekében, hogy kiszűrhessék a jogsértéseket. Automatikus szabályozásváltozást tehát nem feltétlenül hoz az ACTA, ahogy azonban Mayer Erika, internetjogi szakértő fogalmazott: az ördög ezúttal a részletekben rejlik. A szerződés ugyanis bár valóban összeegyeztethető a hatályos uniós és hazai törvényekkel is, megteremti a lehetőségét annak, hogy jelentősen szigorítsák a jelenlegi szabályozást. A szakértő jelezte: az egyezmény alapján például a szolgáltatók jogot kaphatnak az internethozzáférés felfüggesztésére, ez pedig ténylegesen emberi jogokat sérthet. Az, hogy januárban aláírt dokumentumokból a magyar jogalkotók végül mit ültetnek át, az ígért társadalmi egyeztetés után, 2012 késő nyarán dőlhet el. Kalózkárok globálisan 2010 58,8 2009 51,4 2008 53,0 2007 47,8 2006 39,7 (KALÓZSZOFTVEREK PIACI ÉRTÉKE, MILLIÁRD DOLLÁR) FORRÁS: BSA Milliárdos károk NEM VÉLETLEN, hogy a jogtulüj- donosok egyre nagyobb erővel, és egyre aktívabb lobbitevékenységgel igyekeznek fellépni az internetes kalózkodás ellen, az illegális letöltések és másolatok ugyanis több tízmil- liárd dolláros kárt okoznak ezeknek a vállalatoknak. A Business Software Alliance (BSA) legutóbbi kutatása szerint 2010-ben csak a szoftveAz aláírás időzítése már csak azért is volt meglepő, mert mindössze bő egy héttel azt követően került rá sor, hogy az Egyesült Államokban az igen komoly tiltakozások miatt visszavonták a kalózkodás elleni törvénytervezetet (Stop Online Piracy Act - SOPA), amit a szakma úgy könyrek törvénytelen másolása miatt közel 59 milliárd dollárnyi bevételtől estek el az ágazatban ténykedő vállalatok, de több 10 milliárdot veszítenek a film és zeneipari cégek is a kalózkodás miatt. a helyzet a szoftverek esetében Kelet-Közép-Európában a legkedvezőtlenebb: régiónkban háromból két programot illegálisan szerez be a felve lt el, hogy az internetes vállalatok győzelmet arattak a szerzői jogokért küzdő filmes és szoftvercégek felett. Az amerikai ellenállás sikereinek nyomán az ACTA aláírását követően szinte azonnal megindult a tiltakozás Európában is, annak érdekében, hogy az egyes használó, míg globálisan ez az arány 42, az Európai Unióban 35, Észak-Amerikában pedig 21 százalék. Magyarország ebből a szempontból az uniós átlaghoz áll közelebb, a BSA ugyanis hazánkban 41 százalékos „kalózrátát” mért, ami egyben azt jelenti, hogy a hazai illegális másolások 2010-ben 131 millió dolláros kárt okoztak. tagállamok ne ratifikálják a megállapodást. Az egyezmény ellenzői arra figyelmeztettek, hogy a kontraktus a kalózkodás elleni küzdelem jegyében utat nyit a cenzúra előtt és lehetővé teszi az internetezők adatforgalmának monitorozását is, amivel emberi jogokat sért. A dokumentum aláírása óta egyre több uniós ország visszakozik, s különösen nagy a megállapodás ellenzőinek száma a kelet-közép-európai régióban. A lengyel és a cseh kormány már múlt hétfőn bejelentette, hogy leállítja az ACTA ratifikálását, a hét végén pedig a lettek is hasonló döntést hoztak. Itthon egyelőre hivatalos kormányzati állásfoglalás nincs, s a kabinet az ellenzéki pártok tiltakozására sem reagált érdemben, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnél ugyanakkor lapunknak jelezték, hogy a kabinet döntését megelőSzlovákia 47 VG-GRAFIKA FORRÁS: BSA ACTA-kukacoskodás vagy kalózveszély? hamisítás Összeegyeztethető a jelenlegi szabályozással a kritizált megállapodás Kalózkárok országonként (kalózszoftverek piaci értéke, 2010, milliárd dollár) Oroszország Franciaorszag Németország Ukrajna Lengyelország Csehország 195 Románia .• 195 Magyarország 131 Bulgária - 113 Nagyot esett az előfizetők száma mobilpiac Januárban 28 ezerrel 11,662 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetői száma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 22 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 11,078 millió volt a vizsgált hónapban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság most nyilvánosságra hozott gyorsjelentése szerint 2012 januárjában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 117,1 SIM- kártya jutott. Január végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a T-Mobile részesedése az előző havi 45,04 százalékról 45,11 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 22,99 százalékról 22,94 százalékra, a Telenoré 31.97 százalékról 31,95 százalékra csökkent. A vizsgált hónap végére a Vodafone piaci részesedése az előző havi 22,62 százalékról 22,57-re csökkent, míg a T-Mobile-é 45,40- ról 45,42 százalékra, a Telenoré 31.98 százalékról 32,02 százalékra emelkedett. ■ HIRDETÉS incatlanutalvany.hu a INCATLANUTALVÁNNYAL AUTÓT NYERHET! S Amennyiben 2012. január 16. és április 4. között Ingatlanutalvány szerződést* köt, részt vehet sorsolásunkon, ahol egy- - afcA FIAT PUNTO mf Étikul személygépkocsit nyerhet! STANDARD I További információk és részletes játékszabályzat: www.ingatlanutalvany.hu Standard, Village. Village Plusz. üty ak illusztráció telefon:+36 1 301 0471 | www.ingatlanutalvany.huwww.aurumpontus.huwwwfacebook.com/ingatlanutalvanv hu Magyarországra nem került a Mediator készítmény Magyarországon soha nem forgalmazták a túlsúlyos cukorbetegek kezelésére használt étvágycsökkentő készítményt, a Mediatort, amely kutatók szerint Franciaországban legalább 1300 ember halálát okozta, mielőtt bevonták a piacról, és amelynek árusítását több országban is bevonta a gyártó. A gyógyszergyártó magyarországi képviselete közleményében azt írta: a Servier soha nem törzskönyveztette és soha nem forgalmazta Magyarországon a Mediator nevű készítményét - sem a hatóanyagát -, így az eset semmilyen módon nem érinti a magyar betegeket. Mint kifejtették: a Mediator nevű gyógyszert 1976-ban hozták forgalomba Franciaországban, terápiás hatékonyságát bizonyították. „A médiában a halálesetekkel kapcsolatban megjelent adatok nagyon távol állnak a gyógyszer gyógyszerbiztonsági tesztelésekor megállapítottaktól, ugyanis ezek a számok az extrapolációra alapozott feltételezésekre épülnek” - olvasható a közleményben. ■ 4 i A 4
