Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-17 / 14. szám

2 TAMÁSI ÉS TÉRSÉGE 2012. JANUÁR 17., KEDD HÍRSÁV Szervezetten ugrálnak ezután a gyerekek siMONTORNYA Tolnanémedin évek óta működik és jelen­tős sikereket ért el az ugró­köteles csoport. Segítségük­kel Simontornyán, a Vak Bottyán ÁMK iskolájában is megalakult egy szakkör. Az 1-9. osztályosokból álló cso­port tagjai kitartóak, és van­nak köztük kimondottan te­hetséges gyerekek is. Most még az egyéni és páros ug­rások alapjait rakjuk le, de reményeink szerint év végé­re bemutatóvá érhet a gye­rekek tehetsége - mondta Gölöncsér Lászlóné csoport- vezető pedagógus, (vl) A darts iránt is egyre többen érdeklődnek hőgyész Tovább nőtt az ér­deklődés a darts iránt, maxi­mális nevezőlétszámmal zaj­lott le a pingpongverseny, a csocsó iránt pedig átlagos volt az érdeklődés - foglalta össze a hétvégi Játéknap ta­pasztalatait Maráth Tamás, a szervező Hőgyészi Műve­lődésszervező Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ez alkalommal is 100-150 embert mozga­tott meg a rendezvény, a do­bogós játékosok oklevelet, serleget és pezsgőt vihettek haza. A következő, március 17-i alkalom már évadzáró lesz. (hé) A segély nem jár, csak adható simontornya Az utóbbi idő­ben több alkalommal is megesett, hogy a segélyosz­tásnál nem megfelelő hang­nemet használtak az igény­lők. Előfordult, hogy rá akarták borítani az élelmi­szercsomagot az ügyintéző­re, és a polgármester szidal­mazták - panaszolta a leg­utóbbi testületi ülésen Zsol­nai István, az egészségügyi, szociális és sportbizottság elnöke. Csőszné Kacz Edit polgármester elmondta, a segély rendkívüli élethely­zetben adható, nem pedig jár bizonyos időközönként. Majd hozzátette, ha valaki élelmiszervásárlásra kéri a segélyt, és csomagot kap helyette, azt köszönettel el kell fogadnia, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Közkinccsé tett disszertáció helytörténeti kutatás Szeretné szaktudományos szintre emelni Ma már nagyapja helyett tolmácsol a Koch Valéria- díjas gimnazista Kutatja saját lakókörnye­zetének, saját családjá­nak múltját is dr. K. Né­meth András. A simon- tornyai vármúzeum veze- tó'je publikálja is kutatási eredményeit. Könyvei je­lentek meg, s filmet is forgatott. Wessely Gábor Sokan írnak jó doktori disszertá­ciókat, amelyek a fiók mélyén po­rosodnak, és a nagyközönség szá­mára nem hozzáférhetők. Ezen a helyzeten, dr. K. Németh András szerint változtatni kell. A simon- tornyai vármúzeum vezetőjének a közelmúltban jelent meg A kö­zépkori Tolna megye templomai című könyve, mely a 2006-os disszertációja alapján készült. A középkori Tolna megye lé­nyegesen nagyobb volt a jelenle­ginél; mai baranyai és somogyi területek is tartoztak hozzá. Ez a templomok számából is érzékel­hető; a kötet több mint három­százról ad számot. Ezek közül napjainkban, romként négy lát­ható, és van 10-20 olyan meglévő templomunk - például a szaká- lyi, az aparhanti, a felsőnyéki -, melynek megőrződtek középkori részletei. A többinek szántók, er­dők, temetők földjében nyugsza­nak szétszórva a kövei. Dr. K. Németh András nem­csak levéltári kutatások alapján állította össze kötetét. Sokat járt terepen. A régész olvas azokból a nyomokból, amelyek az átlag­ember számára nem mondanak semmit. Állatcsontok, elhajlott vasszögek, építési törmelékek jelzik az egykori tele­pülések helyét. Végül 144 mai falu 322 egykori templo­ma került a listára. A közel háromszáz oldalas kötet egy komplett régészeti adattár. A szöveges információ mellett ta­lálható benne mintegy 150 kép, melynek többsége fekete-fehér. De a könyv végére egy 16 olda­las színes képmelléklet is került. Tartozik hozzá egy CD is, inte­raktív térképekkel. Első bemuta­tója