Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

2 2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE Pirgi Zsolt és Galág Botond Deutschné Kiss Rózsa tanítónő óráján az őcsényi általános iskolában. A fenntartáshoz kellett az önhiki-támogatás Maradnak a spórolásnál önhiki Szigorúak a feltételek, nem jut mindenhova támogatás Csengey Dénes nevét veszi fel a központ PAKS Csengey Dénes nevét veszi fel ebben az évben a városi művelődési központ. A névadót városi ünnepség keretében tartják. Csengey Dénes fiatalon elhunyt író Szekszárdon született. Em­lékére 1998-ban díjat alapí­tottak. (vt) Turulszobrot adott ajándékba a községnek kajdacs Új szobor került az 56-os emlékparkba. A turult Törő György faragta aján­dékba a községnek. Még hátravan a környezet parko­sítása. Boda János polgár- mester azt mondta, a busz­megállók építésekor ki kel­lett vágni egy különleges akácfát, az „ihlette” meg a szobrászt, abból készült a 3 méteres turul alatta a szentkoronával, (vt) Ötven-hetven tonna fenyő gyűlik össze PAKS A szeméttelepre szállít­ja a kidobott fenyőfákat a DC Dunakom Kft. Az elszállítást már a két ünnep között meg­kezdték. Az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint 50-70 ton­na közötti mennyiségű fenyő gyűlik össze. Egyelőre még nincs mód a komposztálásra, így aprítás után a szemétte­lepen elterítik, (vt) Képünk illusztráció TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szek- szárd és Tolna ügynökségvezetőit: Szekszárdi Szabódé Rózsás Éva _________20/561-03-09 ____ To lna: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült települések számára az önhiki-pályázat jelent évről évre némi segítsé­get. Közüzemi tartozásai­kat, intézményeik ellátá­sát próbálják kezelni. Hanoi Erzsébet Mindig betervezik a falu költség- vetésébe - hiszen a lyukak befol­tozása miatt szükség lenne rá -, de aztán ténylegesen nem szá­molhatnak az önhiki-támogatás- sal Felsőnánán. Bognár László polgármester elmondta, hogy ez amiatt van így, mert a települé­sen nincs iparűzési adó, a támo­gatási kérelmek elbírálásánál ezt viszont úgy veszik, mintha nem hiány, hanem meglévő be­vétel lenne. A támogatás viszont nagyban könnyítené az önkor­mányzat működését, nélküle ugyanis a fejlesztésre elkülöní­tett pénzből kénytelen az önkor­mányzat a működésre fordítani. A továbblépéshez így az egyet­len lehetőséget a pályázatok je­lentik. Bognár László ugyanak­kor hozzátette, tartozásuk nincs, és a folyószámlahitelük sincs ki­merítve, az idei év mégis nehe­zebb lehet, mint a tavalyi. Hiába kapnak ugyanis a 2011-eshez hasonló állami támogatást, a nö­vekvő közüzemi árak miatt csök­ken a reálérték. így marad a spó­rolás. Nincs ez másképp Bátán sem. Sőt, Huszárné Lukács Rozália polgármester úgy fogalmazott: már nem is lehet ennél jobban takarékoskodni, mint ahogy a te­lepülésen tették az elmúlt esz­tendőben. Az önkormányzati pénz nagy részét azonban fel­emésztette az iskola és az óvoda fenntartása. A nyáron elnyert önhiki-támogatás, 12,7 millió fo­A szekszárdi kistérség telepü­lései közül Alsónána, Báta, Bogyiszló, Kölesd, Őcsény, Szedres és Tolna kapott önhi- ki-támogatást az elmúlt év fo­lyamán, összesen több mint 150 millió forintot. Mindhá­rom pályázati körben Kölesd, Szedres, illetve Tolna kért illet­ve kapott anyagi segítséget az rint átmenetileg kisegítette a te­lepülést a bajból, azóta azonban csak az év végi önhiki-jutattás maradékának felosztásából kap­tak 1,2 millió forint rendkívüli segítséget. A költségvetésben en­nek jó helye volt, de a további se­gítség is elkélne minden terüle­ten. A jövőt illetően viszont nagy a bizonytalanság, a törvényválto­zások hozománya még nem raj­zolódott ki pontosan. Az egyik nagy változás az is­kolák államosítása, amelytől Kis Istvánná, Alsónána polgármes­tere azt várja, hogy levesz némi terhet az önkormányzat válláról. A településvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az in­államtóL A tűzoltás többnyire néhány millió forintos tétel volt. A legkisebb összeget, 1 millió 374 ezer forintot Kö­lesd kapta az utolsó forduló­ban, míg az azt megelőző no­vemberi körben Tolna számlá­jára érkezett a legnagyobb összeg, 60 millió forint vissza nem térítendő támogatás. tézmény bezárását semmikép­pen sem szeretnék. Az iskola fenntartása miatt felmerülő utol­só törlesztőrészlet kifizetésére használták fel azt az összeget is, amelyet év végén kaptak az önhiki-pénzek maradékából. Egyébként pedig novemberben érkezett rendkívüli segítségként 4,5 millió forint a település számlájára. - Ez egy-két lyuk be­foltozására volt elég - tette hoz­zá Kis Istvánná. Hosszú távon azonban az lenne a legfonto­sabb, hogy a fennálló 12 millió forintos folyószámlahitel-tarto­zásukat legalább 50 százalékkal csökkenteni tudják. Őcsény két ízben jutott pénz­hez az önhiki-pályázatok révén. Fülöp János polgármester el­mondta, hogy elsősorban az isko­la működésre, valamint rövid le­járatú hiteleik kifizetésére fordí- | tották az összegeket. Idén azon­ban már nincs lejárt adósságuk, újabb hitelt nem vettek fel, és elő- finanszírozású pályázataik után rövidesen megkapják a támoga­tást. Ez közel 30 millió forintot jelent. Ennek ellenére, ha lesz, akkor az idei önhiki-kiírásokat is szeretné kihasználni az őcsényi önkormányzat. Több mint 150 millió forintot kapott a térség Még a nonstop is véget ér ZÁRÓRA Megszűnt az éjjeli nyitva tartás miatti gond Egy zseni legendájával indul a második félév tolna Megszűnt a nonstop nyit­va tartás miatti probléma Tol­nán. Az új év kezdetén ugyanis bezárt az egyetlen éjjel-nappal működő bolt a városban. Mint azt megírtuk, a tolnai kép­viselő-testület 2010 márciusában döntött úgy, hogy este 11 és hajna­li 5 óra között az üzletek nem tart­hatnak nyitva. Ez a szabály csak az Árpád utcai éjjel-nappali boltot érintette, mivel más nonstop üzlet nem működött a városban. A ke­reskedelmi egységgel kapcsolat­ban azonban számos lakossági panasz érkezett. A testület ezt ele­inte azzal próbálta orvosolni, hogy megtiltotta a közterületen történő szeszfogyasztást. Ám a helyzet nem javult, a környékbelieket to­vábbra is zavarta az éjjeli autófor­galom, a szemetelés, és hogy az üzlet úgymond italboltként is mű­ködött. Az éjszakai nyitva tartás megtiltása után másfél évvel, ta­valy októberben azonban a testü­let hatályon kívül helyezte a tiltó rendelkezést, azaz újra megen­■ Az üzlet miatt már biz­tos nem lesz rendetlen­ség az Árpád utcában. gedetté vált a folyamatos árusí­tás. A képviselők ugyanis úgy látták, hogy szükség van az éjjel- nappali boltra, emellett méltá­nyolták az üzlet tulajdonosainak kérését is, ugyanis a bolt forgal­ma nagyon lecsökkent, részben a korlátozás miatt. A testület vi­szont jelezte, hogy a tulajdonos­nak nagyobb figyelmet kell fordí­tania a bolt környéki szemetelés, az esetleges rendbontások, ron­gálások megelőzésére, amit a jegyzőnek rendszeresen ellen­őriznie kell. Ha pedig ezzel kap­csolatban ismét probléma merül fel, újra életbe léptethetik a hatá­lyon kívül helyezett korlátozást. Amire a bolt bezárása miatt egyelőre biztosan nem lesz szük­ség, mint ahogy a jegyzőnek sincs már mit ellenőriznie ott. Ezerné dr. Huber Éva egyébként érdeklődésünkre elmondta: a tu­lajdonosok az üzlet visszaesett forgalma