Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-02 / 282. szám
6 2011. DECEMBER 2., PÉNTEK GAZDASÁG Most elkapkodták a kötvényeket magas túljegyzésre jóval a másodpiaci hozam alatt értékesített a meghirdetettnél több kötvényt tegnapi aukcióján az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). A hároméves kötvény iránt volt a legnagyobb, több mint négyszeres túlke- reslet, ebből az ÁKK a meghirdetettnél többet, a két hosszabb lejáratú kötvényből a meghirdetett mennyiséget adta el. Az aukció az első kötvényaukció volt azóta, hogy a kormány két hete bejelentette: megállapodást kezdeményez az IMF- fel, majd egy hete a Moody’s befektetésre ajánlott szint alatti kategóriába rontotta az ország hitelminősítését. A Gazprom cáfolja a Heti Választ hivatalos közleményben reagált az orosz Gazprom a Heti Válasz csütörtöki cikkére, amely szerint a moszkvai központú energetikai cég két leányvállalata irányítja azt a két ciprusi társaságot - Atlas Alpha Services Limited, Potassa Holdings Limited -, amelyen keresztül a horvát vádhatóság szerint Hernádi Zsolt Mol-vezér megvesztegette Ivó Sanader volt horvát kormányfőt. A vádakra reagálva a Gazprom kommunikációs osztálya közölte: a csoportnak nincs köze a Heti Válaszban leírtakhoz. A cikkben említett társaságok 2011 októberében csatlakoztak a Gazpromhoz, ezért a cég semmilyen felelősséget nem vállal korábbi tevékenységükért - szögezte le a Gazprom. Szövetségbe tömörültek a dohánygyárak tegnap tartotta alakuló közgyűlését a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége. Az újonnan létrejött dohányipari tömörülést a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Continental Dohányipari Zrt., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. alkotja. Nem fagyos a fagyasztottpiac kereskedelem Holland borjúhúst szállít Ausztriába a győri Matusz-Vad Zrt. Jövőre két hűtőházat is épít a vendéglátást fagyasztott élelmiszerekkel ellátó győri Matusz-Vad Zrt., mert olyan mértékben nőnek a megrendelések. Különösen a cég osztrák vásárlói szaporodtak meg az idén. Demeter Kálmán Közel egymilliárdos beruházásra készül a fagyasztott élelmiszerek egyik piacvezető nagykereskedője, a győri székhelyű Ma- tusz-Vad Zrt., ennek során egy- egy hűtőházat épít Győrben és Felsőtárkányban. Mint a tulajdonos elnök-vezérigazgató, Matusz Balázs lapunknak elmondta, olyan tempóban nőnek a megrendelések, hogy a 11 éve létesített, ezer négyzetméteres győri hűtőház kicsinek bizonyult, akárcsak a három évvel későbbi 300 négyzetméteres felsőtár- kányi. így tehát az év elején a cég a győri ipari parkban vásárolt egy 11000 négyzetméteres telket, ahol 3000 raklapnyi áru tárolására alkalmas 2700 négyzetméteres, Felsőtárkányban pedig egy 600 négyzetméteres hűtőházat építenek. „A rendelésállomány nőttével ugyan kibéreltünk egy győri hűtőházat is, de a bérleti díj mértéke miatt egyszerűen halaszthatatlanná vált az említett két új hűtőház felépítése” - jelentette ki a 140 fős, 35 hűtőteherautóval dolgozó társaság vezetője. A nevével ellentétben a Ma- tusz-Vad már nem vadhúsfeldolgozó - azzal felhagyott jó öt éve -, hanem a HoReCa (Hotel- Restaurant-Catering) szektor mélyhűtött élelmiszerrel való ellátására specializálódott. Az 1994-ben alapított, eleinte egyszemélyes cég tulajdonosa ugyanis hamar észrevette, hogy a vendéglátásból számos, minőségi fagyasztott termék hiányzik a vadhúsokon kívül, így bővítette a kínálatot: a jelenlegi, mintegy 650-féle fagyasztott termékből álló kínálati listán a bárány, borjú-, szárnyas- és füstölt húsok mellett zöldség- és burgonyafélék, édesvízi és tengeri halak, gyümölcsök, péksütemények és fűszerek is szerepelnek. A forgalom fejlődését jelzi, hogy A társaság idehaza négyezer, a határon túl közel kétezer éttermet lát el különféle termékekkel az első fél évben 20-30 százalékos növekedést értek el a soproni és szigetközi, a budapesti, pécsi, nagykanizsai és mátrai régiókban, így az idén a tavalyinál egymilliárd forinttal nagyobb árbevételt vár Matusz Balázs, hozzátéve, hogy ebből 6,5 milliárd a belföldi, egymilliárd pedig az exportértékesítésből fog származni. A határon túl is a HoReCa szektort látja el, nem a kereskedelem szállítója társaság, amely idehaza négyezer, a határon túl közel kétezer éttermet lát el. Az osztrák piac erőteljesen fejlődik: amíg az első fél évben az export felét a szlovákiai értékesítés adta, míg az ausztriai szállítások aránya 43 százalék volt, addig mára nagyjából megfordult az arány. Az ausztriai értékesítés június végéig közel megháromszorozódva 408 000 euróról 1,17 millió euróra nőtt, míg a szlovákiai kiszállítások is közel kétszeres mennyiséget produkáltak a tavalyi bázishoz képest: 560 ezer euróról i,07 millió euróra ugrott a forgalom. Szlovákiában egy galántai franchise- partnerrel dolgozik a cég, de Ausztriában s Romániában négy-öt fős saját üzletkötő vállalkozást alapítottak. Éppen egy éve kezdte meg a munkát a romániai leány, a Gastro Plus SRL, amely elsősorban Nagyvárad, Arad és Temesvár jobb étter■ Hollandiából importál a vállalat krokodil- és kenguruhúst. meit látja el. Ausztriában is szeretik a magyar termékeket, bár tegyük hozzá, ki tudja, hol hízott a sertés, amellyel a Matusz-Vad kereskedik. Mert amíg korábban az egész KGST vásárolta a magyar sertést, addig mára annyira lecsökkent a hazai állomány, hogy a húsfeldolgozók jobbára külföldi vágóhidakról veszik a félsertéseket. De nem csak az származik a határon túlról. Hollandiából importál a vállalat az éttermek számára krokodil- és kenguruhúst, emellett azonban szintén holland feldolgozótól származik az osztrák Ho-Re-Ca szektor számára a borjúhús. Itthon ugyanis a zöldtakarmányon nevelt borjú is jó minőségűnek számít, Ausztriában azonban csak azzal lehet piacon maradni, amelyet a vágásig tejen tartottak. Matusz Balázs vállalata tavaly ősszel megvásárolta a Sárvár és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet között félúton lévő vasszilvágyi ásványvízkutat, valamint a palackozóüzemet, hogy különleges termékkel jelentkezzen a HoReCa piacon. Az azóta végrehajtott ötvenmillió forintos fejlesztés révén modernizálták az óránként háromezer palack kapacitású üzemet, ahol már 9,3 PH-értékű „lúgos” vizet, valamint oxigénnel dúsított, illetve G10 adalékkal ellátott vizet is gyártanak. Matusz-Vad Kereskedelmi és Húsfeldolgozó Zrt. 2009 2010 Árbevétel 4613 6469 Üzemi eredmény 261 336 Adózott eredmény 221 289 Mérleg szer. eredm. 221 189 Saját tőke 681 870 Hosszú lej. köt 71 188 Mérlegfőösszeg 1237 1648 Merész újító díjat nyert el a cég vezetője, Matusz Balázs matusz Balázs november 26- án a Merész újító díjat kapta meg az Ernst & Young üzleti elismerései közül. Az Ernst & Young üzleti díjait ebben az évben Matusz Balázson kívül Soós Csaba, az EStar Alternatív Energiaszolgáltató Nyrt elnöke (Az év üzletembere), Zwack Péter, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának tiszteletbeli elnöke (a Példakép) és Bolyki János, a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa (a Jövő ígérete) kapta meg. A vállalkozói szellem erősítését célul kitűző Ernst & Young - amely 1986-ban, Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot - hazánkban 2003 óta keresi azokat, akik példát mutathatnak a vállalkozók következő generációjának. (MILLIÓ FORINT) BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.01.) Új elszámolási ár| MALMI BÚZA 2011. december 51200 takarmanybuza 2011. december 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. december 47300 OLAJNAPRAFORGŐ 2011. december 112 000 REPCE 2011. december 124 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 1-jén: 1€ 1$ 1CHF * 1 i 303,43 Ft 224,85 Ft 247,36 Ft-8,15 Ft-9,79 Ft-6,80 Ft Kevésbé kalkuláltak az üzemeltetési költségekkel zöldberuházások Deloitte: kérdés, a jobb szolgáltatás árát képes-e megfizetni a lakosság Összességében sikeresek az európai uniós társfinanszírozású környezetvédelmi beruházások, ám a méretgazdaságossági szempontok nem mindig érvényesülnek. Ami főként a kisebb településeken megvalósuló szennyvízkezelési és hulladékgazdálkodási projekteknél vethet fel fenntarthatósági problémákat. Kérdéses, hogy az igénybe vevők meg tudják-e fizetni azokat a magasabb szintű szolgáltatásokat, amelyeket az uniós támogatással megvalósuló új hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek kínálnak - fogalmazott Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. egy sajtó- beszélgetésen. A jelenlegi EU-s programozási időszak végéig több száz infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztés, köztük mintegy 200 szennyvíztisztítási, 20-30 árvíz- védelmi, s 30 ivóvízminőségjavítási, több mint 100 természetvédelmi beavatkozás, és körülbelül 500 megújulóenergia-felhasználást ösztönző és 700 energiahatékonysági projekt valósul meg Magyarországon, több mint 1300 milliárd forint értékben. Probléma viszont, hogy az egy lakosra jutó költségek (szennyvízdíj, hulladékdíj) településtől függően, de különösen az alacsony lélekszámú települések esetében a lakosság fizetőképességi korlátáit feszegethetik, vagyis a méretgazdaságosság elve nem minden esetben érvényesül. Ennek persze az is az oka lehet, hogy kisebb települések összefogásakor a pályázók csupán a projekt beruházási költségeit veszik figyelembe, ■ Több figyelmet kell fordítani a pénzügyi fenntarthatóságra REINIGER RÓBERT, A DELOITTE ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSADÁS ÜZLETÁGÁNAK VEZETŐJE az üzemeltetési költségek racionalizálására, vagy a várható pótlási költségek beépítésére már nem figyelnek oda. „Sok kis településen a megfelelő szennyvíztisztáshoz szükséges technológiai berendezések beszerzése, üzemeltetése és a csatornázás egyszerűen nem kivitelezhető gazdaságilag fenntartható módon” - tette hozzá Barsi Orsolya, a Deloitte menedzsere. Reiniger Róbert szerint éppen ezért különösen a kisebb méretű, (5000 lakosra vagy az alattira szabott projekteknél) lenne célszerű vizsgálni a méretgazdaságosságot, és előre, részletesen meghatározni a pénzügyi fenntarthatóság kritériumait. Az elkövetkező időszakban várhatóan az energiatakarékossági, illetve a megújuló energia projektekre kerülhet a hangsúly. Ezt támasztja alá az a kormányzati terv is, hogy 163 milliárd forintot csoportosítanának át a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) a Környezet és Energia Operatív Programba (KEOP). „Ezek a projektek ugyan nem direkt jövedelemtermelő beruházások, de az elérhető megtakarítás miatt vonzóak. így a konstrukciók kialakítása is sokkal inkább piaci szemléletet igényel. Miközben a pályázatok elbírálására - a szerződés- kötéstől a kifizetésekig - rendelkezésre álló időtartam sokkal rövi- debb lesz” - hangsúlyozta Reiniger Róbert. ■ N. I. G.
