Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-11 / 36. szám
2012. FEBRUÁR 11, SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR 3 Hasznos hobbi a kézimunka népszerű Nem olcsó mulatság, de megvan a maga lelkes tábora Gobelinkiállítás. Az idősebb korosztály mellett egyre inkább felfedezik a fiatalok is a klasszikus kézimunkát Képünk illusztráció Rendezni kell a sorokat! drága nagymamám lakóhelyének révén nyaranta friss levegő járta át a városi klímában edződött tüdőmet. Nagyon élveztem a vidéki életet, néhány vakáció elteltével már a baromfiudvar lakóinak megetetését is elvállaltam, feltéve, ha nem volt ott Gyuri, a kopasznyakú tyúkok mérges Don Jüanja. aztán az egyik hajnalon már kakaskukorékolás nélkül indult a nap a baromfiudvarban az említett sarkantyús és a háremébe tartozó kétlábú tollasok legnagyobb bánatára: levágta a mama. Megmutatta a művelet minden csín- ját-bínját, meg azt is, milyen feladatok vannak a ház körül. Bár a panelben legtöbbjüket nem tudtam hasznosítani, de olyan lelkesen mesélte a teendőket, hogy öröm volt hallgatni. Azt például különösen szerettem, mikor kiscsibéket hoztak. Először megépítettük a csipogó, sárga pihések helyét, bekészítettük az eleSégüket, csak utána jöhettek az új lakók. Mindennek megvolt a sorrendje, amit a mama nem győzött hangsúlyozni. a zsenge korú gyermekként hallott intő szavak máig a fülemben csengenek. Ifjú felnőttként ezért nem tudok néhány dolgot hova tenni. Bár sosem repültem Malév-gép- pel, büszke voltam arra, hogy a légitársaságunk miatt még nem kell pironkodnunk a legcsípősebb hidegben sem. Nincsenek SZÉP gondolataim az új pihenőkártyánkról sem, amelyet már a kezünkben tarthatunk, de elfogadóhelyek hiányában használni nem tudunk. Óhatatia- nul felszínre törnek bennem az emlékek: mindennek megvan a sorrendje, kisfiam! Az országunk összeomlásáért kapirgáló mérges „európai kakas” csőrére jókorákat koppintottunk az elmúlt hónapokban, bár szerintem kemény sarkantyúit még meg sem éreztük igazán. Évszázadokig, vagy inkább évezredekig a szükség diktálta cselekedet volt a szabás-varrás, a kötés-horgolás, a hímzés, összefoglaló néven a kézimunka. A ruházati, illetve dekorációs textíliák nagyipari előállítását követően hobbi lett belőle. Venter Marianna Niki és Gitta, a húszas éveik elején járó fiatal lányok - kicsit ugyan pironkodva - bevallják, hogy még egy gombot sem tudnának felvarrni, ha arról lenne szó. Kötni mindketten tudnak ugyan, bár ahogy mondják, nagyon mély alapszinten, de horgolni, hímezni, szőni, varrógéppel varrni egyikük sem tud. Az iskolában sem tanulták, és szükségük sem volt rá. A két lány korosztályába tartozók közül a legtöbben már nem láttak stopplófát, és el sem tudják képzelni, hogy órákig tartó aprólékos munkával tüntessék el a zokniról a lyukat, nem tudják, hogy mi volt az a subázás, és egy bonyolult szabásminta láttán inkább térképre gyanakodnának, mint egy ruhadarab tervére. Soha nem volt szükségük arra sem, hogy rafináltan elhelyezett folttal tüntessék el a szövet „fáradását” nadrág térdéről, ing könyökéről, kabát gallérjáról. A boltban vásárolt, kelleténél hosszabb nadrágot nem maguk rövidítik meg, és varrják föl, méghozzá koptatószalaggal, hogy minél tartósabb legyen. A világ nagyot változott, a ruhaneműt manapság már nem javítják, és nem készül otthon ágyaz első gobelinek a XV. században jelentek meg Francia- országban, alkotóik a párizsi Jean és Philibert Gobelin kelmefestő testvérpár voltak. Nálunk a szintén XIV. századból származó Besztercei szójegyzékben olvashatunk először olyan falikárpitokról, melyek különleges szövési technikával készültek, és a falak réseit borították. A gobelin lelke az ábra, amelynek témája gyakran vallási vagy irodalmi területről érkezett. A képek nemű, függöny, asztalterítő. Nem készül monogramos, egyedi hímzésű kelengye az eladósorba kerülő lányoknak, és az újszülöttnek sem a jövendő keresztanya varr pólyahuzatot, és nem a nagymami köt „kocsikabátot” és sapkát. A kézimunka azonban túlélte a textilipar megszületését. S bár sokan vannak, akinek fogalmuk sincs arról, mi az a keresztszemes öltés, sokan vannak azok is, mintáiul olyan festőóriások képei szolgáltak, mint Raffaello, Rubens és Botticelli, vagy Mányoki Ádám, Mindszenti Mihály és Rippl-Rónai József. Legnépszerűbbé a XIX. században, az iparosodás korában vált, a polgári családok nőtagjainak legkedvesebb elfoglaltságaként. Népszerűsége máig töretlen, sok minden készül ezzel a technikával, többek között párnadísz, falikép, asztalterítő, de babakelengye, sőt, menyasszonyi ruha is. akik szívesen töltik szabadidejüket kézimunkázással. A klasz- szikusnak mondható kötés-horgolás mellett a hímzés tartozik még a kedvelt elfoglaltságok közé.- Reneszánszát éli a kézimunka. Ami igazán örvendetes, hogy nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok részéről is - mondja Seleznikné Gitta, a tradicionális szekszárdi Seleznik rövidáruüzlet vezetője. - A téli időszakban mindig is népszerű elfoglaltság volt a kézimunkázás, ilyenkor van rá jobban idő. A legnépszerűbb most a kötés, a keresztszemes hímzés és a gobelin. Ez utóbbiban a klasszikusok mellett a modern minták is egyre népszerűbbek. Az üzletvezető azt is elmondta, hogy nemcsak idő-, hanem pénzigényes is a kézimunka. A hímzőfonalak, a hímzésminták és az egyéb alapanyagok ára felment az utóbbi években. A kézi- munkázásnak azonban változatlanul megvan a maga tábora minden korosztályban. A saját készítésű használati és dísztárgyaknak mindig is megvolt, és meglesz a maga varázsa. Magyar, német és cigány dalokat, táncokat adtak elő pari Az a szokás Pártban, hogy a szülők is jelmezt öltenek az óvodai farsangi bálban, nem csak a gyerekek. A mulatságot tegnap tartották a teleházban. A dalokat, táncokat Csirkéné Mayer Katalin óvodavezető irányításával tanulta be a 27 óvodás. A műsor alapvetően magyar mondókákra és népdalokra épült, de a német és a cigány kultúrkincsből is merítettek, (wg) Tájékoztatják a térség munkáltatóit PAKS A Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége, a megyei munkaügyi felügyelőség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei tájékoztatják a munkáltatókat a támogatási lehetőségekről kedden fél 2-től a városházán. Szó lesz az elvárt béremeléssel kapcsolatos kiegészítő támogatásról, az ehhez kapcsolódó ellenőrzésről, a szociális hozzájárulásról és adókedvezményről is. A találkozóra a Paksi kistérség munkáltatóit várják, (vt) Szerbiai alkotótáborból tért haza Biszák László MAGYARKANIZSA, SZEKSZÁRD Nyolcadik alkalommal vett részt a magyarkanizsai alkotótábor munkájában a szekszárdi festő, Biszák László. A szerbiai, Tisza-parti településen kiváló alkotógárda jött össze most