Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-30 / 25. szám
2 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE 2012. JANUÁR 30., HÉTFŐ Ünnepi szentmise a sióagárdi katolikus templomban. Elképzelhető, hogy a vallási hagyományokat is javasolni fogják a nemzeti jegyzékbe felvételre Mi legyen az örökségben? szellem Élő hagyományokkal lehet a nemzeti jegyzékbe kerülni HÍRSÁV Még nagyobb hitelkeret kell idén a működéshez nagyszokoly Idén közel hatmillió forinttal kap kevesebbet az állami normatívából a település, mint tavaly. Az önkormányzat azonban felkészült minden eshetőségre. Eddig is a hitelkeretből gazdálkodtak, most még nagyobb összeget kell igénybe venniük, hogy hosszú távon is finanszírozni tudják a működést. (má) Februárban is szükség lesz a véradókra tolna megye A héten is számít a véradókra a Magyar Vöröskereszt Tolna ■ megyei szervezete. Hétfőn a szekszárdi véradó állomáson 8 és 17, kedden a sárszentlőrinci művelődési házban 9.30 és 12, a kajdacsi teleházban 13 és 15.30, szerdán a faddi művelődési házban 9.30 és 14.30, csütörtökön a rtia- docsai gyermekorvosi rendelőben 14 és 16, pénteken pedig ismét a szekszárdi véradóban 8 és 12 óra között jelentkezhetnek az önkéntesek, (hé) A neten is olvasható a lakodalom programja decs A hagyományőrzésben a modern kor eszközeit is beveti az idei sárközi lakodalom házigazdája. Ez annyit tesz, hogy a www.sarkozilakodalom . com internetes oldalon is hívják a vendégeket a június 28. és július 1. közt esedékes rendezvényre. Itt a program is olvasható. A legközelebbi esemény pedig a sárközi lakodalomhoz kapcsolódóan a február 11- i kikérő lesz a decsi faluházban. A jegyespár kilétét addig egyelőre titkolják a szervezők, (he) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szekszárd és Tolna ügynökségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva __________20/561-03-09 To lna: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Több Szekszárd térségi település szeretne élő hagyományaival a szellemi kulturális örökség részévé válni. Sióagárdon most kezdődik az érdemi munka, a sárközi települések viszont napokon belül beadják közös pályázatukat. Steinbach Zsolt Mi kerüljön fel a listára? Egyelőre ez a kérdés a gazdag népművészeti és vallási hagyományokkal rendelkező Sióagárdon, ahol a helyi képviselő-testület tavaly novemberben adta áldását arra a civil kezdeményezésre, amely szerint a falu egy, vagy több élő ’tradíciója kerüljön fel a magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Dr. Varga Katalin körjegyző elmondta, hogy a munka elején tartanak. Először is azt kell eldönteni, hogy egyetlen jellegzetes sióagárdi hagyományt válasszanak ki, vagy minél többet fűzzenek fel egy szálra. A választék mindenesetre bőséges, hiszen szóba jöhet többek között a hímzés, a viselet, az „í-zős” beszéd, a jellegzetes helyi ételek, a vallási hagyományok, így például az úrnapi körmenet, illetve az építészeti örökség is, például a körmenet által érintett kápolnák és azok díszítése. A helyi újságban meghirdetendő felhívás mellett februárban négyrészes előadás-sorozatot is szentelnek a témának. Az első referátumot dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának megyei koordinátora tartja majd jövő szerdán. A továbbiakban Barsi Ildikó a vallási hagyományokról, Kajári Tamás az építészeti örökségről, Szabadi Mihály pedig a népművészeti értékekről ad ösz- szefoglalót. A körjegyző jelezte, hogy az örökség-elem kiválasztása után is még hosszú folyamat lesz, míg a jelölő dokumentumot be fogják tudni nyújtani. A sárközi települések közös pályázata (Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Sárpilis) esetében azonban ez a mozzanat már karnyújtásnyira van: Balázs Kovács Sándor érdeklődésünkre elmondta, hogy február 10-ig fogják eljuttatni a dokumentációt a szakmai lebonyolítást végző intézménynek, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. A szakember közölte, hogy pozitiv döntés esetén a sárközi hagyományok már ebben az évben felkerülhetnek a nemzeti jegyzékre. Mint arról korábban írtunk, a megőrzésre szánt elemek listáján a szövés, hímzés, gyöngyfűzés, a néptáncok, népdalok és a népviselet, valamint a jellegzetes sárközi csipke szerepel. A harmadik Szekszárd térségi szellemi örökségi kezdeményezés Bátáé, amely a sárközi közös pályázat mellett önállóan is készít egy anyagot, mégpedig a helyi katolikusság- ról. Báta ugyanis a döntően református sárközi települések közül egyetlenként római katolikus többségű község, fontosnak tartják tehát megmutatni és megőrizni az ehhez kötődő hagyományokat is. Huszár- né Lukács Rozália polgármester elmondta, hogy az ő anyaguk is hamarosan elkészül, amit minden érintettel egyeztetni fognak. Ezután, még ebben az évben elküldik azt a szakmai értékelést végző grémiumhoz. Ötmilliót ajánlott fel ösztöndíjakra bogyiszló Ötmillió forintot ajánlott fel a bogyiszlói születésű Varga István jól tanuló, rászoruló bogyiszlói diákok támogatására. Boda Zoltán iskolaigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a felajánlott összeg éves kamatának húsz százalékából két általános iskolást, negyvennegyven százalékából pedig két- két középiskolában, illetve felső- oktatásban tanuló bogyiszlói fiatal tanulmányait segíthetik. Az ösztöndíjra pályázni lehet majd, a pályázatokat tizenkét tagú kuratórium bírálja el. A támogatásokat évente október elején egy összegben kapják majd meg az arra érdemes diákok. Varga István egyébként nyugdíjas, korábban fűszerpaprikával is foglalkozott, jelenleg Somogy megyében él. A felajánlásával ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy az ösztöndíj segítsen bizonyítani - saját példáján keresztül is -, hogy a szegénységből van kiút, az eredmény eléréséhez jó tanulás és becsületes munka szükséges. ■ S. K. Szerdán áll munkába a község mezőőre TENGELic Február elsejétől működik a mezei őrszolgálat Ten- gelicen. Az erről szóló rendeletet tavaly ősszel fogadta el a testület, egyben pályázatot is kiírtak az állás betöltésére. Az elsőként kiválasztott Dévai Tamás visszamondta a kinevezést, a feladatot a korábban rendőrként dolgozó Károly József látja majd el - tájékoztatott Tolnai Lászlóné jegyző. A polgármesteri hivatal vezetője elmondta, hogy a mezőőri szolgálat létrehozását a helyi gazdák kezdeményezték, elsősorban a jelentős mértékű terménylopás miatt. A mezőőr feladata a község közigazgatási területén a termőföldek és az azokon lévő tárgyak, termények védelme lesz. A szolgálat fenntartásának költségeit az állami normatíva mellett a gazdák állják: hektáronként 500 forintot kell fizetniük, így az önkormányzat hozzájárulása nélkül is működtethető a szolgálat. A mezőőri járulékot évente április 15-ig kell befizetni. ■ H. T. A busójárástól a kunsági birkapörköltig jelenleg tizenegy örökségelem szerepel a nemzeti jegyzékben. Ezek a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; a mohácsi busójárás; a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; a kalocsai hímzés, viselet, pingálás, tánc; a mez& túri fazekasság; a magyar sotymászat; a halasi csipkevarrás; a matyó örökség; a pünkösdi templomdíszítés Mendén; a tikverőzés Mohán és az Emmausz Bolyban. Tolna megyéből egyébként a három Szekszárd térségi örökség-kezdeményezésen kívül van még egy, a bukovinai székelyeké. ■ Bőséges az örökség-választék a kistérségben. Kész az új kajakpálya, sárkányhajózásra is jó Háromszor többet esznek az átlagnál halfogyasztás Olvasónk és lapunk számolása nagyon hasonló eredményt hozott fadd-domborí Elkészült az új kajakpálya a fadd-dombori holtágon, a Paksi Atomerőmű Zrt. beruházásában - tájékoztatott Wusching Gábor, a faddi Fatodi Kft. ügyvezetője. A műszaki átadás a múlt héten volt. A nemzetközi szabványoknak megfelelő pálya ezer méter hosszú, 99 méter széles. Kajak-kenu és sár- kányhajóversenyek megrendezésére egyaránt alkalmas. A kivitelezés első lépéseként a régi, vasbeton műtárgyakat kiszedték a vízből, csakúgy, mint a fenéken húzódó, bólyatartó drótköteleket. Az új pályán horganyzott acélcölöpöket alkalmaztak, amelyek jobban illeszkednek a környezetbe és nem balesetveszélyesek. A pályát csak a versenyek előtt bólyázzák fel, a horgászokat sem zavarja a létesítmény. A fejlesztés során a céltorony előtti területet legyepkö- vezték, így a rendezvények idején esős időben is megfelelő terepen lehet elhelyezni a színpadot és a nagysátort. Wusching Gábor szerint az új pálya nagyban hozzájárulhat a fadd-dombori vízisportélet további élénküléséhez. Idén legalább két sárkányhajóversenyt (a sárkányhajó-, illetve a kajakkenu szövetség rendezésében), továbbá egy nagyszabású, mintegy nyolcszáz versenyzős kajakversenyt biztosan rendeznek Fadd-Domboriban. ■ S. Zs. TOLNA A hazai átlagnál kb. háromszor több édesvízi halat fogyasztanak a tolnai emberek - közölte lapunkkal „kutatásának” eredményeit egy olvasónk, Szentes Nándor. Valamennyi tolnai halboltból kért adatot az eladott éves mennyiségről, ehhez hozzáadta a tolnai horgászok zsákmányát. Emellett megbecsülte az orvhorgászok által kifogott halmennyiséget is. Mindent összevetve úgy számolta, hogy az egy személyre eső tolnai halfogyasztás mintegy 10,5 kiló évente. (Ez csak az édesvízi halakra vonatkozik, ehhez jöhetne még a fagyasztott tengeri hal és a feldogozott édesvízi haltermékek.) Mivel a magyar halfogyaszTavaly egy 16 kilós pontyot fogott a tolnai Bucher János (balról) a Felső- holtágon. Ebből is garantáltan finom falatok készültek tás éves átlaga kb. 3,5 kiló, a tolnaiak ezt legalább háromszor múlják felül. A témáról néhány éve e sorok szerzője is írt, a Tolna, a halboltok városa című cikkben. (A ti- zenkétezres városban akkor még öt halbolt működött, ma már „csak” négy.) Akkori számításaink szerint a boltokban 1500-1600 mázsa hal fogyott évente, a horgászzsákmány kb. 350 mázsa volt. Ezt a mennyiséget csökkentette, hogy Tolnán nem csak helyiek vesznek halat, növelte viszont a „feketén” beszerzett mennyiség. Ám az akkor is vitathatatlannak látszott, hogy az átlagos halfogyasztás tíz kiló feletti a városban. ■ K. S. * A ( 4
