Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-05 / 259. szám
2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG RIPORT 11 betyár világ Eszes Tamás, a Véderő volt parancsnoka tagadta, hogy bárki is támogatná szervezetüket. A Betyársereg nyíltan hungarista nézetei megvalósítása is egyelőre komolyabb támogatók nélkül maradt ## SAJAT ZSEBBŐL FINANSZÍROZVA Nem volt sétagalopp. A rendőrség, még ha nagy létszámban is vonult ki Gyöngyöspatára, az összecsapást nem sikerült megakadályozni A Gyöngyöspatán tavasz- szal megjelenő Véderő - csütörtökön holtan talált, néhány nappal azelőtt lemondott - parancsnoka ottjártunkkor az állította, senki nem támogatja működésüket, a tagok maguk fizetik költségeiket. Szerinte ha nem így lenne, nem itt tartanának. A Betyársereg egyelőre az alföldi ködbe burkolózik... Rácz Tibor „Te büdös, retkes cigány! A k. anyádat, megöllek!” Ezt mondta. Fenyegetőzött, hogy a vérünkkel festi ki az új házát - emlékezett vissza az egyik gyöngyöspatai cigány asszony, akit márciusban atrocitás ért a saját házánál. Mint mondta, három férfi és egy'nő sétált az utcában aznap este, balta vagy fo- J kos és ostor is volt náluk - feltehetően a Betyársereg tagjai voltak. Állítása szerint a férfi a fokossal felé is sújtott. Egy másik, állapotos nőt a boltból hazafelé követtek az egyenruhások - akiket a mai napig a faluban egyébként csak gárdistáknak neveznek - inzultálták, rasszista kifejezésekkel illették. A fiatal nő annyira megrémült, hogy a stressztől beindult a szülés, gyermeke koraszülött lett. Idén tavasszal, a főként Magyar Gárda-tagokból alakult Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület tagjai járőrözésbe kezdtek, azzal a céllal, hogy „véget vessenek a faluban elharapódzó cigánybűnözésnek”. Az egyesület szerint egy, a romák szomszédságában élő idős ember emiatt lett öngyilkos, mások szerint Tóth József súlyos betegsége miatt vetett véget életének. Emiatt masíroztak 16 napon keresztül a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület tagjai, akikhez csatlakoztak a Véderőhöz (Véderő Honvédelmi Nemzeti Felszabadító Front) és Betyársereghez tartozó személyek, akik esténként ostort, fokost tartottak maguknál. Ám a járőrözést követően is fel-feltűntek a településen az egyenruhások. Április közepére a Véderő nevet viselő radikális szervezet jelenléte, a cigánysortól alig ötven méterre fekvő magánterületen, valamint a faluban, szinte állandósult, ekkor terjedt el annak a híre, hogy a szervezet kiképzőtábort tart az említett területen húsvétkor. A kivezényelt rendőri erők fellépése végül ellehetetlenítette ezt, több embert előállítottak, Eszes Tamást, a szervezőt is elvezették, ám a Véderő tagjai szinte néhány napon belül visszaszivárogtak a községbe. A helyiek szállásolták el őket. A romák közül többen is nyilatkoztak, ám ragaszkodtak a névtelenséghez. Mint mondták, legszívesebben elhagynák nem csak Gyöngyöspatát, de még az országot is. Állításuk szerint félelem uralkodott a településen, ahogyan még mindig bennük van, hogy a szélsőjobboldali nézetű személyek ismét megjelenhetnek és megtámadhatják őket. Többen azért háborodtak fel, hogy néhány tizenéves roma fiatal miatt, akik többször összetűzésbe keveredtek a többségi társadalommal, az egész 450 fős kisebbségnek bűnhődnie kell.- Amellett, hogy féltettük a családjainkat, fel is voltunk háborodva amiatt, hogy ez egyáltalán megtörténhetett. Az, hogy a gárdisták, vagy véderősök, vagy akárki más rettegésben tarthasson egy egész utcát, egy európai jogállamban, egyszerűen elfogadhatatlan. Természetesen hiába provokálnak, nem megyünk bele semmiféle balhéba - mondta Farkas János, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.- Nagyon szeretnénk mi dolgozni, de Észak-Magyarorszá- gon munkahelyből van a legkevesebb. Dolgoznánk mi akár a bányában is, csak legyen hol. Az előítéletekkel már megtanultunk együtt élni, és a településünk nagy része sem úgy áll hozzánk, ahogyan a szélsőségesek vagy az azokat támogatók tette hozzá. A lakosság azonban többségében elzárkózó volt. Az egyik vendéglátóegységben dolgozó fiatal lány sincs jó véleménnyel a cigányokról. Mint mondja, sokszor probléma van velük, főleg a fiatalokkal, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni. A kérdésre, hogy mi a baj ezekkel az emberekkel, azt mondta: kötözködnek, lopnak, balhéznak. Nem akarnak sem tanulni, sem dolgozni. Volt, aki egyenesen megmondta, örült annak, hogy Gyöngyöspatán megjelentek a véderősök, mivel „szükség volt már arra, hogy ebben a faluban végre rend legyen”. A község egyébként rendezett, takaros település, amelyen belül igen nagy kontrasztot mutat a cigánysor, ahol az aszfaltozott út egyszer csak elfogy, s szembeötlik a szegénység. Gyöngyöspata közösségének tagjai közül többen szimpatizáltak a radikálisokkal, s mindez nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásokban is megnyilvánult. A Kecskekőn található területet, a présházakat Soós János hegybíró és Ludányi Miléna biztosították a Véderőnek, de több helyi vállalkozó és más szélsőjobboldali szervezet is támogatta az akciót. Eszes Tamás, a Véderő akkori parancsnoka, aki ezen tisztségéről azóta lemondott, elmondta, a Véderő tevékenysége elsősorban katonai kiképzésből áll, költségvetése elenyésző. A tagok maguk veszik az egyenruhát, fizetik az étkezési költségeket. - Sokan azért nem tudtak eljönni a táborainkba, mert az útiköltségre sem volt pénzük. Semmiféle politikai vagy más szervezettől nem kaptunk soha támogatást, néhány magánszemély adott 10-20 ezer forintot. Hanem így lenne, akkor nem itt tartanánk - mondta. Hozzátette, a Véderő nem politikai, nem fajgyűlölő szervezet, kifejezetten honvédelmi ismeretek átadására specializálódott. A felvetésre, hogy más szélsőjobboldali szervezetekkel (azért) tartják a kapcsolatot, azt válaszolta: „Az ön szavai szerint szélsőséges szervezetekkel nem vagyunk rosszban, mi nem köpködünk senkit, mi is elvárjuk azt, hogy minket se köpködjenek. A honlapunkon nem található egyetlen cikk sem, amely szélsőséges tevékenységre utalna, ha ARRA EGYELŐRE még nem derült fény, Gyöngyöspatán bármilyen szervezet, intézmény, esetleg az önkormányzat támogatta-e az ott megjelent szélső- jobboldali szervezetek működését. Az Állami Számvevőszék információi alapján azonban kiderült, Gyöngyöspata önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzésénél a helyszíni vizsgálat által feltárt tények megalapozták a hanyag kezelés gyanúját Emivan is, akkor is máshonnan bemásolt linkeken. A táborainkban soha ilyesmire irányuló dolgot nem tűrtem.” Kijelentette, szerinte a Véderőt felhasználták, valaki nagyon nagy politikai sikert kovácsolt az ő jelenlétükből. Ennek is köszönhető többek között, hogy lemondott a „parancsnokságról”. - Rám adták a gyeplőt és erőteljesen meghúzták, most munkát is alig találok - tette hozzá. Eszes Tamás Gyöngyöspatán él, indult a polgárRám adták a gyeplőt és erőteljesen meghúzták. mester-választáson is, ám elbukott. Szerinte a tavaszi eseményeket követően a faluban javult a közbiztonság. - Nekem nincs semmi bajom a cigánysággal, s szerintem nekik sem velem. Az, hogy amikor bemegyek a boltba, egy kicsit elhallgatnak, az nem azért van, mert félnek tőlem, hanem azért, mert mégiscsak tudati az Állami Számvevőszék Jogi Támogató Osztálya különő sen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Heves Megyei Rendőr-fő kapitányságon. Az augusztusi feljelentést követően Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-fő kapitányság sajtóreferense megkeresésünkre az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz októberben: „Megkeresésére válaszul tájékoztatom, hogy az Álják, hogy én voltam a Véderő parancsnoka. Sokan köszönnek nekem a kisebbségből előre, s ha nekem köszönnek, akkor én visszaköszönök - húzta alá Eszes Tamás. A Véderő honlapján említést tesz a többi szélső- jobboldali szervezettel ápolt kapcsolatáról is. Az Új Magyar Gárdáról (ÚMG), a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesületről (SZJPE) és a Csendőrségről így nyilatkoznak a honlap szerkesztői: „A négy szervezetet a gyöngyöspatai események hozták össze, fogalmazhatunk úgy is, hogy erősnek hitt kötelékbe. Mint ismeretes, mindhárom szervezet részt vett az említett településen, a márciusban kirobbanó etnikai feszültség kezelésében, ehhez csatlakozott a Véderő is, igaz nem nagy létszámmal. A kapcsolat megmaradt, a vezetők tartják a mai napig is egymással, de vannak problémák, mivel mindhárom szervezet erősen köthető a Jobbikhoz, ami nem azt jelenti, hogy rossz, de a nézetkülönbségek a Jobbik miatt néha kiütközni látszanak.” A Betyárseregről, amelynek tagjai szintén megjelentek az észak-magyarországi településen ezt írták idén májusban: Itt nem ildomos írni semmit, hiszen a rejtélyek csapatáról van szó, egy mítosz újjáéledéséről, egy legendáról, melynek tagjai a vezetőn kívül az ismeretlami Számvevőszék feljelentése alapján 2011. augusztus 30án rendelt el nyomozást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés gyanúja miatt. Alapos adatgyűjtés mellett, az eddig lefoglalt iratok revizori vizsgálata és tanúkihallgatások vannak folyamatban. Az eljárás jelen szakaszában bővebb információt nem tudunk szolgáltatni. ” lenségbe burkolóznak. Kapcsolat van, jónak mondható. Ä Betyársereg valóban ködbe burkolózik, tagjairól szinte semmit nem lehet tudni. Információink szerint ez a szervezet is tagdíjakból és adományokból működik, ám mindenféle betiltható fedőszervezet nélkül, minimális költségvetésből. Szóvivőjük a hungarista nézeteit nyíltan vállaló Tyirityán Zsolt, aki tagja volt a Vér és Becsület nevű szerveződésnek Is. Egy nyilatkozatában Tyirityán tagadja, hogy bárki is finanszírozná őket, mint mondta, pénzügyi támogatást soha, sehonnan nem kaptak. Egy másik nyilatkozatában azt is mondta: „több leinformálható vagyonvédelmi cég is tartozik hozzánk”. A birtokunkba jutott információk szerint Tyirityán nem beszélt a levegőbe, hiszen a Gyöngyöspatán jelen lévő csoportok tagjai közül nem Eszes Tamás az egyetlen, aki az éjszakában dolgozik, biztonsági szakemberként. Ipacs Norbert a kunszentmártoni Mundzuk Vagyonvédelmi Bt. beltagja, szintén jelen volt a Heves megyei Lőrinciben élő betyár, Könczöl András is, aki az Capone 2000 Kft. ügyvezetője, amelynek fő tevékenysége éttermi mozgóvendéglátás, de személybiztonsági tevékenységet, követelésbehajtást is végezhet. A Véderő emlegeti honlapján a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is, amelynek alapítványa múlt évben 1 582000 forint támogatást kapott az egyszázalékos felajánlásokból, amit ugyanakkora összeggel toldott meg a magyar állam. A Társaság a Szabadságjogokért Alapítvány szeptember második felében egy árnyékjelentést készített a gyöngyöspatai eseményekről, amelyet kérésünkre lapunkhoz is eljuttattak. Eszerint a Betyársereg 2008-ban alakult gyűlöletcsoport, amely a dél-alföldi betyárfolklórt felhasználva tevékenykedik. Öndefiníciójuk szerint törvényen kívüli, azonban a puszta ősi törvényeit betartó személyek, akiknél előnynek számít a büntetett előélet. Jelmondatuk: Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz! Ők annyira fedettek, hogy egyelőre csak annyit lehet tudni róluk, amennyit Tyirityán Zsolt szóvivőjük elmondani hajlandó a médiában. Honlapjukon így mutatkoznak be: „A Betyárseregnek nincs egyszemélyi vezetője, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy itt valamiféle anarchia uralkodna. Ellenkezőleg: A Betyársereg tekintélyelvű, önszerveződő klánok laza szövetsége, amely a puszta ősi magyar törvényei szerint, az eurázsiai civilizáció hagyományai alapján működik. Rózsa Sándor egykori seregét tekintjük elődünknek, példaképünk, vezércsillagunk nem is lehetne más, mint maga az örökös betyárkirály. Betyárok az egész Kárpát-medencében vannak, de ma is kiemelkednek az olyan hagyományos térségek, mint az Alföld, a Bakony vagy Somogy, a Betyársereg fészke pedig a tradíciókat őrizve, a Szeged környéki legendás tanyavilág.” * 4 4 4 i A rendőrség még nyomoz a hanyag kezelés gyanúja miatt
