Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-07 / 6. szám

2012. JANUÁR 7., SZOMBAT 15 HÉTVÉGE Bámulatos, hogy mi mindenhez értettek tormay család Állatorvos, építész, sőt egy irodalmi Nobel-díjra jelölt is akadt köztük Dr. Rappay József Tormay Béla portréja mellett. A Tormay család több tagja Is kiemelkedő tehetséggel bírt Az apa orvos és építész is volt egyszerre, ő tervezte a szekszárdi városházát. Fia akadémikus, a magyar állat­orvosképzés meghatározó alakja. A lányunoka irodal­mi Nobel-díjra jelölt írónő. A szekszárdi gyökerű Tormay családról van szó, amelynek tagjaihoz a magyar szellemi életben kiemelkedő teljesít­mények kapcsolódnak. Steinbach Zsolt A Föld állatai nagyon hosszú ide­ig voltak kénytelenek nélkülözni az orvosi segítségét: a világon el­sőként kétszázötven éve, Magyar- országon pedig 225 éve képez­nek állatorvosokat. A honi állat­orvosképzés egyik meghatározó alakja a Szekszárdon született Tormay Béla volt, akinek nevét többek között az 1996-ban dr. Korzensky Ernőd megyei főállatorvos által alapított Tormay-emlékérem is őrzi Tolná­ban. Van még egy Szatmári Ju­hos László által készített emlék­táblája is az állat-egészségügyi ál­lomáson, valamint néhány napja egy Baky László által készített krétarajz portré is őt ábrázolja az új megyei fő-állatorvos, dr. Rap­pay József szobájának falán. A 225 éves évforduló kapcsán Rappay doktor úgy gondolta, ér­demes lenne behatóbban megis­merni Tormay Béla és a család történetét, főleg, hogy dr. Kováts Jenő, az állat-egészségügyi állo­más egykori vezetője ezen a téren elvégzett kutatómunkája ered­ményeként számos dokumen­tum áll rendelkezésre. Ezekben a jelenlegi főállatorvos is felettébb érdekes dolgokat talált, és beszá­molt róla lapunknak. Mindenekelőtt, hogy Tormay Bélának az édesapja is nagy for­mátumú személyiség volt. Az 1804-ben Szekszárdon született Tormay Károly (aki Krenmül- lerről magyarosított), volt Tolna vármegye tiszti főorvosa és a szekszárdi kórház igazgatója is. Bár doktori disszertációját fog­orvostanból írta, legjelentősebb műve, a Bábászati kalauz azt jel­zi, hogy a szülészet terén is ko­moly ismeretekkel rendelkezett. De mondhatnánk azt is, hogy ez mind semmi, hiszen emellett ál­latorvos, sőt építész is volt. Nem is akármilyen: ő tervezte a szek­szárdi városháza épületét, a Tormay-házat (ahol egykor a vá­rosi kaszinó működött), és a szekszárdi kórház bővítése is az ő nevéhez kötődik. Az 1848-49-es szabadságharc­ban honvéd őrnagyként vett részt, és az első felelős magyar kormány egészségügyi osztálytanácsosává is kinevezték. Ekkor költözött csa­ládjával Szekszárdról Pestre. Fia, Béla viszont még Szekszár­don született, 1839-ben, és itt vé­gezte alapfokú tanulmányait. Dol­gozott gróf Széchenyi István nagy­cenki birtokán. Szellemi képessé­geit jelzi, hogy egy év alatt elvégez­te az állatgyógyászati intézet két­éves képzését. Agrárdiplomáját Bajorországban szerezte. Tanított a pesti állatgyógyászati intézetben tanársegédként, a keszthelyi gaz­dasági és erdészeti tanintézetben rendes tanárként, igazgatója volt a debreceni országos felső gazdasá­gi tanintézetnek. A ranglétra még magasabb fokára lépve, 1875-ben a pesti állatgyógyászati intézet el­ső embere lett. Az intézetnek, igaz­gatósága elején, csupán 30 hallga­tója, öt tanára és hét segédtanára volt Húsz év múlva már 330 hall­gatóval, 9 tanárral és 30 segédta­nárral működött. Az ő igazgatósá­ga idején nevezték el állatorvoslá­si intézetnek az iskolát, amely ab­ban az időben került arra a hely­re, ahol az állatorvosi egyetem ma is működik. Tormay Béla volt a földműve­lésügyi minisztérium állatte­nyésztési osztályának létreho­zója és első vezetője. Egy idő­ben valamennyi magyarorszá­gi gazdasági szakiskola és aka­démia főigazgatói tisztét is el­látta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, címzetes államtitkári címet is kapott. 1906-ban halt meg, a mai állatorvos-tudományi egye­temen áll a szobra. Tormay Béla mindemellett apa is volt, és igen tehetséges gyerme­keket nemzett. Egyik sarja, Tormay Cecile a XX. század elejének ünne­pelt, nemzetközileg is elismert író­nője volt Fia, az 1940-ben elhunyt Tormay Géza kereskedelmi és köz­lekedési államtitkári rangig vitte, ő volt a Magyar Idegenforgalmi Hi­vatal megalapítója. Az egyik legnagyobb írónő, Apró bűnökkel sokan a huszadik század ele­jének egyik legnagyobb írójá­nak tartották Tormay Béla 1875-ben született lányát, Tormay Cecile-t. Első elbeszé­léskötete az Apró bűnök cí­met viselte, első sikeres regé­nye pedig az 1911-ben megje­lent Emberek a kövek között volt, amit öt nyelvre fordítot­tak le. Az ezt követő Régi ház című családregény elnyerte az MTA irodalmi díját. Az egyik legnagyobb jelentőségű műve a Bujdosó könyv, amelyben az 1918-19-es for­radalmakról írt. A Napkelet című irodalmi folyóirat alapí­tó-főszerkesztője volt. Jelentős közéleti tevékenységet végzett, ő hozta létre a Magyar Asszo­nyok Nemzeti. Szövetségét. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának tag­jává választották. 1930-ban Corvin-koszorúval ismerték el. 1937-ben irodalmi Nobel- díjra jelölték, de abban az év­ben meghalt. Tehetségét nem örökítette tovább, férfiakkal nem volt kapcsolata. Tormay Cecile munkásságát sokan rajongva ünnepelték, mások viszont antiszemitának, irre­dentának tartják az írónőt. A második világháború utá­ni teljes elhallgatását követő­en mindenesetre Tormay Cecile művei ma újra hozzá­férhetőek, egyre többen fede­zik fel ismét. HIRDETÉS Seite des Verbandes der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau Hírek, közlemények a Tolna Megyei Német Önkormányzatok háza tájáról TAG DER DEUTSCHEN MINDERHEITEN- SELBSTVERWALTUNGEN A Magyarországi Németek Orszá­gos Önkormányzata 2012. január 14-én, szombaton 16.00 órakor a Pé­csi Kodály Központban (7621 Pécs, Breuer Marcell sétány 4., korábban Universitas utca, a Zsolnay utca kör­nyéke) ismét megrendezi a hagyomá­nyos magyarországi német önkor­mányzatok napját, ahol neves fellépők útiterv 2012.01.14-i (szombat) 16.00 órakor kezdődő, a Pécsi Kodály Köz­pontban megrendezendő (7621 Pécs, Breuer Marcell sétány 4., korábban Universitas utca) rendezvényhez I.SZ. JÁRAT: 2012.01.14. (szombat) 12.25 Tamási buszpályaudvarról GYŰJTŐKÖRZET: Tamási, Pári, 12.55 Keszőhidegkút (Regölyön át Keszőhidegkútra) buszmegálló 13.15 Gyönk, buszpályaudvar Gyűjtőkörzet: Gyönk, Varsád 13.25 Szakadát, buszmegálló 13.30 Diósberény, vegyesbolt előtti buszmegálló 13.45 Hőgyész, buszpályaudvar GYŰJTŐKÖRZET: Hőgyész 14.05 Teveli elágazó (Murgai elága­zó) (a Hőgyészre vezető út találko­zásánál, itt szállhatnak fel a szereplésével, ünnepi gálaműsor kere­tében kerülnek átadásra a magyaror­szági németek legrangosabb elismeré­sei az „Ehrennadel in Gold” és a „Koch Valéria Preis” kitüntetések. (Idén mindkét kitüntetésnek Tolna megyei vonzata is van.) Ünnepi beszédet mond a rendezvény védnöke: Dr. Matei I. Hoffmann, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapes­ti nagykövete. ÚTITERV zombaiak, murgaiak, felső- nánaiak) 14.10 Tevel, buszmegálló gyújtőkörzet: Kisvejke, Závod, Tevel 14.25 Kisdorog, buszmegálló GYŰJTŐKÖRZET: Kisdorog 14.35 Bonyhádvarasd, buszmegálló GYŰJTŐKÖRZET: Bonyhádvarasd 14.45 Bonyhád, műv. ház 15.30 Pécs II. SZ. JÁRAT: 2012.01.14. (szombat) 13.20 Paks, Béke Szálló előtt GYŰJTŐKÖRZET: Györköny, Német­kér, Paks 13.55 Tolna, Víztorony GYŰJTŐKÖRZET: Tolna 13.15 Szekszárd, Béla tér (belváro­si templom előtt) gyűjtőkörzet: Szekszárd, Sióagárd, A korábbi évek gyakorlatától eltérő­en - a Kodály Központ kisebb befoga­dóképességéből kifolyólag - kisebbsé­gi önkormányzatonként 2 fő tud részt venni a rendezvényen. A belépéshez mindenki hozza magával a meghívót! A Tolna Megyei Német Önkor­mányzatok Szövetsége a korábbi évekhez hasonlóan külön buszjárato­kat indít az alábbi útvonalakon és időpontokban. Bátaszék, Mórágy, Várdomb, Szál­ka, Őcsény 14.30 Kakasd, központ, buszmegálló gyűjtőkörzet: Kakasd 14.45 Bonyhád, művelődési ház előtt gyújtőkörzet: Bonyhád, Cikó, Nagymányok, Váralja, Lengyel 15.30 Pécs III. sz. járat (Dombóvári járat) 2012.01.14. (szombat) 14.15 Nak, tempóim előtt GYŰJTŐKÖRZET: Nak 14.30 Dombóvár - Német Kisebbsé­gi Közösségi Ház előtt (Dombó Pál u.) gyűjtőkörzet: Dombóvár, Döbrö- köz, Kurd 14.45 Csikóstőttős - Templom előtt GYŰJTŐKÖRZET: CsikÓStŐttŐS 14.50 Kaposszekcső, templom előtt: gyűjtökörzet: Kaposszekcső Programok, rendezvények Szekszárdi Német Nemzetiségi Klub tisztelettel meghív minden ér­deklődőt a 2012. január 13-án 17.30-kor az Ifjúsági Cserkészházban (Szekszárd, Hrabovszky u. 10.) megrendezésre kerülő KÖNYVBEMUTATÓRA. a rendezvényen heim károly: A biciklis című könyve kerül bemu­tatásra, Aradi Gábor moderálásával. BEWERBUNGSMÖGLICHKEITEN, AUSSCHREIBUNGEN: TOLNA MEGYEI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK SZÖVETSÉGE BELSŐ PÁLYÁZATA 1. A PÁLYÁZAT TÉMÁJA: HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS EGYÉB KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK. E témakörbe tartoznak a települési németség ünnepeiről való megemlékezések, a kö­zösség életének eseményei kapcsán életre hívott rendezvények, kiállítások, irodalmi es­tek, a DBU-Német Színház előadásainak megtekintése, vendégjátékok településekre va­ló eljuttatása, identitás erősítését szolgáló, az anyanemzettel fennálló testvértelepülési kapcsolatok ápolása területén megszervezett kulturális események, emlékhelyekkel, táj­házakkal összefüggő avatási, megemlékezési ünnepségek kultúrcsoportok útiköltségei. 2. A PÁLYÁZÓK KÖRE: Tolna megye településein működő német nemzetiségi egyesületek, német kisebbsé­gi önkormányzatok/szervezetek. 3. megpályázható összeg: pályázatonként maximum 100 000 Ft, amely reprezentá­ciós költségekre nem fordítható (étel, ital stb.) 4. A pályázathoz a pályázónak csatolnia kell: a. A pályázó által kitöltött pályázati űrlapot b. A rendezvény programját c. A rendezvény költségvetését, a megpályázott költségposzt megnevezésével d. A lakóhely szerinti német kisebbségi önkormányzat elnökének ajánlását 5. A pályázat beadásának és a pályázati űrlap beszerzésének címe: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Regionális Irodája, 7100 Szek­szárd, Garay tér 4. Pf. 362 6. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 2012. január 31. 7. a pályázat elbírálásának ideje: 2012. február vagy március hónap folyamán.

Next

/
Thumbnails
Contents