Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-01-22 / 3. szám

2012. JANUÁR 22., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 A vőlegény Ecuadorból érkezett romantikus kapcsolat Hajókon dolgoztak, a Karib-tengeren ismerkedtek meg Úgy döntöttek, hogy ki­kötnek. Horváth Diána és Cesar Antonio Solano Gonzabay hosszú éveken át tengerjáró hajókon dolgozott. A faddi lány és az ecuadori fiatalember megszerette egymást, s most összeházasodtak. Wessely Gábor majd, Ceasar Antonio pedig vendéglátással foglalkozik. Emellett mindkettőjüket meg­hívták egy ottani idegenforgal­mi magánegyetemre óraadó­nak, gasztronómiát illetve tu­risztikai ismereteket oktatni. Ha gyerekeik lesznek, azok két keresztnevet kapnak majd - úgy, ahogy Cesar Antonio -, és továbbviszik apjuk és anyjuk vezetéknevét is, a Solanót és a Horváthot. Ecuadorban persze nem lesz olyan elterjedt név a Horváth, mint nálunk, bár nem nehéz tenni az ügyért; sok a nagycsalád. Cesar Antoniónak 11 testvére van. Diána nincs el­lene a gyermekvállalásnak, igaz, hogy ő már sokat nem szülhet - mint mondja -, mert ki­futna az időből. El­múlt 34 éves, élete párja pedig 39. Cesar Antonio mesztic. Felmenői között indiánok - ák - és fehér telepesek is ak. Szereti a hazáját, mely- néhány mondatban kiváló ist ad. Ecuador háromszor ora, mint Magyarország. Keresztülmegy rajta az Egyen­lítő, ebből adódóan a ml fogal­maink szerinti évszakok nin­csenek, csak száraz és esős idő­szakok. Egyébként télen-nyá­Faddon, abban a templomban esküdött örök hűséget jövendő­belijének Horváth Diána, ame­lyikben megkeresztelték. Eb­ben semmi különös nincs. Az már érdekesebb adalék, hogy hosszú távoliét után tért haza; tengerjáró hajókon dolgozott tíz évig. De ami a legna­gyobb szenzáció­nak számított eb­ben a múlt szomba­ton megkötött irigy­ben, az, hogy a vőle­gény 13 ezer kilométerről érke­zett. Cesar Antonio Solano Gonzabay ecuadori. Hajókon dolgozott ő is, méghozzá húsz évet. Most már mindketten na­gyon vágynak a szárazföldre. Egy négymillió lakosú ecuadori városban, Guayaquilben fognak letelepedni. Diána, ahogy eddig, turisztikai területen dolgozik Eljött Faddra Ecuador magyarországi nagykövete is A faddi lakodalomba hivata­los volt Ecuador magyaror­szági nagykövete, dr. Jaime Augusta Barberís Martinez és neje, Maria Amparo de Barberis is. Jól érezték magu­kat, derekasan végigették a menüt, és többször ellenőriz­ték a mazsolás pálinka minő­ségét. Természetesen meg­ajándékozták az ifjú párt, Horváth Diánát és Cesar Antonio Solano Gonzabayt, valamint rokonaikat is. A nagykövet és felesége a lakodalomban, mögöttük az ifjú pár ron érik a gyümölcs. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 15-16 fok. A legmagasabb nap­pali: 38-40. Éghajlati tagozódás nem észak-déli, hanem kelet­nyugati irányban tapasztalha­tó: a Csendes-óceán mellett egé­szen más az időjárás, mint az Andokban, vagy azon túl. A hegységnek 17 működő vulkán­ja van itt, legmagasabb ecuado­ri csúcsa 6320 méter. A gazda­ság stabil, a fizetőeszköz 2000 óta az USA-dollár. Azelőtt a sucre volt. Az állami oktatás in­gyenes, az egészségügyi ellátás jó színvonalú. A benzin literje, átszámítva, száz forint. Ecua­dorban 13,5 millióan élnek, a lakosság 49 százaléka indián. A hivatalos nyelv a spanyol, s van még 12 helyi nyelv is; a leg­elterjedtebb a kecsua. Horváth Diána és Cesar An­tonio Solano Gonzabay egymás­sal spanyolul beszél. Természe­tesen egy hajón ismerkedtek meg, valahol a Karib-tengeren. Diána nagyon szereti a jó kávét, és Cesar Antonio nagyon szeret jó kávékat készíteni. Azon a ha­jón a kávézót vezette, s mindig kedveskedett a lánynak valami finomsággal. így indult a kap­csolat a Föld túloldalán, mely most egy minőségileg új állo­másához érkezett: a faddi temp­lomban történt gyűrűváltáshoz. Az egyházi esküvőt itt tartották, a társadalmi házasságkötés Ecuadorban lesz. Ott nem anya­könyvvezető, hanem ügyvéd szentesíti a frigyet. Új életet kez­denek az új évben. Kikötnek és partra szállnak. Együtt. Hétköznapi hősökről A közismert mondás szerint bajban ismerszik meg a ba­rát. Ám nem csak a barát, az idegen is bajban ismer­szik meg, sőt, inkább úgy mondhatnánk: bajban derül ki igazán, ki az igazi ember. minden eüsmerést, minden dicséretet megérdemelnek azok, akik mások életének megmentésére esküdtek fel: tűzoltók, mentősök, orvosok, rendőrök, speciális mentő­egységek. Közülük sokan nap mint nap kockáztatják a saját életüket, hogy máso­kon segíthessenek. a hivatásos életmentők mel­lett - akiknek megfelelő képzettségük és felszerelé­sük van - azonban ott van­nak a hétköznapi hősök. Azok, akik vészhelyzetben másokon segítenek, a ma­guk egészségét, életét csak a második helyre sorolva. A hétköznapi hősök egy szo­morú, ugyanakkor felemelő eset kapcsán jutottak eszem­be. Az olasz partoknál tör­tént hajókatasztrófa egyik halálos áldozata honfitár­sunk. A hajón dolgozó Fehér Sándor hegedűművészt so­kan látták a fedélzeten, amint félelmükben síró gye­rekeket vigasztal, mentőmel­lényt ad rájuk, és igyekszik megnyugtatni őket. Aztán visszament a kabinjába a számára kincset érő hegedű­jéért, és onnan már nem tu­dott visszatérni. Mindeköz­ben a hajó kapitánya a legel­ső mentőcsónakkal a part fe­lé tartott, s mikor később ezt számon kérték, egy átlátszó hazugsággal próbálta tisztá­ra mosni magát. a magyar férfit hősként em­legeti a nemzetközi sajtó, és a katasztrófa túlélői, akik szemtanúi voltak bátorságá­nak, segítőkészségének. Be­bizonyította, hogy igaz em­ber, ellentétben azokkal, akiknek kutya kötelessége lett volna óvni és védeni a rájuk bízott életeket, még akkor is, ha a sajátjukat fel kell áldozni érte. A Nyúlnyálvers szintén a magyar kultúra része A névválasztás üzenet a környezetnek ünnepség A kultúra napján a művelődési ház felvette Csengey Dénes nevét tolna Valóságos versmaraton zajlott a IV. Tolnai Vers- és Pró­zamondó Fesztiválon. A magyar kultúra napja alkalmából ren­dezett eseményen péntek dél­után kettőtől hatig szavalt, mon­dott prózát negyven fiatal az új tolnai galériában. A kötelező versek közül, bár szélesebb volt a választék, min­denki Áprily Lajos, Fecske Csa­ba, vagy Kányádi Sándor verset mondott. A szabadon választott szerzők között a legnépszerűb­bek, fentieken kívül Illyés, Mé­szöly, Lázár Ervin volt, de el­hangzott például egy-egy József Attila, Petőfi, Csukás István, vagy éppen Varró Dániel mű is. Sőt, az egyik - egyetemista ­versmondó Laár András Nyúl- nyálversével sokkolta a hallga­tóságot. A Király Józsefné vezet­te zsűri szerint az alsó tagozato­sok közül a legjobb volt Kovács Gergő (szekszárdi Szent József iskola), 2. Lóki Hanna (Mözs, I. István iskola), 3. Herczig Réka (Széchenyi), 4. Link Réka (Szé­chenyi). Különdíjat kapott Ver- sánszki Zsófia (Wosinsky). A fel­sősöknél 1. lett Ziegenheim Do- rina (Szent Mór, Tolna), 2. Dózsa Martin (Wosinsky), 3. Strau- binger Vivien (Széchenyi) és Rácz Márk (Szent Mór). Az ifjú­ságiaknál 1. Karászi Klaudia (Sztárai gimnázium, Tolna), 2. Solymosi Krisztina (I. Béla Gim­názium, Szekszárd). ■ S. K. Paks A névválasztás direkt üze­net szűkebb és tágabb környeze­tünknek, a közélet szereplőinek, a politikusoknak arról, hogy mit gondolunk mi a hazafiságról, a kötelességről, a követendő pél­dáról - fogalmazott Hajdú János polgármester pénteken este, amikor a magyar kultúra napi városi ünnepségen a művelődé­si ház felvette Csengey Dénes nevét. Az 1953-ban Szekszárdon született író, politikus özvegye, fiai és unokája is elfogadták a város meghívását, csakúgy, mint Tóth Ferenc kormánymegbízott, az atomerőmű vezetői, a kör­nyék polgármesterei és Kónya Imre, a Boross-kormány belügy­minisztere. 2 f s s 1 Hajdú János (jobbra) adta át a Szaggató zenekarnak a Paks Kultúrájáért díjat Hajdú János arról beszélt, hogy értéket csak munkával lehet te­remteni, majd arról is, hogy Pak­son mit tettek azért, hogy a közös­ség, az együvé tartozás erősödjön. A város polgármestere ezután át­adta a Paks Kultúrájáért díjat a Szaggató zenekarnak, azaz Kiss Zoltánnak, Nagy Mónikának, Steig Zoltánnak, Nemes András­nak és Kiss Barbarának, akik ma­gyar népzenét és megzenésített verseket játszanak. Az ünnepség folytatásában az egybegyűltek Csengey Dénes életéből hallhat­tak szemelvényeket, végül lelep­lezték az intézmény homlokzatán az új névtáblát, amelyen már az olvasható: Csengey Dénes Kultu­rális Központ. ■ Vida T. Ecuadorban az oktatás ingyenes, a benzin literje száz forint.

Next

/
Thumbnails
Contents