Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-14 / 292. szám

2011. DECEMBER 14., SZERDA MOZAIK 11 Nem mindegy, mit nézünk választás Nincsen nagy különbség az LCD és a plazma között A választék bőséges, de a pénztárca mellett a józan észre is érdemes hallgatni a televízió kiválasztásánál - mérlegeljünk minden szempontot Bálnarádió: önkéntesek kutatják a cetek hangjait Lelkes természetbarátok segít­ségét várják a tudósok egy kuta­táshoz, amely az Atlanti-óceán bálnáinak énekét vizsgálja - ír­ja a Scientific American. Nem példa nélküli, hogy a kutatások­ba amatőröket is bevonnak, az egyik legnépszerűbb program, a SETI a földön kívüli civilizáci­ók jelei után kutat úgy, hogy ci­vilek számítógépeinek millióin fut a jeleket elemző program. A . Bálnaének Projektben most az önjelölt kutatók hallásán múl­hat a tudomány előrehaladása, hiszen a skóciai St. Andrews Egyetem és az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet ten­geri emlősöktől származó hang- felvételek elemzését bízza civi­lekre. A whale.fm oldalon kard­szárnyú delfinek és pilótabál­nák hangját hallgathatják meg a fotelbiológusok, akiknek egy mintához hasonló felvételt kell beazonosítaniuk a többi rögzí­tett hang közt. A nagyszámú ön­kéntes bevonásától a kutatók azt remélik, hogy közelebb jut­nak a bálnák intelligenciájának feltérképezéséhez és a kommu­nikációjuk területi különbségei­nek meghatározásához. ■ N. L. Erdélyi Mónika már javában karácsonyozik Nem várja meg a 24-ét, már most feldíszíti a fát gyermekei­vel Erdélyi Mónika - írja a Kis- kegyed. Hétfőtől már karácso­nyozik a család a tévés műsor­vezetőnél, aki minél tovább sze­reti élvezni az ünnepet.- Imádjuk a gyerekekkel a karácsony előtti várakozás han­gulatát. A mécseseket, díszeket, illatokat, vagy éppen karácso­nyi meséket nézni. Soha nem értettem azt sem, miért kell vár­ni 24-éig a karácsonyfa-állítás­sal, ezért már most befaragom a talpba a fát, és a gyerekekkel este együtt feldíszítjük - mond­ta a tévés háziasszony. Lányai­val, Olíviával és Vikivel a ha­gyományos családi karácsonyt ünnepük: közösen veszik elő a díszeket és énekelve felöltözte­tik a fát - csak kicsit korábban, mint mások. ■ Valószínűleg idén is sok fa alá kerül majd egy új tele­vízió - a készülék kivá­lasztása azonban nem egy­szerű feladat. Fülöp Zoltán Kezdjük a legfontosabbal: a té­vék képminősége gyakorlatilag eljutott arra a szintre, hogy el­mondhatjuk, túlságosan nagy el­térések már nincsenek. Aki ka­rácsonyra televízióval szeretné meglepni magát, annak attól nem igazán kell tartania, hogy a választott modell képminősége rossz lesz. (Fontos megemlíteni, hogy a 2012-re ígért digitális át­állás legalább két évet csúszik, azaz addig biztosan nem problé­Évente 50 milliárd liter vizet pa­zarolnak el a brit nők azzal, hogy a lábuk borotválása közben fo­lyatják a zuhanyt - számította ki a londoni vízmű. Bár ez csak a nők harmadára jellemző, a Thames Water fontosnak tartot­ta, hogy felhívja a figyelmet a je­lenségre. Persze nem a nőkön múlik minden: a férfiak borotvál­nia, ha készülékünk nem alkal­mas a digitális adások vételére.) Az elsődleges kérdés nyilván az ár - ám mivel ebben is egyre közelebb kerül egymáshoz az LCD- és a plazmatévé, egysze­rűbb, ha a minimális eltérések­A FOGYASZTÁS TERÉN komoly előrelépések történtek: az el­múlt három-négy év alatt a plazmatévék fogyasztása keve­sebb, mint felére esett vissza, ám százalékban az LCD-k ese­tében is nagy volt az előrelé­pés. Egy 42 colos