miatt szüntették meg a boltot. ■ S. K. kölesd Egy zseni legendája - Fejezetek Liszt Ferenc életéből. Ezzel a témával folytatódik a Kölesdi Közéleti Egyesület nép­főiskolája tizenharmadik évfo­lyamának második féléve ma, hétfőn este hatkor a helyi műve­lődési házban - tájékoztatott Varga András évfolyamfelelős. Az előadó Baky László, helybéli nyugdíjas tűzoltó lesz. A márci­usi tanévzáróig hátralevő foglal­kozásokon téma lesz még többek között a kölesdi történetek-határ- nevek (dr. Kiszler Gyuláné), a modern kommunikáció (Len­gyel János, lapunk főszerkesztő­je) és a repülés (Szentgyörgyi György Malév-pilóta) előadásá­ban. ■ S. Zs. Liszt Ferencről hallhatnak előadást Hatvanhat négyzetméter a vita tárgya sióagárd Nem sikerült meg­egyeznie a sióagárdi önkor­mányzatnak és egy magánsze­mélynek egy leányvárt pincefa­luban levő telekrészről, amely­nek területe hatvanhat négyzet- méter. Dr. Varga Katalin körjegy­ző lapunk kérdésére elmondta: az önkormányzat két éve pályáz­ni szeretett volna az egyik leány­vári földesét szilárd burkolatúvá tételére. A tervek elkészültekor derült ki, hogy bár az út ember- emlékezet óta ugyanazon a nyomvonalon fut, négy telek mégis belelóg a nyomvonalba. Az útra rányúló telekrészek azonban nem nagyobbak hat­van-nyolcvan négyzetméternél. A helyzet rendezése érdekében az önkormányzat meg kívánta vásárolni ezeket a telekdarabo­kat. Három tulajdonossal sike­rült is megegyeznie a község­nek, a negyedikkel viszont nem. Az önkormányzat azonban to­vábbra sem mondott le az út megépítéséről. Időközben ezzel összefüggésben módosították a rendezési tervet, illetve a község kisajátítási eljárást indított a bi­zonyos hatvanhat négyzetméte­res földdarab megszerzése érde­kében. A tulajdonos jelezte, hogy nem kívánja eladni a terü­letrészt, mivel anélkül nem tud­ja gazdaságosan hasznosítani az egész telket. Ezért azt ajánlotta, hogy vásárolja meg a község a teljes területet. A képviselő-tes­tület a múlt heti rendkívüli ülé­sén úgy döntött, hogy nem kí­vánja megvenni a telket. A kisa­játításról a megyei kormányhi­vatal hamarosan dönt. ■ K. S. Visszamenőleg kifizetnék a tiszteletdíjakat szedres Az elmúlt évre vissza­menőleg kifizetné a szedresi ön- kormányzat a képviselői tiszte­letdíjakat. Egy ilyen tartalmú ren­delettervezet elkészítésére kérte fel a jegyzőt a képviselő-testület a legutóbbi ülésen. A tanácskozás interneten is elérhető jegyző­könyve szerint a témáról komoly vita folyt. Sem a polgármester, sem a pénzügyi bizottság - a köz­ség javuló, de még mindig igen nehéz anyagi helyzete miatt - nem támogatta az egy évre vonat­kozó, összességében mintegy 3,8 millió forintos kiadást. Kompro­misszumos javaslatként a tiszte­letdíjakat csak ettől az évtől fizet­ték volna, ahogy az a 2012-es költ­ségvetési koncepcióban is szere­pel. A testület 5:2 arányban végül úgy döntött, hogy utólag 2011-re is kapják meg javadalmazásukat a képviselők. Kovács János polgármester ér­deklődésünkre elmondta: a 2011- es tiszteletdíjak kifizetésére az ez­zel kapcsolatos rendelet, illetve az idei költségvetés elfogadása után kerülhet sor. Tájékoztatása szerint a 2010-es választások után, az ön- kormányzat igen súlyos pénzügyi problémáinak ismeretében mond­tak le a képviselők a tiszteletdí­jukról, azóta nem kaptak pénzt a munkájukért. (Korábbi ciklusok­ban is volt már ilyenre példa.) A községben egyébként a képvise­lői alapdíj 21 ezer forint, a bizott­sági tag ezen felül még 6 ezer, a bi­zottsági elnök plusz 12 ezer, az al­polgármester pedig összesen het­venezer forintra lenne jogosult ha­vonta. ■ Zs. S. k t '1

Next

/
Thumbnails
Contents