is. Magyarországról érkezett Biszák Lászlón kívül a békéscsabai Csuta György és a kaposvári Bimbó Tamás is. Alkotásaikból kettőt a helyszínen hagytak; azzal fizettek a vendéglátásért. Biszák László több mint tíz képet festett az ott töltött egy hét alatt, (wg) Biszák László (archív fotó) Továbbiak a TEOLhu hírportálon A kézimunkák királynője, a gobelin ■ Az egyedi készítésű dolgoknak megvan a maguk varázsa. Farsang Síppal, dobbal űzték a telet a paksi II. Rákóczi Ferenc iskola diákjai, meg mindennel, ami a kezük ügyébe került. Álarcot, maskarát is húztak magukra, s az iskolát is körbejárták. Hagyomány, hogy a diáksereg az intézmény körüli utcákat járva harsány felvonulással igyekszik elűzni a telet. A délelőtti vidám menetet követően délután előbb az alsó, majd a felső tagozatosok részvételével rendeztek maszkabált Ha csak egy pillér is inog, nincs jogállam alkotmánybíró Hatalmas felelősség átrendezni a hatalommegosztás rendjét BOGYiszLŐ - A kormányváltás óta - egy kivétellel - mindazok a fontos közjogi törvények alkotmányellenesnek találtattak, amelyek az Alkotmánybíróság (AB) elé kerültek - így kezdte előadását dr. Kiss László alkotmánybíró egy Bogyiszlón rendezett konferencián. Az előadó elmondása szerint szinte valamennyi törvényt a jog- biztonság sérelme okán ítélte alkotmányellenesnek az AB. Ha pedig valami sérti a jogbiztonságot, az a jogállamiságot sérti. Ennek kapcsán felvázolta a saját jogállam-meghatározását, Ezek szerint a jogállam három pilléren áll. Ha ezek közül az egyik is hiányzik vagy meginog, akkor már biztosan nem lehet jogállamról beszélni. Előrebocsátotta, hogy megítélése szerint Magyarországon megvan a három pillér. Ezek egyike, hogy a jogok egyre bővülő köréből váljon - az állammal szemben kikövetelhető - alapjog. Három ilyen alapérték van, a szabadság, az egyenlőség és a tulajdon. Utóbbi úgymond szent tehénnek tekinthető egy jogállamban, szerinte a magántulajdon kérdésessé tételével megingatható az egész jogállami konstrukció alapja. Az alkotmánybíró jelezte: ezzel a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos dilemmákra utalt, amely kérdésben egyébként az AB nem hozott döntést. A második pillérnek nevezte, hogy a jogállamban a törvényeknek meghatározó szerepük kell, hogy legyen. A professzor szerint a magyar törvények minőségével a rendszer- váltás óta, és jelenleg is komoly probléma van. Mint fogalmazott, a „forradalmi” jogalkotás a selejtet is nagy számban hozza elő, de a selejt attól még selejt. Arra is kitért, hogy a legnagyobb merénylet a jogállam ellen a meg nem engedett visszaható hatályú törvénykezés. A harmadik pillérnek a hatalommegosztást mondta, az egymást folyamatosan „sakkban tartó” hatalmi ágak között. Mint fogalmazott, óriási felelősséget vállal magára az, aki bármire hivatkozva átrendezi az Európában ismeretes hatalommegosztás rendjét. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az AB hatáskörét már „1 óra 22 perccel” azután korlátozták, hogy az AB megsemmisítette a végkielégítésekkel kapcsolatos („98 százalékos”) törvényt A professzor idézte az alkotmánybíróságok európai értekezletét: tényleges alkotmánybíráskodás csak ott van, ahol az AB tárgyi, tartalmi megkötöttség nélkül vizsgálhat minden törvényt, és a megsemmisítési jog is megilleti. ■ S. K. ■ A forradalmi jogalkotás a selejtet is nagy számban hozza elő. <i *