plazmatévé átlagos fogyasztása 150-200 kozása is hatalmas vízfogyasz­tást okoz, de évente 120 milüárd liter írható azok rovására is, akik fogmosáskor szintén folyatják a vizet A szolgáltató nem csak kor­hol, segíteni is igyekszik: Water- Wisely néven internetes progra­mot indítottak, ahol tippeket ad­nak a spóroláshoz. re fókuszálunk. A plazmatévék képe például igazán csak sötét­ben élvezhető, míg egy LCD-nél mindegy, hogy nappal vagy este nézzük. A plazmák feketéje (s így a kontrasztaránya) még min­dig jobb, de ez csak sötétben watt körüli, egy hagyományos háttérvilágítással szerelt LCD- tévé ugyanekkora méretben 100-120 wattot fogyaszt, míg egy LED-es háttérvilágítású LCD-tévé beéri 60-80 wattal is. A különbség a havi villany- számlában akár néhány ezer forint is lehet. A magyar sorozatgyilkosok 1900-tól felderített eseteit mutat­ja be egy dokumentumkönyv, Faragó Ottó munkája. Az újság­író 39 ismert hazai sorozatgyil­kos tetteit írta meg, az áldoza­tokról is megemlékezve. A szer­ző emlékeztet arra, hogy a soro­zatgyilkosok legtöbbször szim­patikus, közvetlen emberek, előny, és a különbség nem túl je­lentős; aki tehát sokat tévézik nappal, az LCD-t válasszon, aki inkább este néz tévét, az plaz­matévében is gondolkodhat. A plazmatévék rövid válaszideje előny, amikor gyors mozgások megjelenítésére van szükség - azaz a sportközvetítések egyér­telműen élvezhetőbbek ezeken a készülékeken. Az LCD-tévék betekintési szöge mindig gyen­gébb volt, mint a plazmáké, te­hát oldalról nézve a színek egy LCD-tévé esetében fakulnak, és a kontraszt is lecsökkenhet. Nem egyszerű tehát a döntés, ám valószínű, hogy a végén úgy­is egyetlen kérdés marad csak - hogy az új tévé hogyan mutat a nappaliban. akik gyakran gyermekkori bán­talmazás vagy érzelmi törés mi­att válnak szörnyetegekké. Az évtizedes bűnügyi tapasztalattal rendelkező szerző kriminek és dokumentumkötetnek is szánta könyvét, azoknak ajánlja, akik többet szeretnének érteni a kör­nyezetükben történő bűncselek­mények hátteréről. ■ N. L. Pazarló borotválkozásra hajlamosak az angolok Sorozatgyilkosok: könyv 111 év rémtetteiről A villanyszámlán is meglátszik majd a választás POÉNPERCEK Menekül a csiga az erdőből, találkozik a rókával.- Mi van, csiga, hova tepersz?- Itt az APEH, vagyonvizsgá- lat lesz!- Na és?- Tudod, nekem is van egy saját házam, az asszonynak is, meg a gyerekeknek is. Gondolhatod! Elgondolkodik a róka, majd ő is futni kezd. Találkoznak a gólyával, aki így szól:- Mi van, róka, hova futsz ilyen gyorsan?- Nem hallottad? Kiszállt az APEH az erdőbe, vagyonvizs- gálatra.- És akkor mi van?- Hát nekem is drága bun­dám van, az asszonynak is, a gyerekeknek is. Gondolhatod! A gólya kis gondolkodás után magabiztosan rákezdi:- Na, fiúk, nekünk ezen a rozzant fészken kívül sem­mink sincs... Mire a csiga loholás közben visszaszól:- Nana, gólya! Fél év itthon, fél év külföldön - miből? ■ Gyerek bekopog a szomszéd­ba:- Csókolom! Az apukám sze­retné elkérni a magnójukat!- Na mi az, táncolni akartok?