Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-14 / 38. szám

6 2012. FEBRUÁR 14., KEDD GAZDASAG mmmm Bizottsági támogatás az árfolyamgáthoz az országgyűlés Számve- vőszéki és Költségvetési Bi­zottsága egyhangúlag támo­gatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig terjesztette ki. Nátrán Roland, a Nem­zetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy az a 4-5 ezer devizaadós, aki az árfo­lyamrögzítésre a korábbi ja­vaslat ismeretében jelent­kezett, átléphet a módosí­tott árfolyamrögzítési konstrukcióba. A törvény 2012. április 1-jén léphet hatályba. Munkahelymegőrző pályázat indult A meglévő foglalkoztatási kapacitás megtartásá­ra, a cso­portos lét­számleépí­tés elkerü­lésére köz­ponti munkahelymegőrző programot indított a Nem­zetgazdasági Minisztérium, a munkaügyi központok február 14-étől június 30- áig pályázhatnak a vissza nem térítendő támogatásra- közölte CZOMBA SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai ál­lamtitkár. A támogatás ke­retösszege 500 millió forint, a tárca szerint közvetlenül egy-kétezer, közvetve kettő­négyezer munkahely őriz­hető meg. Utalják a gazdáknak a kiegészítő támogatást a mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) a napokban kezdi el több mint 12 milliárd forint át­utalását közel 18 ezer gaz­dálkodónak „2011. évi ter­meléshez kötött és terme­léstől elválasztott top-up jogcímeken”. Közel 12 ezer ügyfél várhatja a történelmi bázis alapú támogatását, emellett több mint 5 ezer gazdálkodó kap pénzt a juhtartás kis összegű támo­gatásának keretében. Gyorsuló inflációra számítanak elemzők öt százalék környékére, 4,8-5,3 százalék közé gyor­sulhatott a múlt hónapban az éves összevetésben szá­molt fogyasztói szintű ár­infláció Magyarországon, elsősorban az áfa-emelés és a korábbi forintgyengülés már valószínűleg érezhető együttes felhajtóereje miatt- jósolták a mai adatismer­tetés előtt londoni felzárkó­zó piaci elemzők. Emelkedik a benzin és a gázolaj ára emeli három forinttal a gázolaj és kettővel a 95-ös benzin literenkénti nagyke­reskedelmi árát szerdától a Mól Nyrt. A gázolaj átlag­ára ezzel 434 forintra, a benziné pedig 421 forintra nő. Jelentős eltérések az árban lehetnek a kutaknál. A héten válaszolunk az uniónak kompromisszum Rétvári: „Be fogjuk építeni a kért garanciákat a törvénykezésbe” Még a héten elküldi a kormány javaslatait Brüsszelnek a kifogásolt törvények módosításáról. Bár a tárgyalások jó eset­ben már jövő hónap ele­jén elindulhatnak, a szer­ződés megkötéséig vezető út igencsak rögös lehet. Wéber Balázs A magyar kormány február 17- ig, péntekig elküldi javaslatait az Európai Bizottságnak a Brüsz- szel által kifogásolt törvények megváltoztatásáról, és ha azokat elfogadja a testület, az ország- gyűlés két héten belül módosít­hatja a jogszabályokat, adta hí­rül tegnap a Reuters egy magasrangú kormányzati for­rásra hivatkozva. Szűcs Tamás, az Európai Bi­zottság magyarországi képvise­letének vezetője múlt héten a Vi­lággazdaságnak úgy nyilatko­zott: a bizottság azt várja a kor­mánytól, hogy a három érintett területen - jegybank független­sége, bírák nyugdíjazása, adat­védelmi hivatal függetlensége - vigye keresztül a parlamenten a szükséges törvénymódosításo­kat. Ha ez megtörténik, akkor kezdődhetnek a tárgyalások. Mindez összességében arra utal, hogy a tárgyalások március elején indulhatnak - legalábbis ha a Bizottság rábólint a magyar kormányjavaslataira. Erre reális esély van, hiszen a kabinet a fő kérdésekben engedni látszik, és csupán szimbolikus ügyekben vannak még nézetkülönbségek a két fél között. Az egyik ilyen pont az MNB Monetáris Tanács tagjainak esküje, a másik pedig az MNB vezetőinek fizetése. „Mindkét témában hajlandóak vagyunk megegyezni. Az eskü kérdésében lehetőséget látunk egy kompromisszumos megol­Orbán Viktor kormányfő tegnapi parlamenti felszólalása. Törekedni kell a megegyezésre - mondta a miniszterelnök. dásra, és bár a fizetések eseté­ben ez nincs így, biztosak va­gyunk abban, hogy a tárgyalá­sok során erre is megoldást fo­gunk találni” - mondta a Reutersnak Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára sze­rint a kormány az igazságszol­gáltatást és az adatvédelmi ható­ságot érintő törvények esetében is kompromisszumkész. Az elmúlt hetekben megszo­kott békülékeny hangnemet ütötte meg tegnap az Országgyű­lésben Orbán Viktor miniszterel­nök is. „A parlament feladata megküzdeni a magyar embere­kért akkor is, ha ez más orszá­gok véleményével vagy érdekei­vel ütközik, de törekedni kell a megegyezésre” - mondta. Sze­rinte ennek szellemében kell tár­gyalni. „Van esélyünk jó megál­lapodásokra” - fűzte hozzá. Elemzők szerint azonban rö­gös út vezethet a megegyezésig. A nemzetközi szervezetek ugyanis politikai aggályaik mel­lett azt az unortodox, „a közte­herviselést nagy gazdasági ér­dekcsoportokra is kiterjesztő” gazdaságpolitikát sem nézik jó szemmel, amely mellett úgy tűnik,hogy a kormány továbbra is kitart. Csatlakozunk a felpuhult fiskális paktumhoz Lekerült a napirendről a dohánytörvény azt javasolom a parlament­nek, hog}' fogadja el a fiskális paktumhoz való csatlakozás­ról szóló határozati javasla­tot, mondta tegnap Orbán Vik­tor. Ez a lapzártánk után tar­tott szavazáson a tervek sze­rint meg is történt. A kor­mányfő szerint elhárultak azok az akadályok, amelyek a szorosabb pénzügyi integrá­ciót és uniós felügyeletet jelen­tő paktum aláírása ellen szól­tak. Világossá vált, hogy csak az aurózónához csatlakozás­unk után lesz érvényes a pak­tum, és kiderült, hogy nem ír­ja elő az adóharmonizációt. az eredeti ten'től eltérően nem szavaztak tegnap a do­hányáruk kiskereskedelméről szóló tön'ényjavaslatróL A ter­vezet állami monopóliummá tenné a kereskedelmet. A jo­got hosszútávú koncesszióba adná az állam és jelentősen szűkítené az árusítóhelyek számát. A kereskedelmi ága­zat szerint sok kisvállalkozás mehet tönkre a törvény miatt, és a feketegazdaság is erősöd­ne. A Magyar Dohányipari Szövetség bejelentette megszű­nését. Tavaly a jövedéki adó emelését állították le váratlanul a képviselők. Nem kelendő nálunk a járadék öngondoskodás Nem vagyunk vevők a bankok megoldásaira Nyugat-Európában igen elterjedt módja a nyugdíj kiegészítésének a piaci alapon működő szolgálta­tótól való járadékvásárlás, ez a megoldás azonban Magyaror­szágon nem igazán kedvelt még a lakosság körében. Pedig a nyugdíjak csökkenésére fel kell készülni nálunk is. A társada­lombiztosításról szóló törvény szerint az év végétől szigorod­nak például a nyugdíjkifizetés szabályai, a korábbi tíz helyett már húsz év szolgálati idő kell a jogosultsághoz, a járadék alapja pedig a bruttó bér lesz. Szó van emellett a rendszer reformjáról is, amelyről úgy hírlik, hogy az egyéni számlás elszámolás mel­lett az úgynevezett „svéd mo­dellt” honosítanák meg hazánk­ban. A várható változások és a de­mográfiai helyzet alakulásából fakadó törvényszerűségek mi­att mindenesetre valószínűsít­hető, hogy a jelenlegi aktívak lényegesen szerényebb nyug­díjra számíthatnak, mint a mostani nyugdíjasok, és hogy ne fenyegesse őket az időskori szegénység, ahhoz pedig előre kellene takarékoskodniuk. A járadékszolgáltatások iránt azonban egyelőre csekély az érdeklődés. A Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint jára­dékbiztosítást nagyon kevesen vásárolnak, sőt ráadásul a szerződések száma is folyama­tosan csökken. Míg 1999-ben még 54 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása, jelenleg már 9 ezer szerződés sincs a pia­con. A díjbevételek is apadnak, tavaly az első kilenc hónapban 570 millió forintnyi összeg lan­dolt csak ilyen biztosításban. Nem jobb a helyzet az amúgy népszerűbb önkéntes nyugdíjpénztáraknál sem, ta­valy is mélyponton, 8 ezrelék alatt volt a szolgáltatást kérők között azok aránya, akik egy­összegű kifizetés helyett a jára­dékot választották. (Az önkéntes nyugdíjkasz- szák egyébként élethosszig tartó járadékot nem fizetnek, csak határozott időtartamra szólót, ha az ügyfél a szolgálta­tási idő lejárta előtt meghal, az örökösei megkapják a járadék­ból fennmaradt részt. Érdekes termékkel, a járadékkötvény­nyel próbálkozik mostanában az OTP Bank. Ennek a konstrukciónak az a lényege, hogy egy nagyobb összeget ka­matokkal növelten részletek­ben kap vissza az ügyfél az öt­éves futamidő során. Az érdeklődés azonban erre a szolgáltatásra is igen csekély. A tájékoztatók tanúsága sze­rint eddig nagyjából 300 millió forintnyit sikerült eladni ebből az értékpapírból. ■ H. B Járadékbiztosítások (ezer darab) 35 VG-GRAF1KA FORRÁS: PSZAF Viták miatt csúszik a törvény a járásokról az eredeti tervek szerint febru­ár 10-ig, múlt péntekig került vol­na az Országgyűlés elé a járások­ról szóló, 80 jogszabályt módosí­tó törvényjavaslat-csomag, ám tegnap kiderült: ez belső egyezte­tések és viták miatt egyelőre ké­sik. A közigazgatási tárca közlé­se szerint a Fidesz-KDNP múlt heti egri frakcióülé­sén felmerült kérdé­sek miatt van szük­ség tárgyalásokra a minisztérium és a Fi- desz-frakció között. A nézetkü­lönbségek középpontjában Buda­pest van, az origo.hu információi szerint több kerületi polgármes­ter is nehezményezte a fővárosi hét járás - két budai és öt pesti - szerintük egyeztetések nélkül ki­alakított tervezetét. A kerületi ve­zetők szerint minden kerületnek önálló járásnak kellene lenni. A vita tényét Lázár János frakcióve­zető hivatalos tájékoztatóján is el­ismerte, elmondása szerint a je­lenleg tervezett körzethatárok kaptak nagy kritikát. Á járások, vagyis az állam leg­kisebb területi államigazgatási egységeinek kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés idején A kerületi pol­gármesterek kezdtek lobbizni, több mint 750 javaslat érkezett a tervezetekhez. Ezek közül több száz irányult arra, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon - tömegközlekedési okokból, vagy mert hagyomá­nyosan egy járáshatáron túli te­lepüléssel szorosabbak a kap­csolataik -, illetve más város le­gyen egy-egy járás székhelye. A 168 vi­déki és hét budapes­ti járási hivatal a kormány tervei sze­rint a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek majd 2013. január 1-jétől, az ön- kormányzatok igazgatási felada­tait veszik majd át, de egyelőre nem ismertek részletek, így a hi­vatalvezető jogállása sem ismert egyelőre. A járási székhelyekről és illetékességi területekről szó­ló kormányrendeletet március­ban tervezik elfogadni. A Ma­gyar Önkormányzatok Szövetsé­ge szerint előkészítetlen és több ponton érthetetlen az átalakítás szándéka, továbbá egyetért az­zal, hogy a főváros minden kerü­letében legyen járás. A szervezet ezért egyeztetéseket sürget a kormányzattal. ■ VG t

Next

/
Thumbnails
Contents