Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-12 / 290. szám
6 2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ GAZDASÁG Eszközkezelő: januárban már mehetnek az első értesítések Keserű a csoki a magyar gyárnak chipsadó A különsarc miatt versenyhátrányba kerül az utolsó nagy hazai gyártó január 15. után kaphatnak az első ügyfelek bankjuktól értesítést arról, hogy ingatlanjukat kényszerértékesítésre jelölték ki, és jogosultak lehetnek a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) programjára - közölte Csillag Tamás, a NET vezérigazgatója. A hitelező pénzintézeteknek január 15-éig kell nyilatkozniuk arról, hogy 2012 első negyedévére vonatkozóan mely ingatlanokat jelölik ki a kényszerértékesítési kvótába. Ezután vizsgálhatja a bank, hogy az adott ingatlan megfelel-e a törvényben szabályozott feltételeknek. Az ügyfeleknek 30 napjuk lesz a szükséges igazolások beszerzésére és a szándék- nyilatkozat aláírására arról, hogy ingatlanjukat értékesíteni kívánják. Az ügymenet a szándéknyilatkozat aláírásától számítva két hónap lehet. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a NET program az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a leginkább rászorult adósoknak kíván segíteni. „A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy a kormány korábbi programjának, és a május 30- án a bankszövetséggel kötött 5 pontos megállapodásának megfelelően létrehozta a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot” - közölte a szervezet. A szövetség szerint az első tapasztalatokat elemezni, összegezni kell, hogy a szükséges korrekciókkal kialakulhasson majd egy optimá- , lis működés. ■ H. B. A héten a dízelesek járhatnak jól A héten megint a dízelesek örülhetnek: pár forinttal csökkenhet a gázolaj ára. A benziné talán nem változik, legalábbis a portfolio.hu szerint, mely a világgazdaság jegyzésáraira hivatkozik. A világgazdaság növekedése lassul, ami az olajár csökkenéséhez vezetne, azonban az iráni atomprogram miatti geopolitikai feszültség továbbra sem engedi az olajár csökkenését. A benzin dollárban számított ára 1,4 százalékkal emelkedett, míg a gázolajé 0,8%-kal csökkent. ■ Nem vette át az elnyert 150 millió forintos állami támogatást a Bonbonetti, mert a népegészségügyi termékadó (neta), a chipsadó lehetetlenné teszi a tervezett beruházásokat. Demeter Kálmán „Megértjük a költségvetés nehéz helyzetét, és készek is vagyunk arányosan hozzájárulni a közös teherviseléshez, de az édességekre a tervezett teljes netabevétel közel kétharmadát vetették ki” - mondta Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója hozzáfűzve, hogy az átlagos napi kalóriabevitel kevesebb mint 5 százaléka az édesség a chip- sekkel együtt. Ennek ellenére a teljes chipsadó kétharmadát erre a kategóriára terhelték, tehát ez aránytalanul súlyos csapás az ágazatra nézve. A szakember szerint az indokolatlan és aránytalan adóteher miatt - amely az általa vezetett csoportnak a jövő évben 800 millió forintos újabb adót jelent - a szakmabeli cégeknek alapjaiban át kell gondolniuk a teljes stratégiát, és ez elbocsátásokkal járhat az egész szektorban. Az utolsó nagy magyarországi csokoládégyártó, a három telephelyen 710 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti csoport, melynek központja a Bonbonetti Cho- co Édesipari Kft., az egykori Budapest Csokoládégyár. A csoport a közelmúltban 62 dolgozó elbocsátására kényszerült és lemondott arról, hogy - a 150 milliós állami támogatással együtt 450 millió forintért - új desszertgyártó kapacitást építsen 90 fős nagy- kanizsai gyárában. Emellett a 430 embernek munkát adó budapesti gyár 1,8 millió eurós beruházási tervét is felfüggesztették - pedig a fejlesztések révén talán az exporthányad is nőhetett volna. A csoport árbevételének több mint egyharmadát adja az export, mely az elmúlt évben meghaladta a 3,236 milliárd forintot. A Bonbonetti csoport tulajdonosa a CEE Private Equity Fund. Pénzügyi befektető lévén azonban már nem hisz úgy a magyar piacban, mint korábban, és nyár vége óta az a kérdés, mi legyen a legnagyobb magyar csokigyárral, A budapesti gyár 1,8 millió eurós beruházási tervét fel kellett függeszteni Külföldön készülő magyar édességek GENERÁCIÓK NŐTTEK FÖL a Boci csokin, a Piros mogyoróson, a Sport szeleten, valamint a Tibi csokoládén. Mára ezek közül csupán az utolsó, a Tibi készül Magyarországon. A Tibi család az elmúlt évtizedben egyebek között egész mogyorós, marcipános, gyümölcsös termékekkel gazdagodott, miközben a gyár a csokoládé minőségét is jelentősen javította. A Bonbonetti csoport* 2009 2010 Árbevétel 12 286,5 11461,4 EBITDA 790,0 902,3 EBIT 466,5 586,9 Mérleg sz. er.-265,7 404,5 Saját tőke 3 585,4 3 987,6 Mérlegfőösszeg 6 410,7 7853,9 •MILLIÓ FORINT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS A Bonbonetti főbb exportpiacai* Hollandia 530,4 Lengyelország 465,5 Csehország + Szlovákia 423,8 Mongólia 188,2 Németország 172,6 Belgium 156,0 USA 147,6 *2010, MILLIÓ FORINT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS ■ Megvásárlásunk esetén szélesedhetne a cégcsoport termék kínálata. SÁNTA SÁNDOR, A BONBONETTI CSOPORT VEZÉRIGAZGATÓJA melynek még a terjeszkedésre is lehetősége nyílna. Vannak ugyanis olyan kisebb cégek, gyárak, amelyek felszámolás alatt vannak, és Sánta Sándor szerint megvásárlásuk révén növelhetnék mérethatékonyságukat, illetve szélesedhetne a cégcsoport termékkínálata. Csak az a baj, hogy az új adó miatt elbizonytalanodott tulajdonos nem szán rá pénzt, így a felvásárolható gyártók is külföldi - lengyel vagy román - kézbe kerülhetnek, mivel likvid magyar tőke nemigen van a piacon. Ami az édességeket illeti, brutális a verseny, hiszen Magyarországon a világ legnagyobb cégei - a Kraft, Mars, Nestlé, Ferrero, Storck - értékesítik termékeiket. Ennek ellenére az étcsokoládék közt a Bonbonetti Tibi csokija, az alkoholos desszertek versenyében pedig a Chery Queen (leánykori nevén: konyákmeggy) a piacvezető. Más kérdés, hogy noha mindenhol a hazai vállalkozások támogatásának szükségességéről hallani, a chipsadó leginkább a magyar gyártókat sújtja. Mert a már említett világcégek büdzséjében szinte láthatatlan tétel ez az adó, melyet akár piacvásárlásra fordított összegnek is tarthatnak, mert ha kiesik egy versenytárs, már be is jön a pénz. Ha az volt a törvényalkotók célja, hogy csökkenjen az édességfogyasztás, akkor sikerrel jártak. Áz év első felében még növekedett a magyar tábláscsoki-piac, a szeptember elseje óta hatályos chipsadó miatt azonban 15-20 százalékos fogyasztóiár-emelke- dés következett be, amely meg is látszik a forgalom alakulásán. Egy tízdekás táblás csoki után 13 forintot fizet a gyártó adóként, ám ez áfaalapképző, ráadásul az így kijött összegre a kereskedelem is ráteszi az árrést, ezért a polcokon már 26 forint árnövekedést okozott az adónem bevezetése. így tehát az adó mellett - második csapásként - a fogyasztás visszaesése is komolyan sújtja a Bonbonettit, mely szeptemberben módosította a recepteket: tejporral, kakaóval helyettesítették a cukrot, hogy egészségesebbé váljon a termék. Ezt persze jelezni kellett a csomagoláson is, ami pluszköltséget jelentett. És akkor jött a harmadik csapás. A szeptember elsején hatályba lépett törvény még csak a 100 grammonként 40 grammnál több cukrot tartalmazó termékekre vonatkozott. Az októberben végrehajtott módosítás viszont a kilogrammonkénti 100 forintos adót 130 forintra emelte, ugyanakkor azóta már a termék teljescukortartalma számít, tehát a tejpor tejcukor tartalma is. Nem is meglepő, hogy ezek után a CEE Private Equity Fund elbizonytalanodott a jövőt illetően, pedig a Bonbonetti az elmúlt tíz év alatt egyebek között annak köszönhetően állhatott át a minőségi csokoládék gyártására, és hozhatott létre új termékeket, hogy a tulajdonos évente átlagosan egymillió eurót engedélyezett a beruházásokra. A csoport 50 országba exportál. A legkelendőbb a konyakmeggy, mely Belgiumban piacvezető. A másik kapós exporttermék a 40 fős szabadszállási üzemben készülő színes golyórágó. A cég arra is büszke, hogy szinte meghódította Mongóliát, ahová a konyakmeggyen kívül táblás csokit is szállít. Csak a jól keresők jártak jobban tavaly KSH Sokan próbálnak megélni havi nettó 30 ezerből - Területi egyenlőtlenségek Több repcét termel az EU: veszteségre kell számítani Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, és az elmúlt 10 évben ennél csak 2001-ben volt magasabb: 83,2 százalék - jelentette a KSH a Statisztikai tükör című kiadványban. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki. Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: „bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évihez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban”. Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelmi helyzete romlott Növekvő sorok az ételosztásnál 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig „látványosan” javult. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik: a lakosság egytize- dének éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot (durván 30 ezer fo- rint/hó). További egytized nettója efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik tizedbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tizedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2- szeres volt, magasabb az előző évinél. A KSH publikációja szerint jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás s az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság. A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt: az országos átlag négyötöde. ■ az európai unió olajosmag-ter- melése 5,2 százalékkal növekedhet a 2012-2013-as üzleti évben - állítja a Copa-Cogeca felmérése, melyet a Bloomberg hírügynökség idézett. A cég szerint a 27 uniós tagállam 30,3 millió métertonna olajos magvat termelhet majd, a bevetett terület pedig 0,8 százalékkal, 11,6 millió hektárra nő. A repce ugyanakkor ennél is nagyobb, 7,7 százalékos növekedést produkálhat a Copa-Cogeca szerint, így a termés elérheti a 20,8 millió tonnát. „A kedvezőtlen időjárás ellenére növekedni fog az olajos magvak - így a repce - termése az EU-ban, ami a növekvő termőterület mellett az egyre fejlettebb technológiának köszönhető” - áll a felmérésben. Az idei szezon ugyanakkor nem alakul jól Magyarországon: a repcét vető gazdák a száraz időjárás miatt biztos veszteségre számíthatnak, hiszen eső hiányában a növény csak foltokban vagy egyáltalán nem kelt ki. A vidéki lapokban megjelent hírek szerint több gazda már kiszántotta a növényt, és helyére búzát vetett. A repce árfolyama mindenesetre nem alakult rosszul a múlt héten: a tonnánkénti kurzus 419 euróról csütörtökre 426- ra ugrott, igaz, a pénteken bekövetkező erős korrekció szinte teljes egészében eltüntette a heti növekményt. ■
