Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-12-18 / 49. szám

14 2011. DECEMBER 18., VASARNAP UTAZÁS Múzeumi utazás Amazonjába április 5-iG látogatható a Budapesti Néprajzi Múze­um kiállítása, amely a Föld legnagyobb, egybefüggő trópusi őserdejébe, a dél­amerikai Amazóniába kala­uzolja az érdeklődőket. A gyűjtemény több részből áll: megismerhetjük Amazónia természetrajzát és állatvilágát, az „édeni” környezetben földet műve­lő, kis csoportok életét. Beszélő automaták segítenek Bécsben akusztikus használati uta­sítással szerelik fel a bankautomatákat az oszt­rák fővárosban, hogy a va­kok és gyengénlátók is egyedül intézhessék pénz­ügyeiket. A hallható menüt fejhallgatóval lehet aktivál­ni, amelyet az ügyfélnek kell magával vinnie. Akusz­tikus pénzfelvétel esetén az automata képernyője elsö­tétedik, hogy mások ne lás­sák a számlaegyenleget vagy a felvett összeget. A világ legnagyobb óriáskerekét építik meg Moszkva új attrakciója, a gigantikus óriáskerék, 220 méter magas lesz. Jelenleg a 165 méteres szingapúri« kerék a legnagyobb, ezt 160 méterrel a nanchangi köve­ti, míg a harmadik a Lon­don Eye, amely 135 méte­res. A moszkvaiak remélik, hogy az óriáskerék fellendí­ti a város idegenforgalmát. Most évente 5 millió turista keresi fel őket, ezt a számot a kétszeresére növelnék - természetesen nem csak az új játékszer által. Az új csúcs 220 méteren lesz Afrikai hangulat, különleges élmények és remek programok várják a vendégeket a felsőtárkányi Bambara hotelben az ünnepek alatt is. A szállóban egy másik világba csöppen a látogató. Afrika beköltözött a Blikkbe élményhotel A Bambara és a Mesés Shiraz új színt hozott a belföldi turizmusba Eger környéke sokcsilla­gos élményt nyújt: kultu­rális, gasztronómiai prog­ramok, gyógyvizek és a borvidék borai egyaránt csábítják a turistákat. Rá­adásul, aki idelátogat, akár Afrika vagy az arab világ élményeit is tökéle­tesen megtapasztalhatja. VR-összeállítás Egyre többen nemcsak megszáll­ni vagy wellnesselni akarnak, amikor szállást keresnek, hanem valami különlegesre vágynak. Ezért népszerűek az élményszál­lodák. Ezt ismerte fel 2003-ban Szepesi Richárd, aki ingatlanfej­lesztőként régóta törte a fejét, mi­lyen turisztikai beruházást tud­na megvalósítani a szülői házból, a hozzá tartozó területen. „Mivel tudtuk, hogy Egerszaló- kon a híres gyógyvíz kihasználá­sára megindul egy komolyabb fej­lesztés, egyértelmű volt, hogy er­re alapozva szeretnénk létrehoz­ni valamit - mondja Szepesi Ri­chárd, a Mesés Shiraz Hotel és a Bambara Hotel tulajdonosa. - Az már akkor is látható volt, hogy a hazai wellnesshotelpiac az átla­gos kínálatból meglehetősen telí­tett, ezért szerettünk volna vala­mivel kitűnni. Felmértük a hely­zetet és eldöntöttük: családias hangulatú, de különleges él­ményt nyújtó tematikus szállodát csinálunk, olyat, ami akkor még hiányzott a hazai kínálatból. Ab­ból indultunk ki, hogy Egerről, a város török kulturális emlékeiről és történelmi vonatkozásairól eszébe juthat az embereknek a mesés kelet. Innen már csak egy lépés volt az Ezeregyéjszaka va­rázslatos marokkói hangulata. A legigényesebb színvonalon igye­keztünk ezt megjeleníteni. A hangsúly persze nemcsak a kül­sőségeken van, az elképzelés az volt, hogy az élmény teljes legyen, vagyis a szolgáltatásainkban is megjelenjen a keleti világ, a wellness-szolgáltatásoktól a gasztronómián keresztül egészen a kulturális programokig.” Az ötlet működött. A Shiraz öt év alatt az ország egyik legnép­szerűbb szállodája lett. Nem volt kérdés, hogy a következő hotelt hasonló szellemben tervezik, ahogy az sem, hogy ismét Eger környékén keresnek helyszínt „Én a megyéből származom, gyöngyösi születésű vagyok, így adott volt, hogy ezen a környéken gondolkodom és az is, hogy ha lesz még egy szállodánk, akkor szeretném kihasználni a Bükk természetes adottságait, tehát er­dőben lesz. Az, hogy mi legyen az egyedi benne, még egyszerűbben adta magát, mint az arab koncep­ció. A feleségem édesapjának csa­ládja Afrikából származik, jól is­mertük ezt az egzotikus világot, ami sokak számára vonzó, még­is elérhetetlen vagy annak tűnik. Elhatároztuk tehát, hogy elhoz­zuk ide Afrikát.” A Bambara Hotel Eger mellett, Felsőtárkányban, egy négyhektá­ros ősfás park közepén épült. A szálloda épülete Fekete-Afrikát idézi, egyedi hangulatú, autenti­kus, mégis kényelmes szobáinak mindegyike erkélyes és az erdő­re néz. „Az igényesen megtervezett szobák, lakosztályok kialakításá­nál az afrikai hangulat és az eu­rópai kényelem ötvözésével az egyediségre való törekvés volt a cél - mondja Szepesi Richárd. - Ahogy a Shirazban a hastánc vagy a hamam, itt az afrikai füs­tölőszertartások, konga és dob- show-k és a tradicionális táncmű­sorok egészítik ki az élményt. A büféasztalunkon vannak afrikai ételkülönlegességek is, a well- nessvilág pedig amellett, hogy a legmodernebb szolgáltatásokat nyújtja, szintén Afrika hangula­tát idézi. Arra is lehetőség van, hogy aki tovább marad, igénybe vegye a másik szállodánk szol­gáltatásait egy vacsora, különle­ges masszás vagy kulturális program erejéig.” Persze, mindkét szállodában lehetőség van a környék tradici­onális ízeit, borait is kipróbálni, hiszen nem az volt a cél, hogy ezek helyett válasszon mást a vendég, hanem hogy ezek mel­lett mást is kapjon. Az, hogy az idelátogatók húsz százaléka törzsvendég, azt bizonyítja, hogy a családok, a céges tréningek résztvevői megszerették az egzo­tikus élményt S hogy mi a leg­népszerűbb a különlegességek közül? Az a kedves kis szurikáta- család, amelynek életét egy üveg­fal mögül egész nap figyelemmel kísérhetik a Bambara vendégei. A Shiraz hotel Mór-fürdője Afrikai motívumok és kényelem A Bambarában a szauna is más... Eger a turistaparadicsom A VÁLSÁG ELLENÉRE Északr Magyarországon volt idén a legnagyobb növekedés a ven­dégéjszakák számában (15,1 százalék). A régió és az or­szág egyik turisztikai központ­jának számító Eger nem csak a vár és az ott található Dobó István Vármúzeum miatt ked­velt úti célja a turistáknak. A rövidesen megújuló Dobó tér mellett számtalan látnivaló várja a vendégeket. Ilyen az egykori érseki pincerendszer (Város a város alatt kiállítás), amelyet a hét magyar csoda egyikeként emlegetnek. A he­lyiek büszkesége a Kopcsik Marcipánia, ahol Kopcsik La­jos cukrászmester alkotásait lehet megtekinteni, s bár a műtárgyakkal jóllakni nem lehet, a belvárosi Pöttyös Ká­vézóban kitűnő pogácsával és rétessel lehet vigasztalódni. EGER különlegessége a város központjában feltörő termál­víz, amelyet a törökök is ki­használtak. A felújított török­fürdő medencéit az alattuk fortyogó 30 fokos víz táplálja. esténként borkóstolókból le­het válogatni. Rangos pincé­szetek kínálják a környék bo­rait, tavaly az Év borásza is az egri borvidékről került ki, a St. Andrea borászat és Lőrincz György nyerte el a ki­tüntetést. (további informá­ció: www.nordtour.hu ) Felmelegedés: más a világ bortérképe klímaváltozás Veszélyben a hagyományos bortermelő vidékek Megkezdődött a szezon a Magas-Tátra sípályáin A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a klímaváltozás következ­tében a pinot noir, a chardonnay és a cabernet sauvignon termő- területe a felére zsugorodhat. A felmelegedés a világ „bor­térképét” is átrajzolja. A klímaváltozás a hőmér­séklet emelkedése mellett növekvő csapadékmeny- nyiséget is hoz, ami kárt tehet olyan híres borok alapanyagaiban, mint a Chianti, a Barolo, a Brunello vagy az Amarone. Ausztráliában a klímaválto­zásnak tulajdonított szárazság már az elmúlt években is hatás­sal volt az ottani termésre. Van­nak olyan területek is, amelyek Kifordul a világ a sarkából? adatai szerint ott a hazai borok fogyasztása több mint 70 százalékkal nőtt. A klasszikus borvidé­kek mégsem adják fel: idén Spanyolországban rendezték meg a harmadik Klímaváltozás és Bor Konfe­renciát, amelynek kiemelt ven­dégelőadója volt Kofi Annan egy­kori ENSZ-főtitkár. ■ nyernek a globális felmelegedés­sel: Európában az emelkedő át­laghőmérséklet miatt északra tolódik a szőlőtermesztésre alkalmas éghajlati sáv. Ang­liában a pincészetek már most élvezik a pozitív ha­tásokat. Az Economist Elmozduló határok A veszteségek kivédése ér­dekében a termelőknek al­kalmazkodniuk kell a körül­ményekhez. A Stanford ta­nulmány tippeket ad arra, hogy milyen szőlészeti tech­nikákkal lehet növelni a nö­vények melegtűrő képessé­gét. Az ilyen ajánlások azon­ban csekély vigaszt nyújthat­nak Európa olyan történelmi borvidékein, mint Bordeaux vagy Burgundia, ahol szőlős­gazdák generációi évszáza­dokon át tökéletesítették vi­lághírű fajtáikat. A Magas-Tátra déli oldalán 2004 októberében hatalmas szélvihar pusztított el 12 ezer hektárnyi erdőt, lecsupaszította a hegyol­dalakat, a szállodák, üdülők, la­kóházak kertjeit. Hosszú időbe telt, mire az erdei tu- ristautakat megtisz­tították, de a fás te­rületek újraéledése évtizedeket is igény­be vehet. Az előzetes számítások szerint minimum 15 év kell ah­hoz, hogy az erdők erőre kapja­nak. A helyreállításról rengeteg vi­ta folyik, voltak, akik a termé­szetre bízták volna a revi- talizációt, mások az újratelepí­tést szorgalmazták. Végül köz­Szil veszteire, húsvétra előre kell foglalni. tes megoldásként az elpusztult fenyőerdő 30 százalékát vissza­telepítették, és a további 70 szá­zalék megújulását a természetre bízzák. A sérült részeken az el­múlt hét évben új növényvilág sarjadt, a tátrai üdü­lőhelyek ismét régi fényükben pompáz­nak. A helyi szállo­dák a téli főszezon­ban ismét elérik a 75-80 száza­lékos foglaltságot. A tavalyi sí­szezonban a vendégek száma az előző évhez képest megduplázó­dott, és idén további növekedés­sel számolnak. Ennek érdeké­ben a szobaárakat nem emelték, igaz, a síbérletek 10 százalékkal drágultak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents