Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-17 / 41. szám

2012. FEBRUÁR 17., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Többet dolgoztatna mindenkit az unió ellátórendszer Egy munkaképes korúra hamarosan két nyugdíjas jut a Fehér könyv szerint A munkával töltött évek számának növelése és ki­egészítő magánnyugdíj­rendszerek létrehozása - Brüsszel szerint főleg ez kell ahhoz, hogy a jelen­leg aktív generációknak is jusson megfelelő ellátás nyugdíjaséveikben az egy­re öregedő Európában. VG-összeállítás Több olyan kezdeményezésre van szükség, amely biztosítja a nyug­díjak értékállóságát és a mai fia­talok majdani nyugellátását - mondta el Andor László foglalkoz­tatásért, szociális ügyekért és tár­sadalmi befogadásért felelős biz­tos tegnap a terület Fehér könyvé­nek brüsszeli bemutatóján. Az Európai Bizottság által ké­szített dokumentum egyik fő ja­vaslata, hogy az emberek a je­lenleginél tovább dolgozzanak, azaz később lépjenek be a nyug­díjrendszerbe, és így is csök­kentsék annak terheit. A bizott­ság szerint ezért át kell alakíta­ni a munkahelyi, munkaerő-pia­ci gyakorlatokat, az Európai Szo­ciális Alapot pedig fel kell hasz­nálni az idősebb munkavállalók munkába állítására. Emellett szükséges a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségek korlá­tozása, valamint a nők és férfiak nyugdíjkorhatára közötti kü­lönbség megszüntetése is. A jelentés kezdeményezi azt is, hogy - a jövőbeni fenntartha­tóság érdekében - létesüljenek kiegészítő magánnyugdíjrend­szerek. Ezeknek a biztonságos­ságát javítani kell, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szol­gáltató intézményekről szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával. Emellett biztosítani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozók hazatérésük után határon túli éveik után is megkapják az öregkori ellátást. A nyugdíjrendszerek működ­tetése ugyan tagállami hatáskör az unióban, ám a bizottság elő­remutató elemzésekkel segíti a tagországi kormányok reform­terveit - idetartozik a Fehér könyv is. A testület néhány terü­leten jogszabályalkotásra is ké­szül, ilyen a magánmegtakarí­tások hordozhatósága és a több országban is működő magán- pénztárak jobb szabályozása - mondta Andor. A nyugdíjrendszerek reform­ja azért létfontosságú, mivel Eu­rópa öregszik. A nyugdíjasok je­lenleg az EU népességének a 24 százalékát teszik ki - ez 120 millió fő -, egyre tovább élnek, számuk pedig növekszik, külö­nösen ahogy a korábbi népes­ségrobbanás korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt. Eközben egy­re kevesebb gyerek születik, így az aktív munkaképes korúak száma esik: az EU dolgozó né­pessége jövőre már elkezd zsu­gorodni. A nyugdíjak így egyre nagyobb pénzügyi terhet jelen­tenek a nemzeti költségvetések­re, ráadásul a helyzetet még pénzügyi és gazdasági válság is súlyosbítja. A fenntarthatóságra leselkedő veszélyeket jól jelzi, hogy míg 2008-ban minden legalább 65 éves emberre négy munkaképes korú személy jutott az unióban, addig 2060-ban egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes ko­rú ember marad. A Fehér könyv több országnál is ad „személyre szabott” javasla­tokat. Magyarország nincs köz­tük, megemlíti viszont, hogy a 2009-es reformnak köszönhető­en 2060-ban a GDP 10,5 százalé­kát költi majd nyugdíjra az or­szág, a szigorítás nélkül ez 13,8 százalék lenne. Említi továbbá a korengedményes nyugdíj tavaly decemberi megszüntetését és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, utóbbiról megjegy­zi, eddig működési kiadásra ment el a pénz, ami a fenntartha­tóságot veszélyeztetheti. 14-18 évet élhetünk nyugdíjasként A fehér könyv szerint Ma­gyarországon a férfiaknál 14,1, a nőknél pedig átla­gosan 18,2 év a 65 évtől számított várható élet­hossz - azaz a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezeté­se után körülbelül ennyi ideig kell majd gondoskod­ni róluk. A korhatár itt­hon jelenleg 62 év, a férfi­ak azonban már 60,1, a nők pedig 58,7 éves ko­rukban kilépnek a munka­erőpiacról. a jelentés országonként közzéteszi, hogy egy-egy állam nyugdíjalapjának mekkora eszközállománya van a nemzeti össztermék százalékában, agyarorszá­gon ez az unió által hivat­kozott 2009-es adat szerint 13,1 százalék. Az arányok nagy szóródást mutatnak, a Fehér könyv szerint a finneknél ez a szám 76 százalék körüli, az íreknél és a dánoknál 43-44 százalék feletti, míg pél­dául az olaszoknál 4,1 a franciáknál kevesebb mint egy százalék. A NYUGDÍJKIADÁSOK ma ÜZ EU-ban átlagban a GDP tíz százalékát szívják el. A legszegényebb régióknak kérik a források elosztását Nyugaton válságban van az új autók piaca A környezetvédők kárára gyorsulnak nagyberuházások jelentősen csökkenhet az idő a környezeti hatásvizsgálatra a kiemelt jelentőségű beruhá­zásoknál. Pintér Sándor bel­ügyminiszter legalábbis csü­törtökön olyan törvényjavasla­tot nyújtott be, amely szerint harminc napra csökken az ügyintézés határideje. így jelentősen felgyorsulhat a nagyobb projektek átfutási ideje - ezzel együtt gyorsabb­nak kell lenniük a különböző zöldszervezeteknek is, ha a környezeti károkozásra hivat­kozva akarnak késleltetni vagy leállítani egy-egy beruhá­zást. A módosítás célja a tör­vényjavaslatban mellékelt in­doklás szerint az, hogy fel­gyorsíthassák az európai uni­ós projektek, ezen belül külö­nösen a Nemzeti Stratégiai Re­ferencia Keret fejlesztési forrá­sainak kifizetését. A tervezet szerint legfeljebb két hónap alatt kellene dönte­ni a környezetvédelmi kérdé­sekről a kiemelt jelentőségű ügyekben. Az előzetes vizsgá­lati, környezeti hatásvizsgála­ti, valamint az egységes kör­nyezethasználati engedélyezé­si eljárás átfutási ideje pedig harmincnaposra csökkenne. Arról a kormány dönthet, majd a tervezet szerint, hogy milyen ügyekben lehessen ennyire felpörgetni a döntés- hozatalt: ahogy most is rende­letben szabályozzák az enge­délyezési eljárást, úgy a tör­vényjavaslat megszavazása után is kormányrendelet jelöl­hetné ki, mely esetekben vál­hat egy ügy kiemeltté. ■ Sz. I. tizenkét uniós tagállam, köztük Magyarország kérte levélben az Európai Unió döntéshozóitól, hogy az uniós források kiosztásá­nál jobban célozzák a legszegé­nyebb régiókat - tette közzé a Bloomberg. A European Voice cí­mű lapban is közzétett dokumen­tum szerint az Európai Uniónak ügyelnie kellene, hogy a kohézi­ós forrásokat hatékonyabban, az elmaradottabb régiókat megcé­lozva használja fel, ez ugyanis lé­nyeges összetevője lehet a gaz­dasági növekedésnek. A közzé­tett érvek szerint a szegényebb területek növekedése a fejlettebb országoknak is előnyt jelentene. Az olvasói levelek között meg­jelent cikk - melyet Győri Enikő az EU-ügyekért felelős államtit­kár mellett bolgár, cseh, észt, lett, litván, máltai, lengyel portugál, román, szlovák és szlovén kollé­gája írt alá - a munkahelyterem­tés „magától értetődő” eszköze­ként említi a kohéziós politikát, amelynek további előnye a jövő­beni növekedés alapjainak meg­vetése mellett az is, hogy elejét veszi az egységes uniós belső pi­ac széttagolódásának. Az aláírók szerint Európa mo­csárból való gazdasági felemelé­séhez pusztán a források hatéko­nyabb elosztása nem elegendő, de segítséget jelenthet. Figyel­meztetnek emellett arra is, hogy a kohéziós alapok forrásainak csökkentése is növelheti a terüle­ti egyenlőtlenségeket az unió­ban. A fenntartható gazdasági nö­vekedés megteremtéséhez sze­rintük arról is szükséges elgon­dolkodni, hogyan tehető célzot- tabbá és igazságosabbá a közös uniós költségvetés. A szerzők több feltételt is fel­sorolnak, hogy a kohéziós politi­ka az említett céloknak megfele­lően működjön. Ezek közül első­ként említik, hogy ennek a poli­tikának erősnek és független­nek kell maradnia. A források a 2007-2013-ig tar­tó költségvetési időszakban 347 milliárd eurót jelentenek. ■ járműforgalmazás Januárban 7,1 százalékkal, 968 769-re esett az Európai Unióban forgalomba helyezett személyautók száma. Ez azonban tulajdonképpen nem érte váratlanul a gyártókat, hi­szen egy a múlt hónap végén megjelent tanulmány 7,2 százalé­kos forgalomcsökkenést prog­nosztizált ez évre. Időarányosan ez meg is lenne, bár tegyük hoz­zá, az autókereskedők és -szervi­zek szövetsége, a CECRA szerint a 