Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-28 / 24. szám

SZEKSZARD 2012. JANUÁR 28., SZOMBAT HIESAV Nem kell alkohol ahhoz, hogy jól érezzék magukat szekszárd Nem kell alko­hol vagy kábítószer ahhoz, hogy a fiatalok jó érezzék magukat. Ez az egyik üze­nete az Epszilon program­nak, mely a 10-17 éveseket szólítja meg. A RÉV, a rend­őrség, az IFU és a Gyermek- jóléti Központ tavaly indított kezdeményezésével a gyere­kek számos programon ve­hetnek részt az év során. Az első ezek közül a tegnapi filmvetítés volt, a következő pedig a farsangi álarcok ké­szítése lesz, melyre a Gyer­mekjóléti Központban lehet jelentkezni, (má) Nagyon élvezték az ovisok a korcsolyaórát szekszárd Ingyenes korcso­lyaoktatáson vehettek részt a szekszárdi 1. számú óvoda Kindergarten nagycsoportos növendékei nevelőik és szü­lők kíséretében a szekszár­di műjégpályán. A lurkók olyannyira élvezték a sik­lást és a játékot, hogy az óra végeztével alig-alig lehetett őket lecsábítani a pályáról. A város óvodái közül elő­ször a Kölcsey-ovisok vették birtokba a jeget, a későbbi­ekben pedig a Bajcsy és a Wosinsky nagyobb csemetéi is sorra kerülnek, (má) Munkácsy festményét elemezték Ócsényben őcsény Krisztus Pilátus előtt címmel tartott vetítés­sel egybekötött előadást dr. Reisinger János iroda­lomtörténész csütörtökön az őcsényi Közösségi Házban. Mint az a címből is kitűnik, a Munkácsy-trilógia első festménye volt a központi téma, a műelemzéshez kötő­dően Biblia-ismereti gondo­latok hangzottak el. Az elő­adásnak várhatóan március­ban lesz folytatása, (he) A gemenci vadvilág festményeken tengelic Jillingné Németh Júlia tolnai amatőr festő al­kotásaiból nyílt kiállítás a tengelici faluházban. A tár­lat a Gemenci-erdő vadvilá­ga címet viseli. A képeket Farkas Dénes, helybéli va­dász ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. A tárlatnyi­tón a tengelici citera- és gi­társzakkör tagjai működtek közre. A festmények február végéig tekinthetők meg Ten- gelicen. (sk) A fejlesztések éve lesz az idei a városban simontornya A kisváros ter­vei között három nagy pro­jekt megvalósítása is szere­pel. Az ivóvízminőség javí­tására közel 30 milliót, a vá­ros rehabilitációjára 350 mil­liót, míg a szennyvízcsator­na kiépítésére 1,6 milliárd forintot fordítanak. A kép­viselő-testület a város jövő­je szempontjából igen fon­tosnak ítélte meg a három beruházást, ezért minden testületi ülésen főnapiren­di pontként tárgyalják a témát, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Szkárosi Endre a Garay János Gimnázium dísztermében. Elismerését úgy élte meg, akárha kézfogás érkezett volna Mészöly Miklóstól Gondolatban is pontos volt emléknap Szekszárdról ered a természet iránti mágikus kapcsolata Bár Mészöly Miklós már tizenegy esztendeje el­hunyt, ma is képes - és kétségkívül a jövőben is képes lesz - életére vo­natkozó újdonságokkal szolgálni az érdeklődők számára. Szeri Árpád Mészöly Miklós halála után is képes az életére vonatkozó új­donságokkal szolgálni. Ezt a vé­leményt erősítette meg az az emléknap, melyet a néhai író, Szekszárd szülötte tiszteletére rendezett a város a múlt héten a Garay János Gimnázium dísz­termében. Az immár kilencedik alkalommal tartott találkozó egyik vendége Szörényi László irodalomtörténész volt. Az ere­deti, időnként meghökkentő gondolatokkal előrukkoló pro­fesszor úgy látta: Mészöly Mik­lós bizonyára nem véletlenül választotta lak- és alkotóhelyéül a Dunakanyar egyik gyöngy­szemének számító Kisoroszi települést.- Mészölyt mágikus viszony fűzte a természethez - jelentet­te ki Szörényi László. - Ez a kü­lönleges kapcsolat Tolna megye székhelyéről és környékéről, a gyermekkori barangolások idő­szakából eredeztethető. Kisoro­szi dombvidéke, növénytakaró­ja, állatvilága, az erdő-mező kétségkívül afféle áttelepített pót-Szekszárdot jelenthetett az írónak. Ez alkalommal is ketten vet­ték át az íróról elnevezett elis­meréseket. Dr. Gaál Zsuzsanna a Mészöly Miklós-emlékplakett tulajdonosa lett.- Itt, a helyszínen tudtam meg, hogy az illetékes bizottság nekem ítélte ezt a díjat: ebből kö­vetkezően kellően meglepődtem, ugyanakkor nagyon örültem - mondta dr. Gaál Zsuzsanna. - Az emlékplaketett az íróról elneve­zett múzeum megalapításában végzett tevékenységem alapján kaptam meg. Ebben a munká­ban nemcsak mint a Wosinsky Mór múzeum muzeológusa és igazgatóhelyettese, hanem mint akkori kulturális ügyekét felelős alpolgármester vettem részt. Négyéves ezirányú ténykedé­sem egyik legfontosabb, legma­radandóbb eredményének tar­tom ennek az intézménynek a létrejöttét: a képviselő-testület összes tagját meg tud­tam győzni arról, hogy erre a létesít­ményre szüksége van Szekszárdnak. Meg kell mondjam, jómagam Mé­szöly Miklóssal életemben egyetlen alkalommal, 1996-ban egy tárlatvezetés erejéig talál­koztam. Viszont feleségével, Polcz Alaine-nel rendszeres kap­csolatban voltam, neki köszön­Nyelvi sok­rétűsége mintát adott. Szekszárdi éveiben jelent meg első kötete MÉSZÖLY MIKLÓS 1921. január 19-én született Szekszárdon. Általános és középiskolai ta­nulmányait Tolna megye szék­helyén végezte, majd Buda­pesten, a Páítnány Péter Tu­dományegyetemen szerzett jo­gi diplomát. 1947-48-ban Szekszárdon volt lapszerkesz­tő, ekkor jelent meg első, Vad­vizek című kötete is. Pályafu­tását a fővárosban folytatta, a kultúrpolitika hosszú ideig mellőzte. Hivatalos elismeré­sekben csak a 8őas évektől ré­szesült 1986-ban Déry Tibor- díjat, 1990-ben pedig - meg annyi remekmű után - Kos- suth-díjat kapott. 2001. július 22-én hunyt el Budapesten. hető, hogy számos személyes tárgy gazdagítja a múzeumot. Utolsó látogatásakor elhozta azt a teáskannát, melyet Mészöly Miklós évtizedekig használt mint a felmenőktől örökölt, be­cses családi ereklyét. Szkárosi Endre a Mészöly Mik- lós-díjat vette át. A Budapesten élő költő, műfordító, az ELTE olasz tanszékének docense nagy szeren­cseként élte és éli meg, hogy már ifjú­korában kapcsolatba kerülhetett a néhai íróval.- Akik ismernek, tudják ró­lam: régóta figyelmes tisztelője vagyok Mészöly Miklós írás­módjának, prózájának, gondol­kodásának. A díj átvételekor ezért éreztem úgy, hogy afféle post mortem kapcsolatba kerül­tem vele: kaptam tőle egy meleg kézfogást. Úgy hiszem, hogy kevés egyéb díjam - úgy mint Kassák Lajos- díj, József Atüla-díj - mellé na­gyon illik a Mészöly Miklós-díj. Jómagam egyébként nem próza­író vagyok, hanem költő, s ilyen minőségemben foglalkoztatott mindig is az, ahogyan Mészöly Miklós a nyelvvel bánt. Nyelvi sokrétűsége mellett a gondolko­dás pontosságában is mintát adott nekünk. Minisztériumtól és egyháztól is pénz áll a házhoz Horváth István január közepén személyes egyeztetést folytatott Udvardy György pécsi megyés püspökkel. Szekszárd polgár- mestere a város nevében köszö­netét fejezte ki azért, hogy a Garay téri iskolaépület után a me­gyeszékhelynek járó vételár tava­lyi évre szóló tőketörlesztését az egyház pontosan teljesítette.- Megállapodásunknak meg­felelően 2011. augusztus 31-ig 100 millió, majd december 31-ig újabb 50 millió forint érkezett az önkormányzat számlájára - mondta Horváth István. - Mos­tani találkozónk célja az volt, hogy az idei tőketörlesztésről, valamint a kamat mértékéről megállapodjunk. A korábbi el­képzelés szerint a püspökség a tőkét és a kamatot ez év június 30- ig fizette volna ki. Püspök úr javaslattal élt, mely szerint 30 millió forint kamat elfogadá­sa esetén azt és a fennmaradó teljes tőkerészt, tehát a még hát­ralévő 135 millió forintot január 31- ig egyösszegben utalja. Ez összesen 165 millió forintot tesz ki - húzta alá a városvezető. A közgyűlés egyetértett ezzel a konstrukcióval, ami azt jelen­ti, hogy e hónap végén pont ke­rül a Garay téri iskolával kapcso­latos, szekszárdi önkormányzat­pécsi püspökség közötti történé­sekre. A patinás épület csak ok­tatási célra hasznosítható, amennyiben ez a tartalom a jö­vőben esetleg megszűnik, abban az esetben Szekszárd élhet visz- szavásárlási jogával. A polgármester azt is elmond­ta, hogy a megyeszékhely a kö­zelmúltban általános felhaszná­lásra, hitelcsökkentésre támoga­tást kért a Belügyminisztérium­tól. A kérés meghallgatásra ta­lált, ami azt jelenti, hogy 100 mil­lió forint érkezett a tárcától a vá­ros tárcájába. ■ Sz. Á. Horváth István Az ország házába hívták a két művészpalántát pályázat Nikolett és Noémi ihletett rajzai kilencszáz alkotás közül kerültek a legjobb harmincba Két szekszárdi alsó tagozatos ta­nuló is ott volt a legjobb harminc ifjú rajzművész között a magyar Parlamentben. Az ország házába a múlt hét végén azokat a kisdi­ákokat hívták meg, akik kiemel­kedően szerepeltek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány gyermekrajzpályázatán.- Az Adni jó! elnevezésű felhí­vásra a szervezők olyan alkotáso­kat vártak, amelyek Szent Erzsé­bet példaadó élete alapján többek között a szeretetet, a jóságot, a se­gíteni akarást, az önzetlenséget és az adakozást ábrázolták - ismer­tette a részleteket Nemessányi Gyöngyi, a Garay János Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatá­si Intézmény pedagógusa. - Az Hollósi Noémi és Kiss Nikolett Szilvia, valamint a legjobb harminc közé bekerült rajzaik ihletadás egyszerűen zajlott: felol­vastam kisdiákjaimnak a magyar királylány történetét, mely szerint kenyeret vitt a szegényeknek: s mikor lelepleződött volna, a ke­nyérdarabok rózsacsokorrá vál­toztak a kötényében. Nemessányi Gyöngyi elküldte a szervezőknek tanítványai rajza­it, majd hamarosan jött az értesí­tés, mely szerint a közel kilenc­száz pályamű közül a zsűri kivá­lasztotta a legjobb harmincat. Ez utóbbiak közé került Szekszárd­ról az 1. osztályos Kiss Nikolett Szilvia, valamint a 2. osztályos Hollósi Noémi alkotása. Értékes díjaik, elismerő okleveleik átvéte­le mellett megismerkedtek az Or­szágház látnivalóival is. ■ Á. Sz. 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents