Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-26 / 22. szám

2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK # 5 KIS- ES KOZEPVALLALKOZASOK PROMÓCIÓ Korszerű munkagépekkel, valamint szállítójárművekkel rendelkezik a tamási székhelyű vállalkozás. A TAM-BAU Kft. mintegy hatvan alkalmazottat foglalkoztat A valódi értékek megteremtője a gazdaság sara A körbetartozások tönkreteszik az építőipari vállalkozókat A térség egyik legjelentő­sebb építőipari vállalko­zását hozta létre Tamási­ban Kólya József. A cég, a gazdasági nehézségek da­cára is, évről évre növek­vő árbevételt produkál. Wessely Gábor Telefonszáma idestova húsz éve változatlan. Ezt is a stabilitás egyik fontos jelének tartja Kólya József. A hozzá hasonló cégveze-' tők közül jó párnak bujkálnia kell a körbetartozások miatt, míg ő a szerződési és fizetési kö­telezettségeit felvállalja és telje­síti. Bármilyen is a gazdasági helyzet. A 2008-as évet leszá­mítva mindig növekvő árbevé­telt könyvelhetett el. Tíz évig alkalmazottként dol­gozott Kólya József, mielőtt, 1994-ben egyéni vállalkozó, majd cégvezető lett. Baján szer­zett mélyépítő üzemmérnöki diplomát, és Tamásiban, a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Tár­sulatnál helyezkedett el. A mun­káját komolyan vevő, de a szóra­kozást sem megvető, pályakez­dő mérnökként élt. Aztán meg­házasodott, és két alkalmazottal önálló vállalkozásba kezdett. Ma már hatvan főt foglalkoztató tár­sas vállalkozást irányít. S nagy­jából ugyanekkora létszámú al­vállalkozói körrel áll kapcsolat­ban. Cége, a TAM-BAU Kft. magas- és mélyépítéssel, gépi földmun­kavégzéssel, transzportbeton és térkőkészítéssel foglalkozik. Van előregyártó és hulladék-új­rahasznosító üzemük is. Többek között a cégvezető felesége is a társaságnál dolgozik, admi­nisztratív munkakörben. Tamásiban, a volt szovjet lak­tanya területén, háromhektáros telephelyen rendezkedtek be. Rendelkeznek már félszáz ter­melőeszközzel: földmunkagé­pekkel, építőipari gyártó és szál­lítójárművekkel. Elgondolni se könnyű, hogy ez a vállalkozás húsz éve még sehol se volt. Kó­lya József jelszava akkoriban így hangzott: „A semmiből jöttünk, tönkre nem mehetünk!” S nagy lelkesedéssel vetette bele magát a bimbózó demokrácia bimbózó gazdasági életébe. Az első kotró­gépet házasságkötésekor vásá­rolta, abból a pénzből, amit a la­kodalomban összetáncoltak. Eh­hez jött aztán még vagy ötven speciális szállítójármű, illetve munkagép. A cég sok klasszikus építőipa­ri kivitelezést vállal. Dolgoztak az M3-as, M5-ös, M6-os, M7-es autópályán, és a környezetvédel­mi beruházások terén is otthon vannak. A tamási székhelyű vál­Névjegy kólya József 1964-ben szü­letett Szolnokon. Diplomát Baján szerzett 1984-ben, vízellátási és csatornázási, mélyépítő üzemmérnök szakon. Dolgozni Tamási­ban kezdett a Kapos- Koppányvölgyi Vízi Társu­latnál, s tíz év alkalmazot­ti lét után egyéni vállalko­zó lett. Korlátolt felelőssé­gű társaságot 1998-ban alapított, mely 2004-ig Kó­lya Építési Kft., azt követő­en TAM-BAU Kft. néven vált ismertté. A cég az egész ország területén vál­lal, elsősorban mélyépítési munkákat. házasságot 1991-ben kö­tött Kólya József. Két kö­zépiskolás fia van. a vállalkozótól nem ide­gen a társadalmi szerepvál­lalás sem. Közösségi ren­dezvényeket és civil szerve­zeteket támogat Szponzori tevékenységéért Kólya Jó­zsefet, a magyar kultúra napján, „A Tolna megyei művészetért” elismerő pla­kettel tüntették ki I Tűrőké­pessége határá­hoz érke­zett már a kkv- szektor. KÓLYA JÓZSEF CÉGVEZETŐ lalkozás több volt szovjet lakta­nya szénhidrogén-kármentesí­tését végezte el. Tökölön, Kun­madarason, Pápán, Mezőköves­den, Kiskunlacházán és Kecske­méten is kaptak ilyen feladatot. A szükséges beavatkozás több­nyire talajcserét jelentett. Tavaly 840 ezer köbméter kerozin- és gázolajmaradékokkal szennye­zett talajt mozgattak meg. Felhagyott hulladéktelepek rekultivációjában is nagy gya­korlatra tettek szert. Már mint­egy ötven ilyen munkát végez­tek. Kerékpárutak szakavatott ki­vitelezője is a TAM-BAU Kft. Ed­dig összesen 15 kilométer bicikliutat építettek, főként Tol­na megyében. Az építőipari és a környezet- védelmi tevékenység mellett a harmadik láb, a kereskedelem. Transzportbetont és előregyár­tott építőanyagokat, főleg térkö­veket értékesítenek. A több lá­bon állás és az egész ország te­rületén való munkavállalás a tit­ka annak, hogy a társaság az ed­digi legválságosabb éveket is át­vészelte. Mára a Tamási kistérség ta­lán legismertebb középvállalko­zásává nőtt a TAM-BAU Kft. A cégvezető konzervatív szemlé­letű embernek vallja magát, aki a valódi értékek megteremtésén fáradozik, és akitől nem idegen a társadalmi szerepvállalás sem. Ez alatt azt érti, hogy ter­melő bázist működtet, csapatot épít, megélhetést biztosít jó pár embernek, s mindemellett ren­dezvényeket, civil szervezeteket támogat. A gazdasági élet sarának, leg­nagyobb bajának - a termelő vállalkozások szempontjából - a körbetartozásokat tekinti. Meggyőződése, hogy most már villámgyorsan cselekedni kell, a renitenseket kiszűrve és szankcionálva, ellenkező eset­ben összeomlik a kis- és közép- vállalkozói szektor. Ma, Magyar- országon, adósnak lenni kényel­mes dolog. Lépten-nyomon bün­tetlenül sértik meg egyesek a számlázási és fizetési szabályo­kat. A TAM-BAU Kft. kintlévősé­gei korábban az éves árbevétel 20-25 százalékát tették ki. Jelen­leg 40-50 százaléknál tartanak. Egy kevésbé tőkeerős cég ebbe már rég beleroppant volna. kiskereskedelem, lehúzzák a rolót kiskereskedelem - Évek óta csökken a kereskedelmi forgalom, s azon belül a kiskereskedőknél tapasztalható a legnagyobb visz- szaesés. Dr. Fischer Sándor sze­rint megkésett az a kormányzati intézkedés, mely korlátozza a há­romszáz négyzetméternél na­gyobb alapterületű üzletek nyitá­sát. A KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekkép­viseleti Szövetsége) Tolna megyei ügyvezetője - aki egyben a szer­vezet országos társelnöke - úgy látja, hogy a kiskereskedők már harcképtelenek. A vásárlóerő cse­kély, és a verseny immár nem a kis és nagy üzletek, hanem a multik és multík között folyik. Több olyan rendelkezés szüle­tett az elmúlt időben, mely to­vább nehezítette a kiskereskedők életét. Az áfa megemelése miatt növekedtek az árak, drágult az üzemanyag, s ebből adódóan a fuvarozás költsége is. Az általá­nos elszegényedés miatt ruhát és cipőt már alig vásárolnak az em­berek, s nagymértékben csök­kent a műszaki cikkek forgalma, csakúgy, mint az autóeladások száma. Az e területeken tevé­kenykedő kereskedők kénytele­nek leépíteni az alkalmazotti lét­számot, vagy ha nincs már ki­árusítható készletük, elküldhető emberük, lehúzzák a rolót. A bérkompenzáció is nagy ter­het jelent a kisvállalkozók, kis­kereskedők számára. Sokan jut­nak odáig, hogy már nincs kit a pult mögé állítani, mert az alkal­mazóid bért és annak közterhe­it kigazdálkodni képtelenek. Tovább rontaná a helyzetet dr. Fischer Sándor szerint, ha a boltokból kitiltanák a dohány­árut, s attól a bevételtől is elesné­nek a kiskereskedők. A közelmúlt rendelkezései, a KISOSZ társelnöke szerint, nem a kiskereskedők esélyegyenlősé­gét szolgálják. Dr. Fischer Sándor társelnök Jól jár, aki exportra termel vagy bérmunkában dolgozik kilátások A lakosság óvatos várakozással néz az idei év elébe, a gazdasági szektorok már tartózkodóbbak tolna megye Nincs oka panasz­ra a jelenlegi gazdasági helyzet­ben a bérmunkában Németor­szágba fogyasztási cikkeket ter­melő Tolna megyei vállalkozá­soknak. A forint alacsony ára és a kedvező euróátváltásnak kö­szönhetően nagyon hatékonyan tudnak termelni és tartani az ár­versenyt a konkurenciával. A könnyűipari termékeket gyártó cégek 2003-ban voltak a mély­ponton, de most úgy tartják: ér­demes volt várni és kitartani. Nyolc év után megint prosperál­nak. A bérek nem nőttek, a bevé­telek azonban igen. Persze csak azok a cégek jönnek ki jól a jelen­legi helyzetből, amelyek nyugatí exportra termelnek, vagy bér­munkában dolgoznak. A külföldön munkát vállalók is többet kapnak most a pénzü­kért itthon. Azok a cégek azon­ban, amelyek hazai piacra ter­melnek, és ehhez külföldről - euróért - szerzik be a nyersanya­got, jelenleg rosszul járnak. Az idei év kilátásai a GKI-Erste legfrissebb kutatása szerint ed­dig kevéssé kedvezőek. A meg­kérdezettek körében a magyar gazdaság helyzetének megítélé­se általában kedvezőtlenebb lett. Gazdasági szektorokra bontva, az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások tavaly de­cemberhez képest nem változ­A Tolna megyei székhelyű ipari termelés értéke Millió forint 200 150 100 ne^edév 1. 2. 3. 4. 2010 (FORRÁS: KSH) tak, a kereskedelmi és szolgálta­tó cégek viszont érzékelhetően pesszimistábbak lettek. Az ipar­ban a termelési kilátások ugyan romlottak, a saját termelésű készleteké és az elmúlt időszaki termelésé viszont javult. Az épí­tőipari bizalmi index december­hez hasonlóan januárban is stag­nált. A kereskedelmi várakozá­sok azonban a decemberinél is erőteljesebben romlottak. A ren­delések várt mértéke jelentősen csökkent. Az eladási pozíció stag­nál, a készletszint pedig növek­szik. A szolgáltatói bizalmi index 2012 januárjában a decemberi alá esett. A mutató romlásában a várható forgalom és létszám pesszimistább megítélése ját­szotta a főszerepet. A foglalkoztatási szándék az iparban erősödött, a többi ágazat­ban viszont érezhetően gyengült Bizonyára ez is befolyásolja, hogy erősödött a lakosság mun­kanélküliségtől való félelme is. Az építőipart kivéve minden ága­zatban nőtt az áremelési törekvé­sek mértéke és köre is. A kevés pozitívum egyike, hogy a fo­gyasztók inflációs várakozása öt hónapos erősödés után január­ban enyhült. Minden negatívum ellenére a fogyasztók bizakodób­bak, és továbbra is optimistáb­bak a jövőt illetően, mint a múlt megítélésében. ■ V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents