Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-12-18 / 49. szám
4 2011. DECEMBER 18., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA változások 2012 Jövőre még jobban meg kell majd húzni a nadrágszíjat, gazdasági elemzők, de még a miniszterelnök szerint is kemény év elé nézünk, nő a szegényebb rétegek leszakadása. JÖVŐRE TOVÁBB NYÍLIK AZ OLLÓ Minden területen minden rendszer minden eleme változik, és nem látszik, kinek lesz jobb. Kun J. Viktória Reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság 2012- ben ne csússzon recesszióba. „Az évvégére törvényi szinten készen áll az az átszervezés, amelytől azt reméljük, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat Az út azonban a jelek szerint rögös lesz. 2012-ben 1400 milliárd forintos átrendezés lesz a költségvetésben, és az átrendezés válság idején nem szokott sok jót jelenteni. „Gondolkodunk azon, hogy akik nagyon nagy jövedelemre tesznek szert, azok számára járjon-e vagy sem a családi pótlék” - mondta például a kormányfő a szociális juttatások kapcsán. Az biztos, hogy tovább nyílik a társadalmi olló, a szegényebb társadalmi rétegek leszakadása, csökkenhet a munkahelyek száma, szűkül a hitelállomány és a belső kereslet sem igen mozdul majd. Barcza György' a K&H elemzője szerint egyértelmű, hogy most a közép-, felsőosztály erősítése folytatódik, ők adhatnak ugyanis alapot egy gazdasági fellendüléshez. Ehhez pedig azt a gátat kell átszakítani, amit a társadalmi igazságosság iránti igény állít. „Itt elkerülhetetlen a társadalmi feszültség, mert ez a gazdaságpolitika nem a szegények gazdaságpolitikája. A felsőbb közép- osztályoknál már elindult egy felhalmozás, az óvatosság még nagyobb lesz, a fogyasztás várhatóan még inkább visszaesik jövőre, a foglalkoztatási ráta is romolhat, A szegénység nő, a társadalmi különbségek elképesztőek, a propaganda és a valóság között óriási a szakadék. Rossz az új munka törvénykönyvének a megítélése Az Országgyűlés kedden elfogadta az új munka törvénykönyvét. Ehhez kapcsolódóan a válaszadóktól azt kérdezték a kutatók, véleményük szerint a törvény által javul-e a munkavállalók helyzete. jelentősen romlik 28%------ne m változik — 17% nem tudja/ nem válaszol 25% romlik 18%Harmadik világ A LEGROSSZABB HELYZETBEN élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig „látványosan” javult - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A magyar lakosság egytizedének, vagyis egymillió embernek az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392 595 forintot. A legjobb körülmények között élő egytizednél az egy főre jutó nettó jövedelem 2010-ben már legalább 1 559 439 forint volt. A két szélső, az első és a tizedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 7,2-szer volt magasabb az előző évinél. Magyarországon van több százezer ember, akinek semmilyen egzisztenciája nincs, a legszegényebbek a harmadik világbeliek szintjén élnek. biztosan kemény év elé nézünk” - jósolja az elemző. „Egyértelmű a hitelkihelyezések visszaesése, ami csak tovább mérséklődik, ez várhatóan még inkább visszafogja az ingatlanpiacot. Elindult egy munkaerő-piaci reform, ami az adóterhek kiegyenlítődését célozza, ebben óriási a lemaradásunk, nehézsége viszont, hogy ezt épp most, a legnehezebb időszakban kezdtük el. Az adójóváírás kivezetése, az egykulcsos adózás nyilván a szegényebbeket sújtja, mindez azonban hosszú távon hozhat eredményeket” - mondja a szakember. A szociológus szerint viszont már nem feszíthető a húr, már most egymillió ember havi nettó jövedelme kevesebb 33 ezer forintnál, elképzelhetetlen szegénység van az országban, a teljes bizonytalanság pedig az embereket a kétségbeesébe taszítja. „Ha folyamatosan azt halljuk, hogy jobb lesz, közben a realitás pedig épp az ellenkezőjét mutatja, hasadást okoz a fejekben. Idejét nem tudom, hogy ennyire nehéz karácsony elé néztünk volna. Már nem az a kérdés, hogy a számlát fizessék vagy egyenek, sok helyen egyikre sem futja. Különösen nagy gond, hogy már a családokat segítő szakemberek is olyan rossz körülmények között élnek, hogy maguk is vegetálnak, így az együttérzésen kívül nemigen tudnak mit tenni. Egyre több rászorulónak jut kevesebb” *- mondja Herczog Mária, aki szerint a helyzetet csak rontja az a társadalmi kép, hogy érdemtelenül kapják ezek az emberek a segélyeket „Ez nem igaz, ráadásul a jobb módúak könnyebben jutnak mindenféle ellátáshoz, hiszen jólinformáltak, tudnak róluk és könnyebben el is érik azokat” - mondja a szociológus. Januártól vége az adójóváírásnak A LEGNAGYOBB VÁLTOZÁS 02 adójóváírás megszüntetése és a szuperbruttó részbeni kivezetése. Ez nagyjából 300 milliárd forint értékű szja-t mozgat meg, egyik oldalon ez tehernövekedést jelent (az adé jóváírás megszüntetését), a másikon pedig tehercsökkentést (az adóalap csökkenését). Alapesetben ugyanis az következett volna, hogy az alacsony jövedelműek befizetnek a büdzsébe, a magasabb jövedelműek pedig kapnak onnan. A jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, de összeghatára 25 millióról 30 millió forintra nő. Lényegesen csökken a regisztrációs adó, esetenként ötödére esik, de megemelik a személygépkocsik átírási illetékét. A házassági bontóperek terhe 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni. Jön a baleseti adó ésachipsadó A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (chipsadó) tön'ényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A tb- járulékot szociális hozzájárulási adónak hívják 2012-től, a nyugdíjcélra fizetett adó nem lesz közvetlen kapcsolatban a járadékkal. Vagyis nem a kalkuláció alapján járó nyugdíj határozza majd meg az ilyen célú költségvetési kiadásokat, hanem a kiadásra szánt összeg a kifizethető nyugdíj mértékét. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográftermékekből nyert árbevétel után kell megfizetni A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék Az áfa 27 százalék lesz, a jövedéki adóban a cigarettánál három-, a szeszeknél és üzemanyagoknál egylépcsős az emelés - az első lépcső már megvan november óta. Új elemként jelenik meg a biztosítási adó. Feje tetejére áll a cafeteriarendszer emelkedni fog az egyéni járulékfizetési kötelezettség - egy százalékponttal nő az egészség- biztosítási járulék, a felismer- hetetlenségig átszabta a jogszabály a béren kívüli juttatások rendszerét. A bejáratott elemeket nem érdemes adni jövőre, mert nő az adóterhük, ami pedig kedvezményes marad, az még nem elég elterjedt. Ráadásul itt is emelkedik az adóteher, tíz százalék ehót kell ugyanis pluszban fizetni. A munkaadók jövőre több rehabilitációs járulékot kénytelenek majd fizetni, ám csak 25 fő felett. Adható adómentes béren kívüli juttatások • SAJÁT ÜZEMI KONYHÁN étkezési támogatás 12 500 forint, a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet utalvány formájában havi 5 ezer forint; • Széchenyi pihenőkártya keretében szálláshely-szolgáltatás évi 225 ezer forint; vendéglátás-szolgáltatás évi 150 ezer forint, szabadidő eltöltését, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forint; • munkáltató saját üdülőjében nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér összegéig; • iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig; • HELYI UTAZÁSI BÉRLET; • iskolarendszerű képzés költségeinek átxállalása a minimálbér két és félszereséig, de csak abban az esetben, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja; • önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig; • egészségpénztári hozzájáru- lás a minimálbér 30 százalékáig. Kilúgozott munka törvénykönyve megmarad a védett kor, amely a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel megnehezíti a munkavállaló elküldését. A gyerek 3 éves kora előtt visszatérő kismamák eddigi teljes védettsége viszont meg szűnik, de csak különleges esetben lehet majd őket kirúgni, továbbra is vissza kell venni, de jövő júliustól akár részmunka- időre módosított munkaszerződéssel is. Marad a húsz nap alapszabadság mellett a 25 év felett háromévente plusz egy nap pótszabadság rendszere is, a gyerekek után járó pótszabadságot az új szabályok szerint az apa és anya is igénybe veheti, egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után hét nap pótszabadság jár. A fel nem használt szabadnapok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló. A túlórákat pedig nem lehet majd pihenőidővel megváltani, csak pénzzel, a kormány eredetileg a választást a munkaadók kezébe adta volna. Nagyobb teret enged a vasárnapi munkának, de azért igyekszik korlátozni is a cégeket. Rokkantnyugdíjfelülvizsgálat tavasszal indítja közel 200 ezer rokkantnyugdíjas ellenőrzését a kormány. Aki nem jelentkezik önként a felülvizsgálatra, az májustól elveszítheti az ellátást. A változások a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok közül azokat érintik, akik a jelenlegi besorolás szerint a 3. kategóriába tartoznak és 57 évnél fiatalabbak. A mostaninál egyszerűbb, de szigorúbb rokkantnyugdíjazási rendszer lép életbe, az eddigi öt rokkantsági ellátási forma helyett csupán kettő lesz, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás. r *
