Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-21 / 18. szám

Nyolc év alatt több mint 118,5 millió forintot sikkasztott nagykónyi-szekszárd Különle­ges, Tolna megyében szerencsé­re igen ritka sikkasztási ügy tár­gyalása kezdődött meg pénteken a Szekszárdi Törvényszéken (volt Megyei Bíróság). A pár hétig még 46 éves nő nyolc év alatt több mint 118,5 mil­lió forintot sikkasztott el az Észak-Tolna Megyei Takarékszö­vetkezet nagykónyi betétgyűjtő pénztárából - áll a vádiratban. Ennek ismertetése több órát vett igénybe, ugyanis a 84 számla részletes adatait kellett felsorol­ni. Ezekről sikkasztott el külön­féle összegeket a vádlott 2002. március 28-a és 2010. június 22-e között. Számlabetéteket, taka­rékbetéteket és befektetési je­■ A takarékszövetkezet több mint 92 millió forint megtérítését követeli a vádlottól. gyeket kezelt az asszony a taka­rékfiókban. A pénzt családtag­jai nevére nyitott számlákra utal­ta. Az új betétek egy részéből olykor a régi hiányokat is pótol­ta. Az ügyfeleknél lévő papíro­kon azokat az összegeket szere­peltette, amennyi valóban járt az ügyfeleknek. A takarékszövetke­zetnél lévő számlákon pedig sár­ga cédulákon jelezte a sikkasz­tást. Az ügyfeleknek év végi szám­laegyenleget nem küldött. A sik­kasztást az tette lehetővé, hogy jól ismerte a belső ellenőrzés munkamódszereit. Az eljárás megindulása után a vádlott több mint 26,5 millió forintot vissza­fizetett. Az ügyészség az asz- szonyt, aki a bíróság előtt nem tett vallomást, különösen nagy értékre, folytatólagosan elköve­tett sikkasztással vádolja. A takarékszövetkezetet a per­ben dr. Molnár Éva ügyvéd kép­viseli, aki kérdésünkre elmond­ta, hogy a bűnügyre véletlenül derült fény. Az egyik ügyfél ugyanis nem a takarékszövetke­zet nagykónyi, hanem tamási fi­ókjában akart pénzt felvenni, amikor kiderült, hogy kevesebb pénz van a számláján, mint amennyinek lenni kellene. A takarékszövetkezet előter­jesztette a büntetőügyben pol­gárjogi igényét, vagyis még több mint 92 millió forint megtéríté­sét követeli a vádlottól. ■ I. I. 4 ____ Két Balasshkard februárban ismét gazdára talál bonyhád Két jó pennás szablyát kap. Minden évben. Elkészült az idei két Balassi-kard. Fazekas Jó­zsef bonyhádi fegyverkovács 1997 óta kap megrendelést erre a munkára. A Balassi Bálint-em- lékkardot - a XVI. századi ívelt, méteres szablya hű mását - min­den év február 14-én, Bálint nap­ján adják át Budapesten. Az egyiket egy kortárs magyar írónak ítéli oda a Balassi Kurató­rium, a másikat egy külföldinek, aki magyar műveket, lehetőleg Balassi-strófákat is fordít. A tavalyi díjazott a Tolna me­gyei gyökerekkel rendelkező Ta­más Menyhért költő és Ivan Canev bolgár műfordító volt. ■ W.G. KÖRKÉP 2012. JANUÁR 21., SZOMBAT Elődeink is nagyon tudtak mulatni farsang Nem olcsó dolog a bálozás, akár több tízezer forintba is kerülhet A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz idén január ó-tól február 22-ig tartó időszaka ré­gen is a nagy mulatozá­sok ideje volt. Elődeink színes szokásai közül a zenés-táncos mulatságok tartják magukat a legerő­sebben. Hargitai Éva „A farsang olyan kivételes idő­szak volt, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehet fejezni azt, ami addig csak a fe­jekben fogalmazódott meg” - de­rül ki dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató farsangi szokáso­kat felölelő összefoglalójából. Az ünnepkör három fő témája az evészet-ivászat, a szex és az erő- 1 szak volt. Mindez különösen 5 £ Dél-Európára volt igaz, ahol a J legnagyobb jelentőséggel bírt, a 1 legnagyobb népi ünnepkör volt a farsang, de ezek a vezérmotí­vumok hazánk kapcsolódó szo­kásaiban is megjelentek. Itt is jellemző volt a nagyböjt előtti, lehetőségekhez mérten nagy evészet-ivászat. Ilyenkor sok más között olyan jellegzetes ételek kerültek az asztalra, mint a farsangi, a rúzsa- vagy forgács­fánk és a kocsonya. Ugyanakkor a kapcsolódó mulatságokon a férfiak előszeretettel öntöttek fel a garatra errefelé is. A nemek közötti kapcsolat is nagyobb hangsúlyt kapott. Sok helyütt alkalmasnak tartották ezt az időszakot a párjóslásra. Kölesden a lányok húshagyódél- előtt csontokat tettek ki az ud­varra, mindegyiket elnevezték egy falubeli legényről. Amelyik csontot legelőbb elvitte a kutya, annak a neve utalt a jövendőbe­li személyére. A farsangi mulat­ságok egyébként is remek alkal­mat adtak arra, hogy a párok egymásra találjanak, a lányok ilyenkor adtak bokrétát a legé­nyek kalapjára. Nem véletlen, hogy Várdombon úgy tartották, ha hosszú a farsang, a csúnya lá­nyok is elkelnek. Nagymá- nyokon azokról, akik a bálokban az első sort együtt táncolták, a többiek már tudhatták, hogy ha­marosan összeházasodnak. Mi­vel az édesanyák is jelen voltak, ha nem tetszett a kiszemelt pár, még közbeléphettek. A farsangi mulatságok hangulatáról talán elég annyi, hogy nem igazán akart végük szakadni. A Nagy- mányokon a húshagyókedden tartott bál utolsó táncára éjfélkor került sor, a visszemlékezések szerint ezt úgy tombolták végig, hogy az az egy az összes koráb­bival felért. Minden bizonnyal az ilyen nagy mulatozások után akadtak olyanok is, akik kissé hajlamosabbak voltak erőszako­san viselkedni. Kevésbé szép szokás volt azok­nak a nőnek a megtréfálása, akik már benne voltak a korban, de még nem találtak párt. Dunafóldváron például a tuskó- húzás hagyományának hódoltak a legények. A kapura egy kisebb farönköt kötöttek, majd bekia­báltak a lánynak, hogy jöjjön ki, várja valaki, akiről tudták, hogy tetszik neki. Aztán ha kijött a ha­jadon, és a kapunyitás közben berántotta a tuskót az udvarba, jól kicsúfolták. Sok helyen maskarás vagy anélküli csoportok járták végig a házakat, az utcákat, köszöntő­ket mondtak, adományt gyűjtöt­tek, de volt, ahol dramatikus já­tékokat is előadtak a falubeliek, és persze számos hiedelem is kapcsolódott az időszakhoz. A régi szokások sajnos már kevés helyen élnek, de megma­radt a farsangi bálozás, a maska­raöltés és az evés-ivás öröme. Bár ez is egyre kevésbé igaz, hi­szen a bálok száma is szép las­san apadni látszik a megyében. Ez nem véletlen, hiszen a sokfé­le szintet képviselő zenés-tán­cos mulatságok némi költség­vonzattal mindenképpen ren­delkeznek. Ha valaki mulatni akar, meg­teheti ezt egészen szerény összegből is, de már egy bá­tyus bálra is leg­alább 5-10 ezer fo­rintot kell szánni. A nagyobb, elegáns bálok pedig nagyobb felkészülést és vasta­gabb pénztárcát igényelnek. Az esetenként már önmagában is borsos árat jelentő belépő csak a kiadások töredékét teszi ki. Az alkalmi jellegű öltözet az egysze­rűbb bátyus báloknál is elvárás, még inkább igaz ez a nagyobb volumenű rendezvényekre. A hölgyek az ilyen alkalmakra is egyre inkább az egyszerűbb to­aletteket részesítik előnyben - derül ki az egyik Szekszárd bel­városában működő alkalmiruha- kölcsönző üzletben tapasztaltak­ból. A nagy báli ruhák viselete már kevésbé jellemző, a legtöb­ben inkább a koktélruhák mel­lett teszik le a voksukat. Az örök klasszikus fekete mellett a szí­nek közül a visszafogottabb ár­nyalatok keresettek, mint a lila, a bordó, az erős mályva vagy a lazac. A fazonok között divato­sak most a mell alatt húzott da­rabok és a rafináltabb szabású, variálható ruhák, de az igények nagyon változatosak a hölgyek alkatának és ízlésének megfele­lően Egy koktélruha bérlése egy hétvégére 3900 és 12 000 forint között oldható meg a modelltől függően. A vásárlás költsége en­nél jóval több is lehet. Emellett persze több tízezer forintot je­lenthet még, ha cipőre is áldoz­nak, vagy kiegészítőkre van szükség, esetleg fodrászhoz, koz­metikushoz, manikűröshöz is el­mennek. Minden költséget ösz- szeadva egy hölgy ilyen esetben legalább 40-50 ezer forintot for­díthat báli toalettjére. Az urak esetében a költség általában en­nek csak töredéke. ■ Ön megy-e bálba ebben a farsangi szezonban? Szavazzon honlapunkon / vasárnap 16 óráig: TE0L.hu ^ A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Báli naptár BONYHÁD január 21. Svábbál február 4. Székely bál DOMBÓVÁR január 21. Horgászbál február 25. Dombóvári kert­barátok borbálja március 3. Szivárvány óvo­da jótékonysági bálja HŐGYÉSZ február 18. Svábbál ŐCSÉNY február 11. Farsangi bál február 18. Valentin-napi bál PAKS január 28. Svábbál SZEKSZÁRD ILLYÉS GYULA KAR AULÁJA február 4. Tolna megyei jo­gászból február 11. Mérnökbál február 18. Borrendi bál ADY ÉTTEREM január 28 Nyuszibál február 4. Svábbál február 11. Székely bál március 3 Megyei vadász­ból TAMÁSI január 27. Kerékpárosból február 18. Esthajnal nyug­díjasklub farsangja február 24. Pro Cultura Humana kórus bálja március 3. Asszonybál Forrás: TN-gyűjtés (a lista nem teljes) ■ A farsang három fő témája az evészet- ivászat, a szex és az erőszak volt. Francia színek és ízek várták tegnap a szekszárdi Garay János Gimnázi­um diákjait a közelgő magyar kultúra napja alkalmából. A délelőtti Liszt­hangverseny után a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 11. osztályosai az Ál- latszelídítők című darabot mutatták be, francia nyelven. Ezután Szabó Rafael, a PTE francia szakos hallgatója Gasztronómiai kalandozások Normandiában címmel a tájegység konyhaművészetéről beszélt Folytatódik a karmentesítés bezárt bőrgyár Szennyezett a talaj és a talajvíz is SIMONTORNYA Folytatódik 2012- ben is a volt simontornyai bőr­gyár területén a kármentesítés. A munka befejezésének terve­zett határideje 2013. október 31. Mintegy 35 hektár szennye­zett. Nem a gyár működése jelen­tette a fő problémát, hanem a be­zárását követően hátrahagyott, kezeletlen hulladék. A talaj és a talajvíz is megsínylette ezt. A kármentesítés erre is, arra is ki­terjed, összköltsége várhatóan nettó 9,5 milliárd forint lesz. A munkálatokat 2009-ben kezdték, az eddigi költségek már meghaladták a nettó 8 milliárd forintot. Korszerű technológia al­kalmazásával, körültekintően, mindent alapos, többszöri ellen­őrzésnek alávetve dolgoznak. A talajvíztisztítás során szennye­zett iszap is keletkezik, amit el­szállítanak a helyszínről. A település polgármestere, Csőszné Kacz Edit reméli, hogy a területet vagy annak legalább egy részét megkapja a város, amit a betelepülni, ipart alapíta­ni szándékozók rendelkezésére bocsáthat. Jelenleg ugyanis ipar­területnek alkalmas hely nincs Simontornyán. A kármentesítést végző kon­zorcium szóvivője, Molnár Hen­rietta szerint is jogos ez az igény. Azon lesznek, hogy megkaphas­sa a hátrányos helyzetű telepü­lés a területet, munkahelyterem­tésre. ■ W. G. Modern technológia: a vízkezelő rendszert Farkas Attila üzemelteti « Szép hölgyek és elegáns urak a tavalyi Rotary bálon. Egyre kevesebb a bál, a farsang sokaknak mulatság nélkül ér véget

Next

/
Thumbnails
Contents