Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-12 / 10. szám

AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu . Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . ,S4?Tá i-S rmahS Ciceró-műveket is fordított szabó ádám A döntőben már a részvétel is győzelemmel ér fel Nagy baj lenne, ha tényleg ez volna a való világ Ha egy csatorna valóságshow-t 1 indít, annak na^ visszhangja van. A nagy kérdés számomra az, hogy mi az az erő, ami estén­ként a tévéképernyők elé vonzza * ' a nézőket kortól, nemtől függetle­nül. A szereplők minden okot meg is adnak az érdeklődésre, ! hiszen ármánykodnak, veszeked­nek, taktikáznak, és persze sze­relmesek is, hasonlóan az „örök- , zöld" dél-amerikai szappanope- ' rákhoz. Csupán annyi a különb­ség, hogy a karaktereket nem Esmeraldanak vagy Marichuy- nak, hanem csak úgy egyszerűen Seherezádénak vagy Alekosznak hívják. A tévécsatornák pedig ad- 1 dig boldogok, amíg erre a titokza­tos erőre nem derül fény, és ren­geteg pénzt tudnak kaszálni. Na meg persze már jó előre spórol- , nak a büntetésekre, amiket azért1 fognak kapni, mert kedvenceink i a tőlük megszokott módon er­kölcstelenül viselkednek. jn Már ez a románc is a múlté % A bulvárlapok is sok eladott pél- f dányszámmal büszkélkedhet­nek, hiszen mindig lesz egy lel- kés rokon vagy közeli ismerős, r aki nevét nem vállalva örömmel ( I teregeti ki újdonsült celebjeink magánéleti titkait. A cím pedig teljességében megbotránkoza- v tó: „való világ”. Nagy bajban len­ne az emberiség, ha tényleg ez lenne az igazi való világ, ahol az I emberek úgy oldják meg problé-1 f máikat, hogy egymás szemébe j köpnek, vagy cenzúrát nem tűrő I szavakkal illetik egymást. Ezzel nem azt mondom, hogy én nem í szoktam néha megnézni egy- I egy adást. Az viszont rejtély, ^ hogy van-e ezeknek a műsorok- | nak valamiféle pozitív oldala? ( f w Pintér Kata, Dombóvár, Illyés, Gyula Gimnázium, 8. N Ádám tavaly májusban az olasz- országi Arpinóban töltheted el egy hetet, miközben négyszáz diákkal mérkőzött a tizennégy fős magyar csapat tagjaként. Bár a versenyen nem kerültek a díjazottak közé, és pontosan azt sem tudják, hányadikak lettek, de számára már az felér egy győzelemmel, hogy kijutott oda. Persze érdekelt minket, hogy Olaszországban volt-e idejük körülnézni a verseny végezté­vel. Szerencsére Ádám igennel felelt, hiszen közel egy hetet volt ott, ebből egy nap volt a verseny, így több kirándulásra is lehetőségük adódott. - Meg­néztük az arpinói fellegvárat, Cicero szülőházát, de voltunk Monte Cassinóban is, ahol az apát latinul köszöntött minket - sorolta. Ádám orvosnak készül, idén érettségizik, állítása szerint la­tinból is. Ebből a nyelvből egyéb-J ként tavaly júniusban nyelwizs-1 gát is tett, és a nyáron egyénileg, valamint Gesztesi tanárnő segít­ségével készült az őszi verse­nyekre. Mint kiderült, a tudás­próbák főként fordításból és nyelvtani feladatokból állnak.- Itthon, a Ciceró-versenyen a szónok egy filozófiai témájú mű­vének részletét kellett három óra alatt magyarra fordítanunk, Arpinóban már öt óra alatt kellett teljesíteni a feladatot - avatott be minket a részletekbe Ádám. Hiá­ba használhatunk szótárt, az odaillő jelentés megtalálása nem egyszerű, a németeknek és az olaszoknak például külön Cice­ró-szótáraik is vannak. A magyar és a latin nyelv egyáltalán nem hasonló szerkezetű, ráadásul egy kommentárt is kellett a fordítás­hoz írni, amelyhez irodalmi és történelmi ismeretek voltak szükségesek. Persze az is érdekelt minket, hogy nem jelent-e neki problé­mát, hogy más nyelvekkel ellen­tétben a latint nem beszélik se­hol, így nehezen lehet szóban gyakorolni. Ráadásul még latin nyelvű tévéműsor sincs. Ádám azonban bizakodóan elmondta, hogy miután megtanultad a nyelvtant, a szavakat és szófor­dulatokat, sok-sok fordítással gyakorolhatsz. - A motiváció így is megvan, a kezdetekkor ezt a nyelvet választottam és na­gyon megszerettem. Latin nyel­vű mondatok alkotására csak felsőfokú nyelvvizsgán van szükség, a versenyeken és kö­zépfokon csak mondatátalakí­tásokra, rövidítő szerkezetek használatára kerül sor. Ádámnak angolból is van nyelvvizsgája, így azt is elme­sélte nekünk, hogy mennyiben tér el ez a latin nyelvvizsgától. Mint megtudtuk, a latinon is van szóbeli és írásbeli rész. Szó­belin le kell fordítani szótár se­gítségével egy 5-ó soros szöve­get, amit fel kell olvasni, és vizs­gáztatók nyelvtani kérdéseket tesznek fel azzal kapcsolatban. Illetve van egy kultúrtörténeti rész is, amikor az adott szerző életpályáját és műveit, illetve je­lentőségét kell kifejteni. írásbe­lin csak fordítani kell szótárral. Szinte hihetetlen, de Ádám idén is indul az OKTV-n latin­ból és biológiából, és emellett persze gőzerővel készül az érettségire. Mi pedig szívből gratulálunk az eddigi eredményeihez. A cikk szerzője a Garay János Gimnázium 10. B osztályos tanulója Az idősebbek adták meg a fiúnak a kezdő lökést ÉRDEKESSÉGKÉNt Ádám még hozzáfűzte, hogy humán fa­kultációsként kezdte a gim­náziumot, és csak később jött rá, hogy a természettudo­mányokhoz jobban vonzódik. Orvosi pályára készül, de a latint azért választotta általá­nos iskolásként, mert az idő­sebbek ajánlották neki. Más­részt jó alapot jelent az indo­európai, főként az újlatin nyelvekhez. Arról nem is szól­va, hogy más tantárgyak ta­nulását is megkönnyíti. Pél­dául a fogalmak meghatáro­zásakor is hasznát veszi, fő­ként a biológiánál, de az el­sőnek tanult idegen nyelvé­vel, az angollal is rokon an­nyiban, hogy az alapszavak hasonlók. Ádám már a következő versenyre készül, láza­san fordítja, szótárazza a latin szövegeket. Az egész iskola büszke a teljesítményére Stölkler Éva Szabó Ádám kilencedikes­ként kezdte a latin nyelv tanulását a Garayban, és már abban az évben beke­rült az ország 20 legjobbja közé az Ábel Jenő országos latinversenyen. Harmad­évesen pedig részt vehetett a nemzetközi Ciceró-ver­seny hazai válogatóján. * % * « t % a * a » a * * % * a s * * A A A A 2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK mar azon, Szerintem mindenki belegon­dolt már diákkorában, hogy mi­lyen lenne tanárnak lenni. Órá­kat tartani, dolgozatokat írattat- ni, feleltetni, és megismerni a gyerekeket. Nekem a legfőbb célom talán az lenne, hogy a diákok jókedvvel jöjjenek, és ne szorongva, görcsö­sen. Hajó hangulatú órákat tarta­nék, játékosan is akár, akkor talán könnyebben megmaradna a tanu­lók fejében az anyag. Olyan is elő­fordulhat, hogy azt a tantárgyat, amit egy diák korábban utált, si­kerülne vele megszerettetni. Né­hány témakörnél, ahol fontos len­ne, több gyakorlati példával, kí­sérlettel bizonyítani, amit tanu­lunk, és akár kirándulásokat is lehetne szervezni. Talán a legfon­tosabb a gyerekek számára a mo­tiválás, a biztatás, mert ez ad ne­kik kitartást és küzdésvágyat. Akik magasabb szinten szeret­nék a tantárgyakat tanulni, azok­nak külön szakköröket tartanék, és versenyekre is készülhetnénk. Ha lenne olyan diák, akin lámám, hogy teljesíteni akar, és küzd a jobb jegyért, akkor megadnám neki a lehetőséget a javításra. Ez alatt nem egy-egy fellángolást ér­tek, hanem rendszeres munkát és szorgalmat Szeretném, ha a fi­atalok megbíznának bennem, bi­zalommal fordulnának felém, és ha gondjuk lenne, akkor azt bát­ran elmondhatnák. Természete­sen mindenkivel előfordulhat, hogy egy órára valami miatt nem tudott készülni, ezért nálam is le­hetne passzolni egy évben egy­szer. A házi feladatokat kicsit szi­gorúbban ellenőrizném, hisz akik nem készítették el, azok nem gyakorolták be a tananya­got, nem készültek alaposan. Milyen jó érzés lehet, amikor az általam felkészített diákok vala­milyen helyezést érnek el egy ver­senyen, sikeresen letesznek egy vizsgát, leérettségiznek, vagy csak egyszerűen látom a fejlődésüket, és tudom, hogy én segítettem ne­kik ebben. Összegezve: a tanár-di­ák kapcsolatot tartanám a legfon­tosabbnak, a könnyedebb, de még­is tanulós órákat részesíteném előnyben. Az járna a fejemben, hogy az osztálytalálkozókon, a ki­rándulásokon, vagy akár a hétköz­napi életben mindig szóba kerül­nek majd a volt tanárok, és nem mindegy, mit mondanának rólam. ■ Sparks lason, Szekszárd, Garay lános Gimnázium, 10. B Ezernyi jelentést hordoz magában egy aprócska, kék dísz ünnepély Nemrég még csak gólyák voltunk, most pedig már a szalagot is feltűzték ránk, és lassan elballagunk Természetesen ebben a tanév­ben sem maradhatott el a Tolnai Lajos Gimnázium szalagavató ünnepélye. A 11. évfolyamosok a szívüket-lelküket beleadták, hogy a jeles alkalomra ünnepi díszben ragyogjon a tornacsar­nok. Mi 12.-esek izgatottan vár­tuk, hogy felsorakozzunk a kez­déshez, majd feltűzzék nekünk a szalagokat. Eközben elgondol­kodtam rajta, hogy mit jelképez számunkra ez a kis dísz? Egy korszak végét, egy új időszak kezdetét szimbolizálja, a vissza­számlálást az érettségig. A sza­lag mindemellett még sok jelen­tést hordoz: összeköt, figyelmez­tet, de el is választ. Összeköt, mert az osztályközösségek, az évfolyam egybetartozását jelzi. De egyben figyelmeztet is, hi­szen a közelgő érettségit jelzi. És sajnos el is választ, mert a búcsú közeledtét is magában hordozza a diáktársaktól, a di­ákévektől, valamint felkészít a távozásra a gimnáziumtól, mely utá/i mindenkire a nagybetűs élet vár. A 11.-esek műsora után végül megkaptuk a szalagokat. Először iskolánk vezetői, majd a végzős évfolyam osztályfőnökei (Kiss Katalin, Horváth Tímea, Szegletes Zsuzsa) büszkélked­hettek vele. Mikor már mi is vi- J seltük, szinte el sem akartuk £ hinni, hogy ilyen hamar eljött Az ünnepséget örökre megőrizzük az emlékeinkben, és persze a szalagot sem süllyesztjük a fiók mélyére ez az idő, hiszen nem olyan ré­gen még csak gólyák voltunk. Az ünnepeltek nevében Hor­váth Emma, Scháf Ágnes és Lerch Diána adta tovább tapasz­talatait az alsóbb évfolyamosok­nak: A rendezvény zárásaként a Kék Duna keringő dallamára bé­csi keringőt táncoltunk, melyet Gaál László tánctanár segítségé­vel tanultunk be. A bál nyitótán­cához szüleinket kértük fel. Ez­úton is szeretnénk köszönetét mondani iskolánknak és a köz­reműködőknek, hogy ilyen fe­ledhetetlen estében lehetett ré­szünk. ■ Kölesdi Dorina, Gyönk, Tolnai Lajos Gimnázium. 12. B ) v

Next

/
Thumbnails
Contents