Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-16 / 40. szám

6 RÖVIDEN Nyilvános a Ptk. tervezete társadalmi egyeztetést kezd az új polgári törvény- könyv (Ptk.) szakmai ter­vezetéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztéri­um, a kódexet tegnap hoz­ták nyilvánosságra. Az új törvényben kibővülnének a jogi személyekre vonat­kozó általános rendelkezé­sek, és a gazdasági társa­ságokra vonatkozó szabá­lyozást is beépítik a terve­zetbe. Az Országgyűlés a tervek szerint ősszel fogad­ja el a törvényt, amely egy­éves felkészülési idő után lépne hatályba. 1 Bérkompenzációt kérnek a volánosok A MAGYAR NEMZETI VAGYONKE­ZELŐ zrt. vezérigazgatójá­hoz fordult a volános mun­kavállalók bérkompenzáció­ja miatt a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsé­ge. A KMSZ a munkáltatói szövetség adataira hivat­kozva közölte: mintegy 16 540 embernél, a Volán munkavállalóinak több mint 91 százalékánál szük­séges a bérkompenzáció, ja­nuárban a dolgozók többsé­gének nettó 10-25 ezer fo­rinttal csökkent a jövedel­me és cafeteriát sem kap­tak - állítják, és azt kérik, már a februári bérekben pótolják ezeket. Tarlós BKV-járat-ritkítást akar, a Fidesz ellenzi Tarlós István közölte terveit a fővárosi Fidesz-KDNP fenntartja, hogy nem lehet a BKV járatainak ritkításá­val valós megtakarítást el­érni. Ezt arra reagálva kö­zölték, hogy Tarlós István főpolgármester a Népsza­badságnak adott interjúban arról beszélt: álláspontja szerint járatritkítás, a busz­ágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára. Jelez­te, a február 29-i közgyűlé­sen javaslatot tesz a járatok ritkítására. A külső tagok miatt maradt az alapkamat a jegybank elnöke és két al- elnöke az alapkamat 50 bá­zispontos emelésére szava­zott a monetáris tanács leg­utóbbi ülésén, de a négy külső tag a 7 százalékos alapkamat tartására voksolt, így az továbbra is 7 százalék maradt - áll a Magyar Nem­zeti Bank monetáris taná­csának január 24-i üléséről készült, tegnap közölt jegy­zőkönyvben. Fogyatékos munkakeresők munkaerőpiac Megszűnt a rokkantnyugdíj, felülvizsgálják áz egészségi állapotot UAZiUAOAU • 2012. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Ez évtől több tízezer fogyatékkal élő kereshet állást, kérdés azonban, milyen munkakörben tudnak elhelyezkedni Mintegy 110 ezer leszáza­lékolt ember komplex egészségügyi felülvizsgá­lata kezdődik meg a na­pokban. Akit rehabilitál- hatónak találnak, annak munkát kell keresnie. Haiman Éva Az állampolgári jogok országgyű­lési biztosához, majd az Alkot­mánybírósághoz fordulnak a fo­gyatékkal élők a rokkantsági el­látás rendszerének átalakítása miatt. Azzal, hogy megszűnt a rokkantnyugdíj, 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent a rok­kantellátás átlagos összege. Szá­mos, a nyugdíjakkal együtt járó kedvezményt is elveszítettek a fo­gyatékkal élők - mondta lapunk­nak a Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. Hegedűs Lajos a szerzett jogok megvonása mel­lett azt is kifogásolja, hogy a kor­mány csaknem 200 ezer rokkant embert vissza akar terelni a mun­kaerőpiacra, de ennek nem te­remti meg a feltételeit. A fejlett államok olyan rehabi­litációs rendszert működtetnek, amely már a fogyatékossá válás első napjaitól segíti a rokkantak visszailleszkedését a munka vi­lágába. Ez az egyik oka annak, hogy míg uniós átlagban a fogya­tékkal élők 40-50 százaléka dol­gozik, addig Magyarországon csak 15-20 százalékuk. A másik magyarázat persze az, hogy egyszerűen nincs elég mun­kahely. A MEOSZ adatai szerint jelenleg is mintegy 50 ezer meg­változott munkaképességű em­ber áll sorban állásért. Wimmer István, a Munkáltatók és Gyár­iparosok Országos Szövetségé­nek főtitkára úgy fogalmazott: csupán attól, hogy a kormány vissza akarja irányítani a mun­kaerőpiacra a még valamilyen mértékben munkaképes embe­reket, és hogy ez alapvetően he­lyes cél, még nem lesz hol dol­gozniuk. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc is támogatandónak tarta­ná az elgondolást, ha - mint mondta - azok közül sem lenné­nek sokan állás nélkül, akiknek nincs egészségügyi problémájuk. Hegedűs Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a rokkantak je­Szigorúbb feltételek 2012. JANUÁR 1-JÉTŐL új „besoro­lást” kaptak a fogyatékkal élők. Az, aki tavaly év végén rokkantnak minősült (egész­ségkárosodása legalább 50 százalékos volt), ez évtől meg­változott munkaképességűnek számít Ugyancsak így hívják hivatalosan azokat, akik ta­valy év végéig rendszeres szoci­ális járadékra, illetve átmeneti járadékra (mindkettőhöz 40 lentős része akkor is nehezen ta­lál majd munkát, ha egészségileg erre alkalmasnak minősítik. A le­százalékoltak 68 százaléka 8 álta­lánost vagy régi szakmunkásis­kolát végzett. Hatvan százalékuk elmúlt 50 éves, ráadásul több mint felük a legszegényebb Dél- Alföld, illetve Észak-Magyaror- szág régióban él. A kormány, da­colva az aggályokkal, azzal szá­mol, hogy a mintegy 900 ezer fo­százalé' is egészségkárosodás volt szuKséges) szereztek. megváltozott a fogyatékkal élők számára megítélhető ellá­tás is. Megszűnt a rokkant­nyugdíj - ezzel együtt a nyugdí­jas státusszal járó kedvezmé­nyek is, például a járulékfize­tésnél -, és szociális ellátások­ra sem jogosultak ezentúl. Ehe­lyett kétféle ellátás illetheti meg őket: a rehabilitációs, vagy a gyatékkal élő ember közül akár 220 ezer is újra munkába állítha­tó. Ezért is hozták létre a Nemze­ti Rehabilitációs és Szociális Hiva­talt, amelynek az a feladata, hogy komplex egészségügyi felülvizs­gálat alá vesse az úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak közül az 1954 után születetteket (mintegy 110 ezer, önellátásra ké­pes embert) és azokat, akik rend­szeres szociális járadékban és át­rokkantsági Az előbbiben azok részesülhemek - legfeljebb há­rom évig -, akik a rehabilitáci­ót követően képesek dolgozni. Az ellátás mértéke a minimál­bér 30-50 százaléka között van. Az utóbbiban azok része­sülhemek, akiknek az egészsé­ge nem állítható helyre. A rok­kantsági ellátás a minimálbér 30, illetve 150 százaléka közöt­ti összeg lehet. meneti járadékban részesülnek. Előbbi juttatást 84 ezer, utóbbit 25 ezer ember kapja. A felülvizsgálatok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tájékoztatása szerint a napokban kezdődnek. Az első körben a ko­rábbi III. kategóriás rokkantakat vizsgálják felül, közülük eddig 24 ezren jelentkeztek be. A többiek­nek március végéig van erre lehe­tőségük, különben május 1-jétől semmilyen ellátásra nem lesznek jogosultak. A felülvizsgálatnál, mint az NFM-nél megtudtuk, az egészségi állapot szerinti funk­cióképességeket, a foglalkoztatá­si előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket is né­zik. Ha a felülvizsgálat arról ren­delkezik, hogy valaki rehabilitál­ható, annak onnantól kezdve „együttműködési kötelezettsége van”. Ez kiterjed az aktív munka- helykeresésre, a felajánlott kép­zési vagy munkaerő-piaci prog­ramban való részvételre, a reha­bilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. Az agrárium húzta a magyar gazdaság szekerét statisztika A vártnál sokkal kedvezőbb lett a tavalyi utolsó negyedév teljesítménye A várakozásokat számottevően felülmúlva, 1,4 százalékos volt a tavalyi utolsó negyedévben Ma­gyarország GDP-bővülése a KSH és az Ecostat tegnap napvilágot látott gyorsbecslése szerint. A munkanappal kiigazított adatok szerint 1,5 százalékkal haladta meg a magyar gazdaság teljesít­ménye az egy évvel korábbi szin­tet, a bővülés 2011-ben összesen 1,7 százalékos volt. A GDP-növe- kedésre vonatkozó elemzői kon­szenzus korábban csak 0,8 szá­zalék volt, jellemző ugyanakkor, hogy a várt értékek nagy szórást mutattak, a bizonytalanság mi­att akadt olyan elemző, aki -0,1 százalékot, s olyan is, aki 1,3 szá­zalékot várt. A gyorsbecslés eredménye tehát meghaladja a legoptimistább várakozásokat is. A szezonálisan és naptárha­tással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyít­va 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. „Igen pozitív meg­lepetés ez, amely növelheti an­nak valószínűségét, hogy a hazai gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azaz a két egymást követő negyedéves visszaesést” - fogalmazott evvel kapcsolat­ban Suppan Gergely, Takarék- Bank vezető közgazdásza. Az előzetesen vártnál kedve­zőbb adatok mögötti pontos oko­kat még nem ismerjük, a részle­tes számokat március 9-én pub­likálja a KSH - mutatott rá az adat kapcsán kiadott közlemé­nyében a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM). A tárca ugyanakkor valószínűsíti, hogy a kiskereskedelemben megin­dult pozitív trendek a keresleti oldalon tovább folytatódtak, amelyet a forint gyengülésével magyarázható határ menti be­vásárlóturizmus is erősíthetett, valamint - termelési oldalon ­az ipar számai a negatív külpi­aci trendek ellenére továbbra is pozitívak maradtak. Az NGM szintén kiemeli az agráriumot, amelyről megjegyzi, hogy „a GDP kis hányadát teszi ki, de az előző negyedévek alapján a bő­vülés - a kedvező időjárásnak és az emelkedő világpiaci árak­nak köszönhetően - számotte­vő mértékű lehet". Az agrárium hozzájárulását a GDP növekedéséhez némileg meglepőnek nevezte tegnap Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető elemzője rámuta­tott: a mezőgazdaságot kedve­zőtlenül érintette az őszi száraz­ság. Igaz, hozzátette azt is, hogy az előző évi bázis rendkívül ala­csony volt. „A tavalyi év az olajos magvak és a gabonafélék kedvező ára mi­att jónak volt mondható, de az Idén már nem lesz ilyen árszint. A mezőgazdaság jövedelmezősé­ge ugyan továbbra is jó lesz, de az idei GDP-t az agrárium már lefelé fogja húzni” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az ag­rárközgazdász hozzátette: ma még azt sem lehet tudni, milyen termés lesz. Ha elérjük a tavalyi év jó közepesnek számító hoza­mát, még akkor sem lesz képes a mezőgazdaság ugyanarra a tel­jesítményre, mint tavaly, ennek eléréséhez extrém jó időjárás kellene, de bővülést még ez sem hozna. Fontos körülmény az is, hogy a decemberi adatok szerint kilencezerrel kevesebb koca van az országban, vagyis az idén megközelítőleg 200 ezerrel ke­vesebb malac születik majd. Az állattenyésztés GDP-je azonban a jobb árak miatt várhatóan nem csökken 5 százaléknál nagyobb mértékben. A növénytermesztés esetében viszont úgy alakulnak az árak, hogy valószínűleg 10 százalékkal kisebb lesz a része­sedése a GDP-ből - tette hozzá Raskó György. ■ Braunmüller L. A Malév-csőd még segíthet is nem látnak túl sok okot az opti­mizmusra az elemzők a jövővel kapcsolatban. Árokszállási Zol­tán elemzésében kiemeli: az euróövezet lassulása, a megszo­rítások hatása a háztartások fo­gyasztására és a szűkülő hitel­élet jelentősen csökkentheti a hazai GDP idei alakulását Az eurózóna megítélésével kapcso­latban hasonlóképpen véleked­tek más elemzők is. Rontja az idei kilátásokat a Nokia leépítő se is, melynek során a cég több mint 2000 dolgozójától megvá­lik, ám várhatóan a lépés hatá­sa csak mérsékelt lesz, mert a termelés visszaesése már évek óta tart Az üzemi szinten veszte­séges Malév bedőlése azonban még segíthet is a GDP alakulá­sán - véli Suppan Gergely. A GDP volumenindexei 2011-ben (az előző év azonos időszaka = 100, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok) l.név II. név III. név IV. név l-ll. név l-lll. név l-IV. név VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH

Next

/
Thumbnails
Contents