Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-15 / 293. szám

6 GAZDASÁG 2011. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Elkelt a Svájci Alap legtöbb forrása A svájci alap hazánk szá­mára elkülönített, jövő jú­niusig leköthető 130 millió frankos (mintegy 30 milli­árd forintos) forrásának már a kilencven százalé­kát lekötötték. Ezt Chris­tian Mühlethaler svájci nagykövet jelentette be tegnap azon a rendezvé­nyen, amelyen két turiszti­kai projekt támogatási szerződését írták alá. Az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió turiszti­kai adottságainak népsze­rűsítését célzó projektek a Svájci Alapból összesen mintegy kétmillió svájci frank támogatást kapnak. Tizennyolcmilliárd forint egészségfejlesztésre várhatóan december má­sodik felében mintegy 18 milliárd forintos keretösz- szegben jelennek meg életmód- és humánerőfor­rás-fejlesztési programok - közölte az egészségügyi államtitkárság. A pályáza­ti forrást négy egészség- és egy egészségügyi hu­mánerőforrás-fejlesztési célt szolgáló programra írták ki. A keretösszeg legnagyobb tételéből, több mint 9 milliárd forintból olyan képzési programo­kat finanszíroznának, amelyek az ágazat szol­gáltatás-fejlesztését segí­tik elő. Önkormányzatok hatékony forráslehívásért KECSKEMÉT kezdemé­nyezésére 13 település megalapí­totta a Vá­rosfejlesztő Társaságok Országos Szö­vetségét (Vátosz), az uniós források hatékonyabb fel- használása érdekében. A szervezet vezetőjévé Uhlig Ritát, a Kecskeméti Város- fejlesztő Kft. ügyvezetőjét választották. Kecskemét mellett Miskolc, Pécs, Bé­késcsaba, Nyíregyháza, Dunaújváros, Budaörs, Ózd, Szentgotthárd, Buda­pest III. és V. kerülete, Gyöngyös, valamint Do- rogtartozik az alapítók kö­zé, de már több város je­lezte csatlakozását. Oltalom alatt a szürkemarha az európai bizottság beje­gyezte a „magyar szürke­marha hús” elnevezést az oltalom alatt álló ere­detmegjelölések és föld­rajzi jelzések nyilvántar­tásába. Az európai uniós nyilvántartás immár ki­lenc magyar földrajzi áru­jelzőt tartalmaz. A magyar szürkemarha húsa mellett a szegedi és budapesti téliszalámi, a csabai és gyulai kolbász, a hajdúsági torma, a ma­kói hagyma, a gönci kaj­szi és a szegedi paprika található a listán. A bizott­ság ezresnél nagyobb lis­táján 120 hústermék szerepel. Utasításokat kaphat az MNB változtatások Az új jegybanktörvény nagyobb kontrollt enged a kormánynak A jegybank függetlenségét féltik szakértők, aggodalmukat erősítheti egy bizottsági javaslat is a jegybank és a PSZÁF összevonásáról A parlament elé került az új jegybanktörvény, amely már 2012 elején életbe lépne. Szakértők a függet­lenség csökkenésétől, illet­ve a monetáris finanszíro­zás térnyerésétől tartanak. Benke Dávid Benyújtotta a parlament elé Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszter a Magyar Nemze- ' ti Bankról szóló sarkalatos tör­vény tervezetét. A régóta várt tör­vényben maradt az elsődleges cél az árstabilitás elérése, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, amennyiben az el­sődleges cél ezt lehetővé teszi. Kibővítették az MNB feladat- | köreit egy elsőre zavarosnak tű- 2 nő ponttal. Az új kitétel szerint a | jegybank ezentúl törvényben is J kaphat feladatot az Országgyű- I léstől, ám az csak abban az eset­ben kötelezi a végrehajtásra, amennyiben a többi feladatával és jogkörével összhangban van. Ez egy tipikus gumiszabály, hi­szen sok esetben lehetetlen pon­tosan előre látni egyes lépések inflációs hatását. Az nem telje­sen egyértelmű, hogy miért ke­rülhetett bele ez a kitétel, de el­képzelhető, hogy összefüggés­ben van Simor András jegybank- elnök és Matolcsy György múlt heti találkozójával. Akkor ugyan­is egy új kötvényvásárlási prog­ram indítását vetette fel a nem­zetgazdasági miniszter, amelyet az MNB nem igazán támogat. A monetáris finanszírozásra vonat­kozó tilalom kijátszásától a Nomura londoni befektetői ház­nál is tartanak. Kiadott elemzé­sükben arra hívták fel a figyel­met, hogy több változtatás is er­re enged következtetni. Ennél kevésbé jelentősnek tű­nik az a változtatás, amellyel az új törvény lehetővé teszi a mone­táris tanácstagok számának 9-re növelését. Már most is 4 külsős mandátumot a kormány által de­legált szakértők töltenek be, mégis a korábbinál sokkal egysé­gesebb a döntések tekintetében. A Nomura befektetőház elem­zői inkább arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy az adott kondíciók mellett már a legutóbbi alkalom­mal is nehézséget okozott a tes­tület hiányzó tagjainak megtalá­összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­te (PSZÁF) feladat- és hatás­köreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja az alkotmányügyi bizottságának módosító indítványát. lása. A monetáris tanács létszá­ma, illetve annak változása már korábban is jelentős feszültsége­ket okozott a kormány és az MNB között, például 2004-ben, a kine­vezési rend pedig az idei év ele­jén. Bár lapzártánkig sem az EKB, sem az MNB nem reagált hivatalosan a törvénytervezetre, vélhetően nem hagyják szó nél­kül a beavatkozást. A Népszabad­ság értesülése szerint az EKB Az új alaptörvényhez kapcso­lódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javas­latról pénteki ülésén dönthet a parlament. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök az MNB és a PSZÁF hivatal­ban lévő elnöke lenne. éles hangú kritikával illette a tör­vénytervezetet. Sokkal inkább aggasztja az a változtatás a szak­értőket, miszerint az alelnököket is az országgyűlés, azaz a kor­mányzó többség nevezheti ki. Az eddigi szabályozás szerint az el­nök jogköre volt a helyetteseinek kinevezése. Mindez a korábban megszüntetett igazgatóság visz- szaállításával együtt növekszik a kormány közvetlen befolyása az MNB működésében - hívják fel a Nomura elemzői a figyelmet. A régi-új testület többek között beszámolással tartozik a kineve­zői részére a munkarendjéről, ami nagyobb befolyást biztosít a kormány részére az operatív mű­ködés felett - teszik hozzá. Ezt tá­masztja alá, hogy a kormány ko­rábbi, egyeztetési kötelezettsége megszűnt, míg az MNB-elnök ré­széről több esetben beszámolási kötelezettség került be az új tör­vénybe. Az elemzői vélemény szerint nem valószínű továbbra sem, hogy mandátumának 2013- mas lejárta előtt eltávolítanák Simor Andrást az elnöki poszt­ról. Azt azonban elképzelhető­nek tartják, hogy a jövő év első felében kinevezendő új alelnök- ön keresztül gyakorolnak majd rá befolyást, illetve további nyo­mást gyakorolhatnak rá a külföl­di befektetéseivel kapcsolatos bi­zonyítékok nyomán. A 2012-es jegybanktörvény megtartja a legutóbbi módosítás­kor elfogadott, szigorú bérezési szabályokat a vezetőség tekinteté­ben. Ez az egyik olyan konkrét elem, amelyet az Európai Köz­ponti Bank is kifogásolt koráb­ban, ugyanis csorbítja a közpon­ti bank személyi függetlenségét. Emellett azonban az MNB alkal­mazottaira is vonatkozik korláto­zás: az MNB-től származó havi bérük nem lehet több az alelnöki fizetések összegénél. Újabb szerv az MNB és a PSZÄF fölé? Hónapokig tartó áremelkedés sertésárak Felgyorsíthatja a húsipar erózióját a drágulás Feszített év következik Budapesten megszorítás Sokkal feszítettebb lesz a 2012-es budapesti költ­ségvetés az ideinél - mondta Bagdy Gábor. A koncepció, ame­lyet a Fővárosi Közgyűlés szer­dai ülésén fogadtak el, 2011-hez képest 10 milliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. A mű­ködési kiadások előirányzata 174,3 milliárd forintról 181,4 milliárdra nő, azzal együtt, hogy egyes egészségügyi feladatokra és a tűzoltó-parancsnokságra az állami kézbe adás miatt nem különítenek el forrást. Jelentő­sen nő viszont a közlekedési és a parkolási feladatokra tervezett összeg, 10,7 milliárdról 20,7 milliárdra. Bagdy azt is elismerte, a koncepció tele van bizonyta­lansági tényezőkkel. Ezek közt említette a szerkezetátalakítá­sokat, az árfolyamkockázatot, az adósság újrafinanszírozá- sát. Díjemelésekről is döntöt­tek: a víz-'és a csatornadíj net­tó 2,5 százalékkal nő, vagyis az áfaemelést is beleszámítva nagyjából az inflációt követhe­ti. Infláció fölött nőnek a ké­ményseprés, a hulladékkezelés és a temetkezés díjai. ■ Sz. I. Rendkívüli mélypont után az év eleje óta folyamatosan növek­szik a vágósertés felvásárlási ára, amely már az októberi ada­tokban is tetten érhető. Az élő vágósertés kilogrammonként januárban még 292 forint volt, októberben már 349 forint. A KSH adataiban még nem szere­pel, de novemberben már a 400 forintot is elérte az árszint, va­gyis az év eleji nyomott árak után az élő sertés több mint 25 százalékkal drágult tíz hónap leforgása alatt. „Az Európai Unióban évek óta megfigyelhető trend, hogy az árak éven belül egy fordított U alakot írnak le, vagyis az év második felében csökkennés ta­pasztalható. Ez az idén teljesen másképp alakul” - jelentette ki Éder Tamás. A Hússzövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének elnöke hozzátette: „Az EU piacain né­hány hete már leállt az áremel­kedés, így, hacsak a forint árfo­lyama nem változik jelentősen, nem kell további drágulásra számítani. Nagyjából a mostani nevezhető a tetőárnak.” Éder fontosnak tartotta leszögezni: az élő sertés hónapok óta tartó áremelkedésének csak egy tö­redéke ment át még az átadási árakba. Emiatt várhatóan már­cius végéig folyamatos húsár- emelkedés várható, majd stag­nálás valószínűsíthető. Mindez persze csak akkor igaz, ha a fo­rintárfolyam nagyjából a jelen­legi szinteken marad.” Éder szerint az alapanyagok drágulása felgyorsíthatja a hazai húsipar konszolidációját. „Ezért is fájó, hogy a hazai húsiparban a feketézés aránya olyan magas, ugyanis vélhetően nem az ilyen vállalkozások, hanem a tisztes­ségesen adózók kerülnek majd bajba” - tette hozzá. A vágósertés termelői ára (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH „Ha a forintárfolyam nem változik nagyon, akkor már nem lesz drágulás a vágóser­tésnél idehaza, marad ez a vi­szonylag magas árszint, vagyis a 400 forintos kilónkénti ser­tésár” - vélekedett hasonlóan lapunknak Raskó György ag­rárközgazdász. Hozzátette: „Mi­vel úgy látszik, hogy a hagyo­mányos év eleji keresletcsökke­nés sem várható 2012 januárjá­ban, ezért valószínűleg hóna­pokig kitart majd a 370-400 fo­rint közötti árszint. Ezzel a ser­téstartás jövedelmezősége 10 százalék körüli, vagyis ez már egy tisztességes mérték. Ennek a hónapokig tartó fennmaradá­sa azonban nem képes struk­turális változásokat elindítani, ez még önmagában nem ele­gendő fejlesztésekre. Ha valaki­nek van saját forrása például a jövedelmező gabonatermeszté­séből, az persze okkal fordíthat­ja erre a pénzt, de hitelből fi­nanszírozni ezt már nem kifi­zetődő. Összességében a mosta­ni áremelkedés néhány ezer fé­rőhelynél nagyobb fejlesztést nem eredményez majd” - véle­kedett Raskó. ■ B. L. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.14.) Vételi Eladási Budapest Bank 295,85 314,15 CIB Bank •»l- * .., 317,39 Ci tibank_________292,20 316,56 Erste Bank 296,65 313,75 FHB Bank_______295,82 313,48 K& H Bank 295,88 " 312,92^ NI KB Bank_______296,40 ' 311,60 OT P Bank 298,11 313,39 Raiffeisen Bank 298,75 312,19 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.14.) vfj cfóictn íukj. MALMI búza 2011. november 51200 TAKARMÁNYBÚZA 2011. november 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 47 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. november___________111 500 RE PCE 2011. december 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 14-én: 1€ 1$ 1CHF 4 f l 303,67 Ft 232,72 Ft 246,29 Ft-1,46 Ft + 1,21 Ft-0,81 Ft v

Next

/
Thumbnails
Contents