Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-05 / 259. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT KÖRKÉP Gardát halásznak és kóstolnak is hétvégén Tihany A hétvégén ismét nagy­szabású fesztivál keretében húz­zák nyársra a Balaton „látott ha­lát”, a gardát. A félszigeten ti­zedik alkalommal rendezik meg a Gardália elnevezésű programot a Balatoni Halgazdálkodási Non­profit Zrt. és a Tihanyi Önkor­mányzat közös szervezésében. A garda egykor a Balaton egyik legjellegzetesebb halának szá­mított, amely ősszel - amikor a tó vizének hőmérséklete már tartósan alacsony szinten van - bandákba verődve húzódik be a tihanyi kútba. A tihanyi halá­szok akkor kezdték meg a garda­halászatot, amikor az úgyneve­zett látó ember a félsziget ma­gaslatairól figyelve meglátta a felszínhez közel úszó, ezüstösen csillogó halrajokat. A gardahalászat szombaton 10 órakor kezdődik a félszige­ten, az ízletes fogásokat délután 2 órakor kezdik el készíteni. A látogatókat késő estig számos színes program várja, a kézmű­ves-foglalkozástól egészen a ze­nés-táncos produkciókig. ■ Venter M. Ismét bevetésre kész a 125 éves tűzoltó-egyesület simontornya Fél éve működik a 125 éves simontornyai önkéntes tűzoltó-egyesület. Az előző mon­dat matematikai rejtélye a követ­kezőképpen oldható fel: a száz- huszonöt éve alapított egyesüle­tet, hosszú kihagyás után, tavaly szervezték újjá, és fél éve műkö­dik igazán aktívan. Tóth Bálint elnök szerint, e rö­vid idő alatt is bebizonyosodott, hogy nagy szükség van rájuk. Mercedes autófecskendőjükkel avartüzeket, kocsitüzeket, la- kástüzeket oltottak el Simon- tornyán, szivattyúztak, veszé­lyes helyen lévő fákat vágtak ki, illetve előzetes beavatkozást vé­geztek, amíg a jobban felszerelt, hivatásos tűzoltók megérkeztek. Mintegy 36-38 tagja van a simontornyai önkéntes alakúk­nak, akik közül 15 az aktív, vonu- lós tűzoltó. Ez a jelen, a múltról pedig az a füzet számol be, amit az ismert tűzoltóságtörténet-ku- tató, a nyolcvanéves Csőglel Ist­ván állított össze. A125 év fonto­sabb eseményeit, jelentősebb tűzeseteit írta le. ■ W. G. Több mint négyszázmillió forintot ítélt oda térségfej­lesztésre az atomerőmű alapítványa tegnapi, szed- resi ülésén. Jut pénz in­tézményfelújításra, part­fal-megerősítésre csak­úgy, mint ivóvízkútra, hulladékgazdálkodásra. Vida Tünde szedres-paks A Jövőnk Energi­ája Térségfejlesztési Alapítványt a Paksi Atomerőmű Zrt. idén ta­vasszal hozta létre, hogy általa segítse a térségfejlesztést, az élet­minőség javítását és a munka­helyteremtést a kedvezménye­zett területeken. E célok megva­lósítására 2014-ig évi ötszázmil­lió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére. A júniusban meghirdetett pályázatra átgon­dolt, alaposan előkészített, jó el­képzeléseket tartalmazó igények érkeztek - mondta az értékelés során Kováts Balázs, aki szakér­tőként segíti a kuratórium mun­káját. A szakértők 53 pályázatot találtak megfelelőnek, ezek kö­zül harmincegy támogatása mel­lett tették le voksukat a kuratóri­um tagjai. A megítélt összeg 417 millió formt, amely 4,3 mil­liárd forintnyi fejlesztést generál, mivel többségében nagyobb lép­tékű, elsősorban uniós pályáza­tok megvalósulását segíti elő. Er­re példa a dunafóldvári Kálvária­hegyen zajló partfal-stabilizáció és vízrendezés, illetve a tolnai ön- kormányzat városközpont-reha­bilitációs programja, amely „év­századra meghatározza a város arculatát”. Nyertesek között van a szekszárdi önkormányzat, mely a Babits művelődési köz­pont és a művészetek háza fel­újítását célzó Agóra-programmal szerepelt sikerrel. A németkéri önkormányzat művelődési há­zát, a tengelici óvodáját újíthatja fel alapítványi segítséggel. Több energetikai