még decemberben volt, az ELTE régészeti tanszékén. Alig több mint egy éve került dr. K. Németh András a simon- tornyai vármúzeum vezetői szé­A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban is bemutatta könyvét dr. K. Németh András a közelmúltban kébe. Legfőbb törekvése, hogy a helytörténeti kutatásokat szaktu­dományos szintre emelje. Eddig a helytörténészek többnyire nyug­díjas tanárok voltak, akik una­loműzésül beültek a könyvtárak­ba, levéltárakba, és adatokat, anyagokat gyűjtöttek a községük múltjáról. Dr. K. Németh And­rás úgy gondolja, hogy a képzett szak­embernek sem árt, ha nem Budát vagy Visegrádot kutatja, hanem a szű- kebb pátriája múltjában néz szét. Ő írt már könyvet a Tamásiban történt 1919-es véres események­ről, foglalkozik az 1848-as hadisí­rokkal, és forgatott egy dokumen­tumfilmet - többedmagával - az 1956-os tamási eseményekről. Sőt, családkutatást is végez. Né­hai nagyapja századik születés­napjára, 2008-ban, sajtó alá ren­dezte a papa hadifogsággal kap­csolatos visszaemlékezését. Két diplomát szerzett, majd ledoktorált szakmai pályafutását a paksi Városi Múzeumban kezdte dr. K. Németh András, 2002- ben. Ásatásokat végzett, köz- művelődési programokat, ki­állításokat szervezett. Előtte az ELTE-n régész, a Károli Gáspár Református Egyete­men pedig történelem szakos diplomát szerzett. 2006-ban doktorált. Simontornyára 2010 őszén került, azóta ve­zeti a vármúzeumot. Nős, há­rom gyermek apja. Dr. K. Németh András szülő­városa Tamási, jelenleg is ott él. Munkahelye, a simontornyai vár csak egy ugrás onnan. Jól érzi magát az ötszáz éves falak között. Kolléganője, Máté Imréné vezeti a múzeumpeda­gógiai foglalkozásokat. Az azo­kon részt vevő gyerekekkel fel­elevenítik többek között a Szent Márton-napi és a Szent Iván-na- pi hagyományokat, népszokáso­kat. Nyaranta múzeumi tábort is szerveznek, helybeli, illetve a simontornyai mamánál nyaraló gyerekeknek. Itt is volna mit publikálni. Egy építész, dr. Horler Miklós, a hat­vanas években nagy érdemeket szerzett a helyreállítás előkészí­tésében. Falkutatásokat végzett, aminek alapján nekiláthattak a rekonstruálásnak. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1975-től látogatható múzeummá vált a simontornyai vár. Dr. Horler Mik­lós kandidátusi dolgozatának ki­adása dr. K. Németh András sze­rint nagyon időszerű lenne. Mert ez is egy olyan disszertáció, amely többet ér annál, minthogy a fiók mélyén porosodjon. gyönk Valeria-Koch-Preis, azaz Koch Valéria-díj tulajdonosa lett Kiss Balázs gyönki középiskolás diák. A Tolnai Lajos Német Nem­zetiségi és Két Tannyelvű Gimná­zium 12. A osztályos tanulója szombaton vette át - két másik, nem Tolna megyei fiatallal együtt- ezt a rangos elismerést Pécsett, a Kodály Zoltán Központban ren­dezett gálán. A Koch Valéria-díjat az országos német önkormány­zat oktatási bizottságának dönté­se alapján kaphatja meg 3 ma­gyarországi német középiskolás, kiemelkedő iskolai teljesítménye és nemzetiségi területen végzett munkája alapján. - Diákunk rendszeresen és eredményesen szerepel különböző versenyeken, szép helyezéseket mondhat ma­gáénak német versmondásban, harmonikán német dalokat ját­szik, a diákszínház német nyelvű előadásán narrátori feladatot is vállalt - mondta el lapunknak dr. Humné Szentesi Katalin, a gimnázium igazgatója. - Sokéves kiváló teljesítményét koronázza meg a Koch Valéria-díj.- Hirtelen azt sem tudtam, hogy az örömtől nevessek, avagy a meghatottságtól könnyezzek - foglalta össze az ünnepléskor lé­nyét eltöltő érzéseit Kiss Balázs.