Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-12-11 / 48. szám
2011. DECEMBER 11., VASARNAP 7 GAZDASÁG Bezárjuk magunk előtt az ajtót? eu-csúcs Kockázatos helyzetből próbál kikecmeregni az EU merész eszközökkel A fiskális unióról szóló kormányközi megállapodás részletei Magyarország húzódozik elfogadni az unióban szorosabb gazdasági integrációt előrevetítő' egyezményt. Az elutasítás egyenlő lenne a kilépéssel? Gyükeri Mercédesz Egy ki, egy be - röviden így foglalható össze a heti brüsszeli EU- csúcs, ahol aláírták Horvátország csatlakozását, és a brit kormányfő elutasította, hogy részt vegyen a szorosabb gazdasági együttműködést előrevetítő unióban. Nem David Cameron az egyetlen, aki húzódozik aláírni a szigorú fegyelmet kikényszerítő paktumot. * Péntek reggel sokként hatott, | hogy Cameronhoz Orbán Viktor $ is csatlakozott. Néhány órával később a magyar miniszterelnök ugyan visszakozott, de a határozott kiállás helyett csak annyit mondott a 26 kollégájához hasonlóan rendkívül kialvatlan politikus, hogy szokatlan módon „parlamenti konzultációhoz” köti a kormányközi megállapodás elfogadását. (Magát a szerződésmódosítást az egyes parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk majd.) Az „európluszövezet” komoly előrelépés az európai integrációban. Olyan beleszólást tesz lehetővé az uniós szervek - a közösséget megtestesítő Európai Bizottság, illetve a tagállamokat képviselő Tanács - számára, • a strukturális hiány nem lehet nagyobb a nominális GDP 0,5 százalékánál. Ezt be kell építeni az egyes nemzeti törvénykezésbe, azt is, hogy automatikus korrekciós mechanizmusok lépnek életbe, ha a cél elérése veszélybe kerül • AZOKNAK AZ ORSZÁGOKNAK, amelyek túlzott deficiteljárás alatt állnak, be kell mutatniuk az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára az adósságpályát korrigálni hivatott reformterveket A háromszázalékos államháztartási deficitet átlépő országokkal szemben automatikus szankciók lépnek életbe, hacsak a tagországok többsége ezt meg nem akadályozza. • AZ IDEIGLENES MENTŐALAPOT, az EFSF-et minél hamarabb meg kell izmosítani, az állandó mentőalapnak (ESM) pedig már 2012 júliusában életbe kell lépni. Megvizsgálják, hogy a két alap összesen 500 milliárd eurósra tervezett kerete valóban elegendőe a válságkezelésre. Emellett a tagállamok tíz napon belül döntenek arról, hogy megtámogatják-e 200 milliárd euróval azIMF-et bilaterális kölcsönök keretében, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak legyen elég forrása a krízis keze lésére. • a görögök esetében elhatározott részleges adósságelenge dés „egyszeri és kivételes” döntés volt. amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Az utóbbi időben már vezető európai politikusok is hangsúlyozták: ez a fajta hatáskörátadás, bármilyen fájdalmas az országok számára, életbevágó az euró túlélése szempontjából. Másképpen: kockázatos volt belevágni a valutaunióba anélkül, hogy annak tagállamaitól nem vártak el felelős gazdálkodást. Nyilvánvaló, hogy az országok, amelyek nem írják alá a szerződésmódosítást, elvileg lazább gazdálkodást is megengedhetnek maguknak. Akár komoly versenyelőnyt is szerezhetnek ezáltal, például egy kedvező adórendszerrel. (Budapest pont ezzel indokolta, miért nem írta alá év elején az adóaalap-harmonizációt lehetővé tevő európluszpaktumot.) Ám két hátránya is van a távol- maradásnak. Egyrészt enélkül képtelenség bevezetni az eurót, pedig a valutaunió előnyös a befektetők szemében. Másrészt a kimaradók bezárják maguk előtt az igazi döntéshozatal ajtaját. Márpedig az eltérő érdekeket képviselő országok egyetlen esélye az EU-ban a lobbierő - különösen most, amikor próbálnak kieegyezni az új, 2020-ig érvényes EU-költségvetésről. Nem túlzás azt állítani: David Cameron bevágta maga előtt az ajtót Kérdéses, ő megteheti-e, ám az biztos: egy olyan exportorientált, gyenge lábakon álló állam, mint Magyarország, aligha. Mi jön a válság után? Válaszok a jövőre való felkészüléshez könyvajánló Mikor lesz vége a válságnak? - ez érdekel ma mindenkit. S a következő kérdés: mi jön a válság után? A régi világ tér vissza vagy egy egészen új kor köszönt ránk? Álomkapitalizmus vagy rémálom vár ránk? Hogyan készüljünk a jövőre? Fel lehet egyáltalán készülni? Vagy egy kicsi-közepes ország polgáraként törődjünk bele sorsunkba, és menekülünk a történelmi példákhoz, amelyek azt bizonyítják, bennünket, magyarokat aztán tényleg nem kíméltek a sors csapásai. Tehát sorsszerű, ami velünk történik. De tényleg sorsszerű? Kocsi Ilona Rém? Álom? Kapitalizmus! című könyve e kérdésekre keresi a választ tizennyolc ismert cégvezető, elemző, szociológus gondolatainak felhasználásával. A sok-sok kérdésre egyértelmű válaszok nincsenek, ám van min gondolkodnunk. Mert ahhoz, hogy jobbra forduljon sorsunk, először a bajok gyökereit kell feltárnunk. Először is szembe kell néznünk azzal, mit csináltunk, csinálunk rosszul. Ha ezt vállaljuk, ha a szembenézés őszinte lesz, már a kiút megtalálása sem lesz elviselhetetlen teher. E folyamathoz, a gondolkodáshoz ad kapaszkodót a Rém? Álom? Kapitalizmus című könyv.. HIRDETÉS Megtaláltuk az adózás jó oldalát! MKB Befektetések órán át hívható MKB TeleBANKár: 06 40 333 666 Segítségünkkel ügyfeleink bizakodva tekinthetnek előre. Hat évtizedes befektetési tapasztalat a jövő biztonságáért. Az MKB Bank ahogy eddig, ma is tisztelettel nyeri el ügyfelei bizalmát és pénzüket vaskos jogszabályok között is segít megtalálni, hogy szaktudásunkkal, döntései nyomán Ön a lehető legtöbbet hozhassa ki befektetéseiből. Érdemes még idén bejönnie fiókunkba. SZEMÉLYESEN ÖNNEK BANK www.mkb.hu K Nicolas Sarkozy francia elnök közölte: hazánk kimarad az új rendszerből. Orbán Viktor később pontosított.