célú korszerűsítést is támogat a szervezet, így például a fácánkerti községházáét, ahol napkollektorokat szeretnének „munkába állítani”. Az alapít­vány kommunikációs megbízott­ja, Mittler István két pályázatot külön kiemelt. Egyik a megyei önkormányzaté, amely egy CT- berendezés megvásárlásával re­gionális radiológiai fejlesztést cé­loz a Balassa János kórházban. Egyedi elbírálással, az eredeti ha­tárértéket meghaladó összeget, ötvenmillió forintot szavazott meg erre a célra a kuratórium, több alapszabály által lehetővé tett engedménnyel. A másik, ala­pítvány céljaival nagymértékben összecsengő projekt, a Paks kör­nyéki hulladékgazdálkodási rendszert érintő fejlesztés, amely kilenc település hulladékelhe­lyezési gondját orvosolja. Az érintettek mindegyike pályázott és nyert a szükséges önkormány­zati önrész biztosítására, kivéve Paksot, amely - mint az ülésen elhangzott - önmérsékletet tanú­sítva nem igényelt pályázati se­gítséget. Kovács János, Szedres polgár- mestere azt mondta, idén nyílt lehetőségük első ízben az atom­erőmű térségfejlesztésre szánt forrásaira pályázni. Ezt örömmel fogadták, mert a következő öt év­ben jelentős fejlődést biztosíthat a község számára - mondta. Azt, hogy mire pályázzanak, nagy vi­ta előzte meg, hiszen sok a meg­oldandó feladat. Végül azért esett a választás az orvosi rendelő fel­újítására, mert ez egy olyan alap- intézmény, amely a település megtartó-képességét erősíti - tet­te hozzá. Kovács János szerint ez a támogatási struktúra erősíti az atomerőmű elfogadottságát, ami megítélése szerint különösen fontos a tervezett bővítés miatt. Negyvenegy település fejleszthet negyvenegy település számára nyújt pályázati lehetőséget a Jövőnk Energiája Térségfejlesz­tési Alapítvány. A Paksi kistér­ségben: Bikács, Bölcske, Duna- földvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Német­kér, Paks, Pálfa, Pusztahen- cse, Sárszentlőrinc, a Szek­szárdi kistérség északi részé­ben Bogyiszló, Fadd, Fácán­kert, Szedres, Szekszárd, Ten- gelic és Tolna jogosult pályáz­ni, valamint a Kalocsai kistér­ség húsz települése. Az igényelt összeg 700 millió forint volt az első pályázati fordulóban, a kuratórium 417 millió forintot osztott fel a pályázók között. Megoldanak egy régi problémát tolna Évek óta létező ivóvízgondot orvosol a tolnai vízmű: megkezdő­dött a vas- és mangán-talanító be­rendezés telepítése. A fejlesztés eredményeként megszűnik a csa­pokból folyó „fekete víz” problé­mája, amelyet főleg a nyári idő­szakban, illetve csőtörések után okoz az ivóvízben jelentkező man­gán Tolnán, illetve a tolnai kutak­ból ellátott Bogyiszlón és Fácán­kertben is. Koltai-Kiss Tamás, a Tolna Vízmű Kft ügyvezetője el­mondta, a modem víztisztító tech­nológia egy skandináv cég termé­ke, a tolnai fejlesztés a társaság magyarországi első beruházása. A berendezés bármely szennyező anyagot, bármilyen mennyiség­ben képes kiszűrni. A szűrőtartályokat pénteken emelték a helyükre. A technológi­ának legkésőbb tíz hét múlva üze­melnie kell. Ettől kezdve nem ke­rül már több vas és mangán a rendszerbe, a korábban lerakodott szennyeződéstől pedig jövő évtől kezdve tisztítják meg a csöveket, szükség szerint cserélik ki a veze­tékeket. Az ügyvezető arról is tájé­koztatott, hogy a víztisztító techno­lógiát 50 millió forintért vásárolta a vízmű, az előkészítő munka 20 millió forint volt A fejlesztés anyagi fedezetét a lakosság, a fo­gyasztók díjbefizetései biztosítják. Ez évtől azért emelkedett a meg­szokottnál sokkal nagyobb mér­tékben, köbméterenként 100 fo­rinttal a víz- és a szennyvízdíj, hogy a bevezetett, bruttó 70 forin­tos úgynevezett fejlesztési forrás­ból a régóta esedékes, elmaradt korszerűsítéseket el lehessen vé­gezni. Két év alatt mintegy 80 mü- lió forintos fejlesztési pénzhez jut így a vízmű, a beruházáshoz a cég­nek szüksége van átmeneti hitel felvételére. ■ S. K. Esélyórát tartanak felnőtteknek is tolna megye A Vakok és Gyen- génlátók megyei egyesülete évek óta tart esélyórákat óvodákban, iskolákban, hivatalokban - tájé­koztatott Kovács Lászlóné, az egyesület elnöke. A cél, hogy az emberek megismerjék a vakokat és gyengénlátókat, valamint megtanulják, hogyan kell segíte­ni nekik, például a közlekedés­ben. Mindezt a hallgatóság korá­hoz igazítva mutatják be. ■ F. A. erőműves alapítvány Négymilliárdos fejlesztéshez járul hozzá A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriumának tagjai 417 millió forintról döntöttek, amelyet 31 pályázó között osztottak szét Életminőséget javítanak Siófok megkéselték Néhány nappal ezelőtt, az esti órák­ban két ismeretlen személy ült be erőszakkal a belváros­ban egy hölgy piros VW Polo gépkocsijába. Majd arra kényszerítették, hogy a balatonkiliti szőlőhegyre fuva­rozza el őket. Pénzt is köve­teltek a nőtől, és nyomatékot adva akaratuknak, késsel többször megvágták a karját és az arcát. Szerencsére a sértettnek végül sikerült a jár­művel elmenekülni a hely­színről. Az ügyben a Siófoki Rendőrkapitányság indított nyomozást rablás gyanúja mi­att ismeretlen tettesek ellen, akik közül az egyikről fan­tomkép is készült. Komló HOMÁLYOS Még nem tisztázott, mikor épül meg végre a napelemgyár. Bár az alapokat valóban letették, je­lenleg állnak a munkálatok, vagyis az üzem már biztosan nem készül el az eredetileg megadott határidőre. Polics József polgármester elmondta, a Solar Energy System Kft. először azért csúszott az épít­kezéssel, mert az eredetinél nagyobb üzem kialakításához várta az engedélyeket. A cég most az eredeti időpont három hónappal való eltolását kérte. Pécs GYARAPODÁS Százmillió forint pluszbevételt remél a megyeszékhely attól, hogy immár a város kezébe került a fizetőparkolás lebonyolítása - mondta dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a Gámán Kft. egykori parkolási irodája előtt Pécs riadalom Több pécsi középületben és az Árkád bevásárló- központban is bombák felrobbantásával fenyegetőzött egy tele­fonáló nemrégiben. Az épületeket kiürítették. A belvárosban ki­sebb zsúfoltság alakult ki. Bomba végül szerencsére sehol sem robbant Még aznap előáltitották a fenyegetőző férfit tartott sajtótájékoztatót annak apropóján, hogy szerdától a város, közvetlenül a BIOKOM Kft. bonyolítja a fizetőparkol­tatást. A változás sokaknak kedvező akcióval indult, ma reggel nyolc óráig ingyenes volt a parkolás a fizetős zó­nákban is. Mohács ritkaság Albínó házi verebet fotózott le a Magyar Madártani Egyesület egyik önkéntese a mohácsi szőlőhe­gyen. A szólást elsősorban a hollóra vonatkoztatják, hisz ennél a fajnál valóban nagyon ritkán fordulnak elő albínó példányok. A többi énekesma­dárnál viszont sokkal gyako­ribb a részleges vagy teljes al­binizmus. A városi fekete ri­gók esetében szinte minden évben érkeznek jelzések a szakemberek felé fehér tolla­kat is viselő példányokról, de teljesen albínó házi verebek­ről és fecskékről is érkeztek már hírek. Kaposvár fedél nélkül Most kezdődik az őrület - mondta csütörtökön a Nyitott Kapu Hajléktalangondozási Köz­pont vezetője, Gulyás János, utalva az új betérőkre. Az in­tézmény befogadóképessége 59-re bővült, kilencfős női szálláshelyet adtak át a mi­nap. Az ellátók a hagyomá­nyos eszközökkel veszik párt­fogásukba az elesetteket, a teajárat hétfőn indul. Vannak a városban házfoglalók is: kö­rülményeik otthonosnak alig­ha nevezhetők, ők mégis már- már családiasnak érzik a fészküket. I

Next

/
Thumbnails
Contents