27 uniós tagországban és az Iz- land, Norvégia, Svájc alkotta EFTA-csoportban együttesen esik a forgalom, 7,2 százalékkal, 12,594 millió darabra. Ha a fenti 30 országot nézzük, akkor csu­pán 6,6 százalékkal csökkent ta­valyjanuárhoz képest a forgalom. Azonban a 15 nyugat-európai „régi” uniós tagország piaca csak­nem 9 százalékkal szűkült, és ez már megijeszti az autóipari cso­portokat, amelyek pesszimistá­nak tartották a CECRA prognózi­sát, és boldogan kiegyeztek volna A legkelendőbb márkák januárban* Darab Változás** vw 128 993 0,1 Ford 80212-4,3 Peugeot 67 190-15,6 Renault 63 591-28,7 Opel 57 479-20,7 Citroen 57 050-13,3 Audi 51 455 7,2 RAT 48 709-18.4 Toyota 44351-12,3 Mercedes 43 506 7,6 BMW 43 601-7,1 * EU + EFTA-ORSZÁGOK * * 2010 JANUÁRJÁHOZ KÉPEST, SZÁZALÉK. FORRÁS: ACEA a PricewaterhouseCoopers elem­zőivel, akik éves szinten csupán 4 százalékos eladáscsökkenést tartottak valószínűnek. Ne temessük azonban az évet az első hónap adatai alapján, bár az biztosnak látszik, hogy az idei lesz a piacszűkülés ötödik éve a 2007-es 16 milliós darabszám- csúcs után. A GDP-adatokat, a fogyasztói bizalmi indexet, valamint a mun­kanélküliségi ráta dinamikáját vizsgálva abban sem bízhatnak a gyártók és a beszállítók, hogy az új 11 tagország menti meg a munkahelyeiket. Mert igaz ugyan, hogy régiónkban 19 szá­zalékkal több kocsi került az utakra, de a 11 országban együt­tesen mégis csupán 62,5 ezer da­rabról beszélhetünk, ez 8 ezer­rel kevesebb, mint amennyi Hol­landiában elkelt. Magyarorszá­gon hiába nőttek - nem az eladá­sok, hanem a forgalomba helye­zések - 44 százalékkal közel 5000 darabra, csak tiszavirág­életű fellendülésről beszélhe­tünk, hiszen csupán a különbö­ző jogszabályokkal való játék eredményezte ezt a számot. De térjünk vissza a földrész sze­rencsésebb oldalára, ahol ugyan az eurózónán kívül lévő Nagy-Bri- tannia 123 ezer darabos piaca ja­nuárban nem szűkült, és valami különös fortély révén Németor­szágban is csak 0,4 százalékkal karcsúsodott, 210 ezerre. Ám az olyan hagyományosan nagy autó­vásárlók, mint a franciák és az olaszok ugyan 147, illetve 137 ezer új kocsit vettek, de ez 21, il­letve 17 százalékkal kevesebb, mint tavaly januárban. ■ D. K. SiJHS Megint tüntetnek a BKV dolgozói egyelőre nem várható sztrájk a BKV dolgozói körében, az azonban való­színű, hogy az egy héttel ezelőtti tüntetés után újabb demostrációra készülnek: Nemes Gábor szakszerve­zeti alelnök azt mondta, a demonstrálok három hely­színen gyülekeznek majd a város három pontján, onnan a Blaha Lujza térre, majd a Városház utcába és a Kossuth térre mennek, hogy Tarlós István főpol­gármesternek és Orbán Viktor kormányfőnek adja­nak át petíciót a BKV finan­szírozásával, illetve a mun­kavállalók juttatásaival összefüggésben. ■ VG Munkaerő-piaci képzések ezer szabolcsinak mintegy ezer ember bevo­násával munkaerő-piaci képzések indulnak az állás­keresők számára Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - közölte Rezsőfi István, a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója. Első lépcsőben a jövő héttől jelentkezhetnek a támogatott képzésekre a regisztrált álláskeresők. Összesen több mint negy­ven különféle képzés indul, amelyek listáját kifejezet­ten a térségi munkáltatók igényei, illetve a kamarai és a saját felmérések alapján állította össze a munkaügyi központ. ■ MTI Vizsgálat az Erzsébet utalvány miatt a unió egy negyedik vizsgá­latot is indított a Népszabad­ság információi szerint Ma­gyarország ellen, az Erzsébet utalványok ügyében, mivel a multikat gyakorlatilag kizár­ták az elfogadóhelyek közül. A nemzetközi üzletláncokkal vagy a szokásos díj dupláját jelentő hatszázalékos jutalé­kért cserébe akar szerződni az állam, vagy egyáltalán el sem indultak a tárgyalások a kormányzat elzárkózása mi­att - erről eltérő nyilatkozatok születtek. A lapnak egyetlen érintett sem kommentálta az értesülést. A Népszabadság úgy tudja: az utóbbi időszak­ban mégis elindultak a tár­gyalások a multik és az állam között, de nem tudni, van-e összefüggés a vizsgálat és az említett fejlemények között.

Next

/
Thumbnails
Contents