- A németség, a német nyelv irán­ti kapcsolatomat tekintve megha­tározó volt számomra, hogy nagy­apám sváb származású. Kisgyer­mekként kellemetlenül éltem meg, hogy a németországi roko­nokkal nem tudtam kommuni­kálni, mindig nagyapám tolmá­csolására kellett hagyatkoznom. Elhatároztam, hogy megtanulok németül, és úgy érzem, ez sike­rült is. Ma már én tolmácsolok rokoni körben, a hét közepén pe­dig megpróbálok eredményesen teljesíteni a felsőfokú német nyelvvizsgán. ■ Sz. Á. Kiss Balázs a díjátadáson Öttagú körjegyzőséget alakítottak határ Elébe mentek az önkormányzati törvénynek, anyagilag nem jártak jobban NAGYKŐNYl ÉS KÖRNYÉKE Ez év ele­jétől ötös körjegyzőség működik a Tamási kistérség nyugati részén. Az új szervezet tagja gesztorként Nagykónyi, továbbá Értény, Kop- pányszántó, Nagyszokoly és Uj- ireg. Ezt megelőzően Értény és Koppányszántó, illetve a másik három település alkotott külön körjegyzőséget. - Elébe mentünk az önkormányzati törvénynek - fogalmazott Koppányszántó pol­gármestere. Pintér Gábor arra utalt, hogy a törvény szerint- 2013-tól a kétezres lélekszám alatti közös önkormányzatok nem működhet­nek. A törvény első tervezete vi­szont még arról szólt, hogy há­romezer főnél húzzák meg ezt a határt. Értény és Koppányszántó együtt a kétezer főt sem éri el, az ötös körjegyzőség lakosságszáma pedig háromezer-ötszáz körül van. A korábbi nagy kónyi közpon­tú hármas körjegyzőség ugyan­akkor önmagában is meghaladta a kétezer főt, azaz a három önkor­mányzat végül is nem volt rákény­szerülve az öttagú szervezet létre­hozására. Az új körjegyzőség vezetésére pályázatot írtak ki. Ä körjegyző, Zemán Tünde, a korábbi nagykónyi-nagyszokoly-újiregi körjegyző lett. Fábián Péter, a volt értény-koppányszántói körjegy­ző pedig aljegyzőként tevékeny­kedik. Zemán Tünde lapunknak azt mondta, a lakosság számára nem jelent érzékelhető változást, hogy új körjegyzőség jött létre. A polgármesterek eltérően nyilat­koztak arról, hogy az új körjegy­zőségi felállás anyagilag milyen változást jelent. Zemán Tünde közölte, hogy korábban az ér­tény-koppányszántói körjegyző­ség mintegy ötmillió, a nagykó­nyi központú hármas körjegyző­ség pedig körülbelül hatmillió fo­rint állami támogatást kapott. Az új, ötös körjegyzőség csupán a korábbi hármas szervezettel megegyező összegű állami apa­názsban részesül. Bizonyos költ­ségek tervezett lefaragásával az önkormányzatok igyekeznek el­érni létszámleépítés nélkül, hogy az új felállás ne kerüljön többe a településeknek. ■ K. S. Idén beragadt a rajtnál a Start munkaprogram tamási térsége Beragadt a rajt­nál a 2012-es Start munkaprog­ram, ami a tervekkel ellentétben mégsem kezdődhetett el január elején. Számos település vezető­je panaszkodott lapunknak a késlekedés miatt. Különösen an­nak tükrében, hogy már októ­berben le kellett adni a pályáza­taikat. Többen azt is kifogásol­ták, hogy egy ideig arra sem kaptak választ, mi az oka a kés­lekedésnek. A munkaprogram egyébként a települések számá­ra fontos, hiszen sok ember jut­hat általa megélhetéshez, illetve a közfoglalkoztatottak által vég­zendő tevékenységek valóban hasznosak. Lapunk érdeklődött a megyei kormányhivatalnál a csúszás miértjéről, a kezdés vár­ható időpontjáról. Azt a választ kaptuk, hogy a Start munka- programmal kapcsolatban tájé­koztatást január 22. után tudnak adni, addig szíves türelmünket kérték. Az egyik érintett telepü­lés polgármestere tegnap érdek­lődésünkre elmondta: tudomása szerint a csúszás oka az, hogy az ez év elejétől bruttóban meg­emelkedett Start közmunka kö­telező minimálbér miatt újra kell számolni a tavaly ősszel beadott pályázatokat. A magasabb bér, illetve a forint jelentős gyengülé­se következtében pedig az is kér­déses, hogy lesz-e elég pénz a pályázatokban szereplő gépek beszerzésére. ■ S. K. * « r f Időszerű len­ne dr. Horler Miklós disz- szertációjá- nak kiadása.

Next

/
Thumbnails
Contents