Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-10 / 289. szám

BMB HhSMK&í HKíÉMSiyűi EEB| KÖZELET Több feljelentésre is Készül Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a Malév ügyeiben, miután áttekintette a légitársaság jelenlegi helyzetéhez vezető j *4 okokat összegző Fehér könyvet. Szerinte több esetben is alapos ok van az ügyészségi feljelentésre, és a korábbi pénzügyminiszterek felelőssége is felvethető. Roma értelmiségieket képeznek Debrecenben Debrecenben kezdte meg működését az ország első cigány szakkollégiuma - je­lentette be Bölcskei Gusz­táv, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. „A kormány támogatja ezt a munkát, mert olyan roma értelmiségiekben érdekelt, akik képesek példát mutat­ni együttműködésből” - fo­galmazott Balog Zoltán ál­lamtitkár. Csak figyelmeztetés: lezárták a Lomnici-iigyet vezérigazgatói figyelmez­tetést kapott a közmédia há­rom munkatársa, akik a belső vizsgálat szerint fele- | lősök Lomnici Zoltán volt főbíró arcának kitakarásá- ! ért. Tegnap emiatt tüntettek a rádiónál, egy tévés szak- szervezet alelnöke pedig a valódi felelősök megnevezé­séért ma éhségsztrájkba kezd. A fideszes Deutsch Tamás az MTI előtt fog de­monstrálni. Darák Péter a jelölt a Kúria élére A12 éve legfelsőbb bírósági bíróként ítélkező 48 éves Darák Pétert jelölte Schmitt Pál államfő a Kúria, Handó Tündét (Szájer József fide­szes EP-képviselő feleségét) pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára - közölte az Országgyűlés saj­tószolgálata. A jelölteket az alkotmányügyi bizottság hétfőn hallgatja meg, a kép­viselők pedig kedden titkos ! szavazással döntenek a je­löltekről. Darák Péter lesz az elnök Miért mondott nemet Orbán Viktor? Brüsszel Kormányközi megállapodás: beleszólnának a nemzeti költségvetésekbe Orbán Viktor és David Cameron brit miniszterelnök. Orbán konzultál a parlamenttel, a britek viszont soha nem akarnak belépni az eurózónába. A nemzeti szuverenitás „súlyos megsértésétől” való aggodalommal indokolta a magyar kormányfő azt, hogy nem bólint rá a brüsz- szeli EU-csúcson elért fis­kális paktumra, hanem a magyar parlamentre bízza a döntést. Orbán Viktor Brüsszelben azt is bejelen­tette, hogy újra kell tervez­ni a 2012-es költségvetést. Wéber Balázs - Brüsszel A brüsszeli EU-csúcson a 17-ek között létrejövő költségvetési (fis­kális) megállapodás olyan „sú­lyos dolgokat” tartalmaz, ame­lyek „véleményem szerint mély és súlyos nemzeti szuverenitási dolgokat” érintenek - így magya­rázta Orbán Viktor miniszterel­nök péntek délután Brüsszelben, miért vár ki egyelőre Magyaror­szág a belépéssel az új paktumba. Nem léphetünk be semmilyen „átgondolatlan rendszerbe”, Ma­gyarországnak „nincs oka rohan­ni”, fűzte hozzá magyar és külföl­di újságírók előtt. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország meg kívánja várni, amíg kikristályosodik az új egyezmény végleges formája. Kiemelte: egyelőre az sem vilá­gos, mikor kellene csatlakoznia a nem euróövezeti tagországoknak az új szerződéshez - szoros határ­időn belül vagy csak akkor, ami­kor belépnek az övezetbe. Megis­mételte: a magyar parlamentnek kell határoznia a csatlakozás kér­désében. Az ő hatalma ugyanis nem terjed ki arra, hogy döntsön a nemzeti önrendelkezés csök­kentéséről - magyarázta. A ma­gyar parlamentnek fel kell tennie magának alapkérdéseket, példá­ul azt: akarjuk-e, hogy Brüsszel­lel kell előzetesen jóváhagyatni a nemzeti költségvetéseket. „Ezek az állami önállóság jogi kérdései” - figyelmeztetett. (A csehek és a svédek is megkérdezik előbb a parlamentjüket - szerk.) Közölte: „Magyarország és Nagy-Britannia soha nem fog egy csónakban ülni”. Míg ugyanis ha­zánk kötelezettséget vállalt a be­lépésre az eurózónába, addig a britek „soha nem fognak oda be­lépni”. Orbán Viktor bejelentette: a válság miatt jelentősen újra kell tervezni a magyar 2012-es költ­ségvetést az eurózóna növekedé­si kilátásainak jelentős romlása miatt. Már szombaton egyeztetni „nem erősíti Magyarország pozícióit az IMF-tárgyalások küszöbén az, hogy az EU- csúcson nem csatlakoztunk a nemzeti fiskális politikát köz­pontilag szigorító megállapo­dáshoz’’ - mondta Balázs Pé­ter volt külügyminiszter. A CEU professzora szerint „fél­revezető úgy beszélni a szuve­renitásunkról, mint egy haja­don szüzességéről, mintha fog erről Matolcsy György nem­zetgazdasági miniszterrel. Sze­rinte az első fél év nagyon nehéz lesz az eurózónában, és összessé­gében az EU-nak 2012 sokkal ne­hezebb éve lesz. Ami az újonnan megkötendő fiskális paktum részleteit illeti, a csúcs után ki­adott nyilatkozat szerint a struk­most döntenénk arról, odaad- juk-e vagy sem, hiszen azt már réges-régen odaadtuk. Az EU-csatlakozással számtalan kötelezettséget vállaltunk, millió területen már családi életet élünk”. MARTONYi is azonnali lépést akart. Nemcsak a kormányfő, hanem Martonyi János kül­ügyminiszter is az integráció elmélyítését hangsúlyozta még turális hiány nem lehet nagyobb a GDP 0,5 százalékánál (A koráb­bi, maastrichti szerződésben rög­zített eredményszemléletű hiány maximum 3 százalék lehet.) Az újfajta számot be kell építeni a nemzeti törvénykezésekbe, mint ahogy azt is, hogy automatikus korrekciós mechanizmusok lép­az EU-csúcs előtt. A fidesz.hu által is szemlézett, a Euro­pean Voice-ban megjelent cikkben Martonyi János egyér­telműen állást foglalt az uni­ós alapszerződés módosítása, vagyis a stabil és fenntartha- tóbb költségvetési szigor mel­lett. A szerződés módosítása most elmaradt, de a kormány­közi megállapodásra is nemet mondtunk - egyelőre. nek életbe, ha a cél elérése ve­szélybe kerül. Azoknak az orszá­goknak, amelyek túlzott deficit­eljárás alatt állnak, be kell mu­tatniuk a bizottságnak és az Eu­rópai Tanácsnak az adósságpá­lyát korrigálni hivatott reformter­veket. Az eddig vállalt 3 százalé­kos hiányt átlépő országok szank­ciókra számíthatnak. A paktum keretében megvizs­gálják: az uniós menő alapok ma­ximum 500 milliárd eurósra ter­vezett kerete valóban elegendő-e a válságkezelésre (szakértők sze­rint nem). A tagállamok tíz na­pon belül döntenek arról, megtá­mogatják-e 200 milliárd euróval az IMF-et, hogy a Valutaalapnak legyen elég forrása a krízis keze­lésére. A nyilatkozat kimondja azt is, hogy a görögök esetében a részleges adósságelengedés „egy­szeri és kivételes” döntés volt, többé nem kívánják áldozatválla­lásra kérni a privát szektort. Célszerű-e a különutas politika? - más volt még az állás az EU-csúcs előtt Nyugatról is támogatták a keletnémet náci csoportot Németország nyugati részéről is kaphatott támogatást a keletné­met Türingia tartományban lét­rejött neonáci terrorista sejt, mely a hatóságok gyanúja szerint el­követett tíz gyilkosságot, két bom­bamerényletet és leg­kevesebb tizennégy bankrablást - írja a Süddeutsche Zei­tung. A Nemzetiszo­cialista Illegalitás (NSU) nevű szervezet ügyében indított nyo­mozás során a hatóságoknál ön­ként jelentkezett egy tanú. Vallo­mása szerint az ország nyugati részén tevékenykedő szélsőjobb- oldali körökben ismert volt a neo­náci ideológiát valló csoport, és az általa elkövetett gyilkosságok Adatbázist is létrehoznak az új nácikról. egyikét megelőzően nyugati se­gítők „terepmunkát végeztek” neki. A helyszínek bejárásával, feltérképezésével a nyugatiak közreműködtek a gyilkosság elő­készítésében, cserében pénzt kaptak. A meg nem nevezett tanú csak olyan eseményekről beszélt, amelyek már túl vannak az elévülé­si időn. A szövetségi nyomozóha­tóság statisztikái szerint naponta 2-3 szélsőjobboldali indíttatású bűntettet követnek el Németor­szágban. A náciveszély mérséklé­se érdekében több nyomozó beve­tését, illetve egy külön a neoná­cikra fókuszáló adatbázis felállí­tását javasolja a hatóság. ■ Alig változott a pártok népszerűsége A századvég decemberi közvéle­mény-kutatásának tanúsága sze­rint a politikai aktivitás az előző hónapok csökkenő tendenciája után stabilizálódott, enyhe mér­tékben emelkedett. A Fidesz- KDNP támogatottsága a teljes né­pesség körében 30, az MSZP-é 12 százalékon áll. Az LMP-é 5, a lob­biké 10 százalék. A Gyurcsány- féle Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága 2 százalék. Az el­lenzéki oldalon a DK megjelené­sével csökkent az LMP támoga­tottsága. A választókorúak 49 százaléka nyilatkozott úgy: részt venne egy most vasárnap tartan­dó parlamenti voksoláson. A megkérdezettek 39 százaléka tar­tozik a bizonytalanok körébe. ■ Költözés Átszállították a Parlamentből Munkácsy Mihály Honfoglalás cí­mű képét a Nemzeti Galériába, ahol az alaptörvény tiszteletére január 2- án megnyíló Hősök, királyok, szentek című tárlat fő látványossága lesz. Ez Magyarország második legnagyobb festménye: 13,55 x 4,58 méter. Hatméteres hengerre tekerték, és egy kamionban szállították át a várba. Nem lesz börtön az új fővárosi hajléktalanszálló átadták tegnap a Fűtött utca pro­jekt első hajléktalanszállóját Bu­dapest I. kerületében. Pintér Sán­dor belügyminiszter és Tarlós Ist­ván főpolgármester bejárta a még épülő ferencvárosi épületet is. Tudni kell: 2006(10 között 131 ember fagyott meg Budapesten. „Megáll az ember esze, hogy ilyesmi ellen tüntetnek! Százmil­liókat fordítunk arra, hogy a ne­héz sorsú embereket emberi kö­rülmények közé vezessük visz- sza” - fogalmazott a főpolgár­mester. Értetlenségét fejezte ki, hogy miként lehet a szállókat börtönnek nevezni. Rendőrök is lesznek a szállókon, de ez nem a lakókat korlátozza, hanem éppen egymástól védi őket. ■

Next

/
Thumbnails
Contents