- Nem, aludni! Százával hulló csillagok a téli égbolton Bár hullócsillagnézésre ha­gyományosan a nyári éjsza­kák kapcsán szoktunk gon­dolni, az év legszaporább me­teorraja mégsem az augusztu­si Perseidák, hanem a napja­inkban érkező Geminidák. A Föld december 7-17. között találkozik ezzel az űrben sod­ródó sziklacsapattal, a csillag- hullás legintenzívebb ideje pe­dig ma várható. Ekkor órán­ként akár 120 hullócsillag is észlelhető, persze csak kedve­ző viszonyok esetén. Érdemes tehát a fényszennyezéstől tá­volabbi és lehetőleg magasan fekvő kirándulóhelyeket felke­resni. Bár idelent borús lehet az éjjel, a Kárpát-medencében gyakori hidegpárna jelenség (amikor pár száz méteres köd­takaró húzódik a felszín felett) a hegyekben nem érvényesül. Antarktisz: norvég elsők, magyar követők expedíció Száz éve érte el a Déli-sarkot Roald Amundsen felfedezőcsapata Zorro leleplezve: ír volt a maszkos igazságosztó Száz éve tisztult ki a Föld tér­képének egyik homályos foltja: Roald Amundsen nemzetközi versenyfutásban érte el a déli pólust. Érdekesség, hogy erede­tileg északra indult, és csellel fordult délnek. 1911. december 14-én, csupán 35 nappal a nagy vetélytárs, a brit Scott expedíci­ója előtt érték el a Déli-sarkot. Ezután viszont fél évszázadnyi szünet következett, hiszen az Antarktiszon a következő láto­gató Edmund Hillary volt 1958- ban, akit leginkább arról isme­rünk, hogy 1953-ban megmász- ta a Csomolungmát. Ami a magyarokat illeti, itt né­mi késésben voltunk, hiszen 2006. január 16-án Ács Zoltán és Kovalcsikné Bátori Krisztina volt az első, akik magyarokként jártak a Déli-sarkon. Ettől füg­getlenül vannak magyarok, akik az Antarktiszon kutatnak, mint Nagy Balázs geográfus is. A ku­tató szerint fontos lenne, hogy a hazai tudósok többet dolgozhas­sanak a póluson. Szerinte tíz év­re nagyjából 100 millió forint lenne egy kutatóbázis üzemel­tetése, ami nem drágább, mint egy nagykövetség fenntartása egy távoli országban. Olyan - nem túl tehetős - országoknak is van bázisuk, mint Lengyelor­szág, Ukrajna vagy Bulgária. A kutatók azért lobbiznak, hogy hamarosan létrejöhessen egy nyári táborunk. ■ M. K. Amundsen, a jégvilág meghódítója Az éghajlat a kérdés AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN több kutatóbázis létesült a Déli-sark közelében. Ezek főképp a nagy klímaváltozási összefüggéseket vizsgálják. Napjaink éghajlati változásai esetében még nem tudják, hogy mekkora az em­beri tevékenység hatása. Az 1300as években kezdődött kis jégkorszak is már igen sok­rétűen befolyásolta az emberi életet A mostani felmelegedési ciklus az 1800as évek máso­dik felében kezdődött, és az eh­hez való alkalmazkodást a túl­népesedés is megnehezíti. Egy 17. századi világjáró sza­badságharcos szolgáltathatta az alapot Zorro kalandjaihoz - ál­lítja egy olasz történész. Fabio Troncarelli, a Viterbo Egyetem professzora szerint az 1615-ben született William Lamport volt az igazi Zorro, aki ráadásul Ír­országból származott. A törté­nész a spanyol inkvizíció jegy­zőkönyveiben talált feljegyzése­ket egy lázadóról. A kutató sze­rint az angolellenessége miatt Spanyolországba menekülő, közben kalózokhoz csapódó tör­vényen kívüH a Guillen Lombar­do nevet vette fel új hazájában. A franciák elleni háborúban a spanyol korona oldalán harcolt. IV. Fülöp kegyeit ezzel elnyerte- majd el is vesztette egy ne­mesember feleségével folytatott viszonya miatt. Hamarosan Me­xikóban kötött ki, ahol már álar­cot viselve harcolt a független­ség ügye mellett. Az inkvizíció végül rabszolgák és indiánok lázítása és felszabadítása miatt máglyahalálra ítélte, de övé lett a végső szó - állítólag megfojtot­ta magát a köteleivel. A kalandos életet először 1872-ben énekelték meg: Guil­len Lombardo már ekkor igaz­ságosztóként szerepel egy törté­nelmi regényben, majd 1919- ben jelentek meg először a maszkos hős kalandjai, akit az­óta Zorro néven ismerünk. ■ Nógrádi L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents