Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-20 / 17. szám
5 2012. JANUÁR 20., PÉNTEK EGYHÁZI TÜKÖR A nagydorogi reformátusok történetét dolgozza fel nagydorog A helyi református közösség történetének megírásán dolgozik Dobri István. Mint lapunknak elmondta, az 1626- 1953 közötti időszakot dolgozza fel. A kezdő dátum adott: ebből az időből származik az első írásos dokumentum. Az pedig, hogy az utolsó évtizedek nem szerepelnek, a szerző döntése: úgy gondolta, nem telt még el annyi idő, hogy az események történelemmé patinásodtak volna, s azokat elfogulatlanul lehetne szemlélni. Dobri István beszámolója szerint két és fél hónapnyi kemény munka van már mögötte. Ahogyan elmondta, napi nyolc órát kutakodik, jegyzetel. Az adatgyűjtést helyben, az egyházközségnél kezdte, jegyzőkönyveket, anyakönyveket bújva göngyölítette fel a nagydorogi reformátusok történetét. A szerzőtől megtudtuk, hogy az anyag túlnyomó részét már számítógépen rögzítette. Összesen tíz fejezet lesz. Az első fejezetet a reformáció magyarországi megjelenésének szenteli, egyet az egyház- község tárgyi emlékei bemutatásának. Itt írott és egyéb értékeket vesz számba, köztük természetesen az 1514-ben készült Sztárai- kelyhet, amely a nagydorogi gyülekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke. Dobri István Dobri Istvánnak, aki eredetileg pedagógus és két ciklusban volt a község polgármestere, nem ez az első helytörténeti munkája. Tizenkét évvel ezelőtt, 2000-ben megírta a település történetét, illetve Hahn Róberttel közösen Mesél a múlt címmel filmet készítettek, amelyben a településen még fellelhető régi, 150-200 éves síremlékeket örökítik meg, s elevenítik fel általuk a régmúlt emlékeit. ■ VidaT. Egységre törekvő egyházak ökumenikus imahét Pakson öt felekezet tagjai imádkoznak együtt Paksi lelkipásztorok. Balról: dr. Keresztes Pál, D. Nagy Tamás, Szabó Vilmos, Lenkey István és a mikrofonnál Vasadi Teodor A Krisztust követők a történelmi idők során eltávolodtak egymástól, több fe- lekezetet alkotva. Az ökumenikus imahéten, minden januárban együtt imádkoznak a keresztény egységért. Wessely Gábor Az ökumenikus imahéten a keresztény-keresztyén felekezetek, gyülekezetek imádkoznak az egységért, azért, hogy szűnjön meg az ellentét a krisztuskövetők között. A helyi szokások eltérőek, van, ahol vasárnaptól vasárnapig imanyolcadot tartanak, de Pakson csak hétfőtől péntekig imádkoznak együtt a katolikusok, reformátusok, evangélikusok és baptisták. Az idén először a pünkösdi gyülekezet tagjai is csatlakoztak. Az események a legtöbb helyen úgy zajlanak, hogy minden nap másik templomban, imaházban gyűlnek össze. Pakson viszont az a kialakult gyakorlat, hogy minden évben van egy házigazda-gyülekezet. A idén a reformátusok a szervezők, tavaly a katolikusok voltak, jövőre az evangélikusok következnek. A baptisták és a pünkösdisták nem rendelkeznek templommal, csak imaházzal, ezért ők, technikai okok miatt, nem fogadhatják a két-háromszáz résztvevőt. Nem férnének el. Az egyházszakadások, teológiai nézetkülönbségek miatt következtek be a történelmi idők során. Különváltak a római katolikusoktól a görög katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az anglikánok is. Az ökumenikus imahéten, minden januárban azért fohászkodnak a lelkipásztorok és a hitgyakorló civilek, hogy a szeretetkö- zösség helyreálljon. A paksi református gyülekezet mintegy háromszáz fős. Övék a város legrégebbi temploma. Az idei ökumenikus program házigazdája Lenkey István lelkész. A hívek minden délután fél hatkor találkoznak náluk. Kedden este közös vacsorán vesznek részt a lelkipásztorok, péntek este pedig szeretetvendégségbe várnak minden hívőt, a volt református iskolába. Azt hangsúlyozzák, ami összekapcsolja őket, s nem a különbözőségekre figyelnek. Mindazokat szívesen látják, akik nem tagadják Krisztus istenségét, akik Jézust nem csupán egy földi prófétának tartják, akik hisznek a Szentháromságban. A katolikus plébános, dr. Keresztes Pál is a közös igehirdetések rendszeres résztvevője. Pakson gazdag a hitélet. Immár öt lelkipásztor áll az oltárnál, az Úr asztalánál. Más Tolna megyei városokban többnyire csak két-há- rom gyülekezet szervezi az ökumenikus imahetet. Magyarországon a hetvenes években indult élénkülés az öku- menizmus terén, de igazi kibontakozás csak a rendszerváltás után kezdődött. A paksiak is hamar bekapcsolódtak. Az evangélikus esperes, Szabó Vilmos 1995- ben került erre a szolgálati helyére, s akkor már tartottak ökumenikus programokat. Nemcsak a januári imahetet, hanem a márciusi, nők ökumenikus imanapját is megszervezték, s azóta is megszervezik az evangélikusok. Kezdetektől ott vannak az ökumenikus imahéten a baptisták is. Lelkipásztoruk, Vasadi Teodor azt mondja: hatalmas az előrelépés. Régen elképzelhetetlen volt, hogy katolikusok, reformátusok és más felekezetek tagjai egy templomban megférjenek, szívesen vállalva a közösséget. A most első ízben bekapcsolódó pünkösdi gyülekezet pásztora, D. Nagy Tamás is fontosnak tartja az ökumenizmust. Egy éve került a városba, a beiktatásán más egyházak lelkipásztorai is megjelentek, s akkor gondolt arra, hogy itt az ideje a nyitásnak. HÍRSÁV Anyagi forrásokat keresnek a templom javítására dombóvár Több beruházást is végrehajtott tavaly a dombóvári katolikus egyházközség. Rostás Jenő apát-plébános elmondta, hogy elkészült a belvárosi Jézus Szíve Plébánia- templom régi tornyának felújítása és bádogozása, ami 70 millió forintba került Befejeződött a kertvárosi Szent Ist- ván-templom külső részének felújítása, ablakainak és párkányainak festése, a tetőt is kijavították. Az idei év egyik legfontosabb munkája lesz a nagytemplom falrepedésének megszüntetése, ehhez keresi az egyházi képviselő-testület az anyagi forrásokat További másik fontos beruházás a városi temető ravatalozójának tetőszerkezetéről ellopott rézlemezek pótlása, (bá) A fűtéssel takarékoskodnak a simontomyai parókián SIMONTORNYA A római katolikus gyülekezet 12 képviselőből álló testületé a héten megvitatta az elmúlt évi célkitűzések teljesítését, a pénzügyi helyzetet Meghatározták az idei év legfontosabb vallási és gazdasági feladatait. A kissé túlméretezett parókia működtetésénél szigorú takarékosságot vezetnek be. A fűtést lezárják, illetve a fagyvesz'ély miatt minimális fokra állítják be a hőmérsékletet azon helyiségeknél, melyeket csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem használnak. Az intézkedéstől a jelenlegi 50 ezer forint körüli havi gázszámla jelentős csökkenését várják, (vl) Az új kápolnában tartják az esti szentmiséket DOMBÓVÁR A Jézus Szíve Plébániatemplomban a régi sekrestye, illetve hittanterem helyén egy kápolnát alakítottak ki, amelyben temetési miséket, felnőtt hitoktatást és filmvetítéseket is tartanak - mondta el Rostás Jenő apátplébános. Azért is szükség volt a kápolnára, mert a templom fűtése sokba kerül. A kápolnában elsősorban az esti szentmiséket és a héten az ökumenikus imaórákat tartják meg a keresztény egyházak híveinek részvételével, (bá) Az ökumenikus imahét programja Pakson A PAKSI ÖKUMENIKUS IMAHÉT hétfői nyitónapján a polgár- mester, Hajdú János is köszöntötte a református templomban megjelent híveket. Az öt egyház tagjainak közös istentiszteletei péntekig tartanak. Minden nap másik kórus a közreműködő: hétfőn a reformátusoké, kedden a pünkösdieké, szerdán az evangélikusoké, csütörtökön a baptistáké, pénteken a katolikusoké. A zárónapon összkari együtténeklésre is sor kerüL A lelki program szeretet- vendégséggel fejeződik be. ■ Elképzelhetetlen volt, hogy megteljenek egy templomban. A misézésre sajnos egy ideig még várni kell a kápolnában repedések Jövő hétre várják a városba az egyházmegye új főépítészét, aki majd felméri az épület állapotát tolna Immár közel öt éve nem tartottak misét a tolnai főutcán álló kápolnában. A dolgok jelenlegi állása szerint erre még egy ideig várni is kell. Mint arról annak idején többször írtunk, 2007 nyarán indult a 18. században épült barokk, műemlék jellegű épület külső felújítása, azóta szünetel a misézés. A külső tatarozás az év végére elkészült, ám a belső felújítást máig nem sikerült befejezni. Az akkori tolnai plébános, Keresztes Andor abban az időben azt közölte lapunkkal, hogy egy korábban lemeszelt freskót találtak az egyik falon, ez is bonyolította a munkák elvégzését. Hozzátette, szeretnék, ha mielőbb megtörténne a teljes felújítás, mivel jelentős igény van az ott tartandó misékre, a hívek korábban szinte mindig megtöltötték a kápolnát. A Pécsi Egyházmegye akkori vagyonkezelője a belső tatarozás befejezéséről annak idején úgy nyilatkozott: a további munkák időbeni besorolását az egyházmegye attól teszi függővé, hogy a tolnai egyházközség mennyivel járul hozzá a költségekhez. Ugyanis, mint fogalmazott, sok felújítandó templom áll sorba az egyházmegye területén. Az idő múlt, de a sor nemigen fogyott. 2009 tavaszán az egyházmegye akkori főépítésze lapunknak azt mondta: az épület előtti támfallal statikai problémák vannak, rendbetételére a tolnai önkormányzattól ígéretet kaptak. Amíg viszont az a munka nem készül el, nem érdemes a belső felújítást elkezdeni. A tolnai városházán azonban annak idején azt mondták: már azelőtt két évvel felkérték az egyház statikus szakértőjét, hogy a támfallal kapcsolatban adjon szakvéleményt, de erre máig nem került sor. Mint az ismert, időközben a Pé- í esi Egyházmegye vezetése jórészt J kicserélődött, Tolnára pedig ta- - valy nyár végén új plébános érke■ Öt éve kezdődött a barokk épület felújítása. A tolnai kápolna. Nem csak takarítási munkákra lenne szükség zett. Ravasz Csabától a héten érdeklődtünk a kápolnáról. Elmondta, hogy az épület továbbra is használaton kívül van. Kívülről szépnek tűnik, de belül nem csupán takarítási munkákra lenne szükség: annak idején, a külső tatarozás során megtörtént a tető felújítása is, de betonkoszorút nem csináltak, az épületen pedig repedések keletkeztek. Elmondta, hogy a jövő héten Tolnára jön az új egyházmegyei főépítész, akivel felmérik a kápolna állapotát. Dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgármestere lapunknak azt mondta, hogy az önkormányzat fenntartja korábbi ajánlatát: ha az egyház részéről érkezik felkérés, annak eleget tesznek. ■ S. K.
