Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 5. szám
6 2012. JANUÁR 6., PÉNTEK GAZDASÁG Beinduló bankturizmus a szomszédban válság Nincsenek kígyózó sorok, de az eddigihez képest többen vinnék külföldre a pénzüket Magyar nyelvű prospektusok a határ túloldalán. A biztonság ígéretével csábítanák a pénzt Alig bírja a magyar ügyfelek hét elején indult rohamát az egyik osztrák bank eisenstadti kirendeltsége - derül ki a Világgazdaság helyszíni riportjából. Sokan csak pár ezer eurót szeretnének elhelyezni - a kamat nem, csak a biztonság érdekli őket. Wéber Balázs Január vége” - mondja a velem szemben ülő mosolygós hölgy arra a kérdésemre, mikorra kaphatok legkorábban időpontot, ha az ő bankjuknál szeretnék számlát nyitni vagy | betétet elhelyezni. A helyszín 3 az ausztriai Bank Bürgenland 1 egyik eisenstadti (kismartoni) J kirendeltsége - a bejáratnál í rögtön magyar nyelvű eligazító felirat fogad, a mögöttünk lévő asztalon pedig egy vaskos „Ungarn” feliratú mappa jelzi, hogy korántsem mi vagyunk az első magyarok, akik betévedtek a pénzintézetbe. ■ A fiók vezetői azért üléseznek, hogy megbeszéljék, hogyan kezeljék a számukra is váratlan helyzetet. Sőt, a lakossági üzletágért felelős, neve elhallgatását kérő hölgy elmondása szerint az elmúlt időszakban egymásnak adták a kilincset honfitársaink: „A fordulat valamikor 2011 tavaszán következett be, azóta érezhetően megnőtt azon magyarok száma, akik nálunk szeretnék elhelyezni a pénzünkét. Voltak, akik Budapestről érkeztek.” Bár a fióknak már december közepén is meg kellett küzdenie egy nagyobb „magyar hullámmal”, a helyzet e hét elejére éleződött ki igazán. „Hétfő óta valóságos áradattal kell szembenéznünk Magyarországról. Nagyon sokan telefonon érdeklődnek, az e-mailek megválaszolását pedig nem bírjuk erővel” - magyarázza, hozzátéve, hogy a ma délutáni ülésük témája éppen az lesz, hogyan kezeljék a számukra is váratlan helyzetet. A pénzintézet kifejezetten „utazik” a magyar ügyfelekre: több fiókukban évek óta alkalmaznak magyar nyelvű, Szombathelyről vagy Sopronból átjáró ügyintézőket. Az eisenstadti fiókban például három magyar dolgozó fogadja „a keleti vendégeket” - a veA LAKOSSÁGI BANKSZÁMLA nyitása külföldön, sem összetettebb feladat, mint Magyarországon, alapesetben mindössze a személyes iratok szükségesek hozzá. A szerződés aláírásához . ugyanakkor szükséges a személyes jelenlét is, vagyis a kiutazást az újdonsült ügyfél nem úszhatja meg. Szigorúbb bankok azt is vizsgálhatják, hogy az ügyfélnek nincs-e más szolgáltatónál lejárt hiteltartozása, illetve kérhetik azt is, hogy a kliens nyitóösszeget helyezzen el a számlán. A külföld felé kacsingató ügyfeleknek azt sem árt figyelembe venniük, hogy az osztrák - és főként a svájci - hitelintézeteknél jóval nag}'obb a folyószámla fenntartási költsége, mint itthon. Egy átlagos, sztenderd bankszámla havi díja 5-7 euróba kerül havonta, amely a zetés most azt fontolgatja, szükséges-e a soproni leánybanktól erősítést kérni. Érdekesség, hogy a több százezer eurót lekötni kívánó magyarok mellett már egyre több kevésbé tehetős honfitársunk is felkeresi a fiókot. „Teljesen átlagos polgárok is érmagyar szolgáltatóknál alkalmazott tarifa nagyjából hatszorosának felel meg. Emellett az osztrák pénzügyi szolgáltatók olyan tranzakciókért is számolnak fel díjakat, amelyekért itthon alapesetben nem kell fizetni: ilyen például a pénztári befizetés is. A külföldi számlára történő utalgatáshoz emellett nem árt devizaszámlát nyitni az itthoni banknál, mert a fo rintszámláról történő utalás súlyos - akár több ezer forintos - konverziós díjakkal járhat A JELENLEGI KÖRÜLMÉNYEK fa> zött a forintmegtakarítások euróra váltása sem tűnik észszerű lépésnek, hacsak valaki nem számot a gazdasági körülmények még súlyosabbá válásával. A mostani, 320forintos euróárfolyam tükrében ugyanis majdnem biztos, hogy a forintját közös devizára váltó majdadeklődnek nálunk, akik csak pár ezer eurót kötnének le. Őket nem igazán érdeklik a kamatok, egyszerűen biztonságba akarják tudni a pénzüket, mivel - mint mondják - aggódnak a magyarországi helyzet miatt” - közli a hölgy. Bár pontos számokat nem ni ügyfélnek árfolyamveszteség gél is számolnia kell, úgy, hogy ennek - és költségeinek - ellen- tételezéseként nagyjából 2 százalékos betéti kamatokra számíthat. Ez egy-két millió forintnyi betétet feltételezve még a számla fenntartására sem feltétlen elég. AZ ADÓZÁS TERHE ALÓL a külföldi számla sem ad felmentést. A Szlovákia irányába induló ügyfeleknek arra kell számolniuk, hogy a kinti bankjuk a NAV- nak nyilatkozik adataikról és az elért kamatról, amely után az adót be kell vallani és leróni. Ausztriában pedig a helyi kamatadó alóli mentességhez a NAV-tól beszerzett igazolás kell, vagyis vagy az osztrák, vagy a magyar kamatadót mindenképp meg kell fizetni. MINDEZEK TÜKRÉBEN elsősorban azok, a relatíve kisebb szívesen mond, így azt sem árulja el, összesen mekkora összeget helyeztek el a magyarok náluk, az már önmagában is beszédes tény, hogy az általuk lekötött betétek összege az elmúlt évben megduplázódott. A magyarok jelenleg a teljes ügyfélállomány 6-8 százalékát pénzügyi vagont birtokló lakossági ügyfelek dönthetnek a külföldi bankszámlanyitás és a pénz kimenekítése mellett, akik nem bíznak a hazai pénzügyi rendszer stabilitásában. Az eddig külföldre irányított kisebb méretű - nem privát banki - magánvagyonok nagyságáról nincs hivatalos becslés: a hazai privát banki piacot évek óta vizsgáló Blo- Champs Capital pénzügyi tanácsadó novemberben megjelent kalkulációi szerint ugyanakkor tavaly májustól nagyjából 30 ezer külföldi számlát nyithattak a szomszédos országokban hazai ügyfelek, ez néhány tízmilliárd forintnyi vagyon transzfert jelent. A teljes, eddig külföldre irányított magánvagyon nagyságát ugyanakkor több ezer milliárd forintra becsülik a szakértők. A befagyasztási rémhírekről tárgyaltak A MAGYAR BANKRENDSZER tőkeerős és stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére - állapították meg a résztvevők a Pénzügyi Stabilitási Tanács csütörtöki ülésén - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a szokásos gyakorlatnak megfelelően Matolcsy György megbeszélést folytatott a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjaival, amelyen Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke mellett részt vett Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Gyuris Dániel, a bank- szövetség alelnöke. teszik ki, igaz, közéjük tartoznak azok is, akik már huzamosabb ideje Ausztriában dolgoznak. A folyószámlanyitás ebben a fiókban is csak személyesen történhet, útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal. Itt kérnek egy igazolást is a pénz eredetéről abban az esetben, ha 15 ezer eurónál többet szeretne valaki elhelyezni. Az általunk véletlenszerűen kiválasztott osztrák bankfiókban tapasztalt élénk érdeklődés tehát arra utal, hogy - bár ez egyelőre túlzott aggodalomnak tűnik - egyre több magyar gondolkozik pénzének kimenekítésén befektetései megóvása érdekében. Igaz, az osztrák bankok előtt kígyózó magyar sorokról szóló híresztelések, legalábbis tegnapi eisenstadti tapasztalataink szerint, hamisnak bizonyultak: ilyeneket sem a Bank Burgenlandban, sem a városban működő más pénzintézeteknél nem tapasztaltunk. S habár a kismartoni belvárost járva itt-ott megütötte fülünket magyar szó, ez inkább a kivételek közé tartozott - a város tegnap is megszokott életét élte, és rá sem hederített arra, hogy tőle keletre a szomszéd ország talán épp a gazdasági túlélésért küzd. Harmincezer számla, néhány tízmilliárdos transzfer nagy költségekkel és minimális hozammal Ismét megdőlt a forintcsúcs, délután jött csak megnyugvás gyengülés Egyértelműen a hazai hírek a felelősek a folyamatokért, a régiós országokat is húzzuk magunkkal lefelé Idegesen indult a forintpiacon a kereskedés tegnap, délelőtt 10 körül új történelmi mélypontra, 324,24 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon az euró jegyzése. Ezt követően visszaerősödött a hazai fizetőeszköz, ebben Fellegi Tamás szavainak is volt szerepe. A tavaly év végén bejelentett, de az előkészítési szakaszban elakadt IMF/EU tárgyalásokat a magyar részről irányító tárca nélküli miniszter a tárgyalások iránti elkötelezettségről tanúskodó szavaira némileg megnyugodtak a befektetők. Az sem rázta meg ezek után a piacot, hogy a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján az Államadósság-kezelő Központ nem tudta értékesíteni a teljes meghirdetett meny- nyiséget. Űj csúcs született a magyar államcsőd elleni fedezet, a CDS jegyzésében is: a Reuters által közölt Markit-adatok szerint 38 bázisponttal, 754 bázispontra ugrott az 5 éves magyar államkötvények CDS- felára a délelőtt folyamán, később mérséklődött a jegyzés, de az előző napi záróár felett maradt. Ezzel párhuzamosan a lengyel felár 16 bázisponttal, 307 bázispontra, a cseh 15 bázisponttal, 194 bázispontra emelkedett. Két régiós társunk kockázati felára ezzel tavaly november vége óta nem látott szintre ugrott, ebben a magyar híreknek jelentős szerepet játszhattak. A globális piacok hangulata ráadásul még kedvezőnek volt Az ötéves magyar államkötvény CDS-felára (bázispont) 800 100----------------------------------— 20 11. júl. 5.-2012. jan. 5. VfrGRAFIKA FORRÁS: BLOOMBERG mondható, ebben segített egy várakozásokat túlszárnyaló amerikai munkaerő-piaci adat is. A forintgyengülésért tehát - szerdához hasonlóan - egyértelműen a hazai hírek tehetők Az euró árfolyama (forint) 325 VG-GRAFIKA FORRÁS: BLOOMBERG felelőssé, amit a napon belüli fordulat is alátámaszt. A kereskedés végére már az előző napi záróár alá kerültek a forintpiaci jegyzések, sőt, újra a 320 forintos szint alá ment az árfolyam. Ez azt tükrözi, hogy a piac bízik a megállapodásban. Ezt a Portfolió által végzett felmérés is megerősíti: itt a megkérdezettek többsége 90 százalék fölé teszi az egyezség sikerének valószínűségét. Ugyanakkor a többség szerint nem éri el a 10 százalékot annak az esélye, hogy a magyar finanszírozási igény megoldható lenne megállapodás hiányában a piacról. Hiába közölte egy nappal korábban a kormány, hogy erre az esetre is felkészült. Erre a forgatókönyvre az internetes lap által megkérdezett elemzők 340-350 forintos euróárfo- lyamot vizionáltak. A jegybanki alapkamat emelését már a forintgyengülés előtt is valószínűnek tekintették az elemzők, a kérdés mára inkább az, hogy mekkora lesz a következő szigorítás, illetve, hogy az előre bejelentett, vagy rendkívüli ülésen kerül rá sor. Az MNB monetáris tanácsa ugyanis a publikációs naptár alapján csak január 24-én tart kamatmeghatározó ülést, igaz, 10-én, vagyis jövő kedden is találkoznak a tagok. ■ VG t
