Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-28 / 278. szám

MMVü 2011. NOVEMBER 28., HÉTFŐ SZEKSZARD ES TÉRSÉGÉ Az éves tervnél már több az iparűzési adó fácánkert A költségvetési beszámoló szerint a magán- személyek kommunális adójából az év első 9 hónap­jában valamivel több mint egymillió forint folyt be, ami a tervezett összeg nem egészen fele. Gépjárműadó­ból 22 267 forint volt az ed­digi bevétel, ami kicsit több, mint az éves terv háromne­gyede. Iparűzési adóból vi­szont a tervezettnél jóval nagyobb összeg, 7,377 mil­lió forint folyt be, ami a terv közel másfélszerese, (sk) Tábla őrzi a roma óvodások emlékét lengyel Harmincöt éve Len­gyelben sikerült a roma szülőket rávenni, hogy gyer­mekeiket óvodába járassák. Az évforduló emlékére em­léktáblát avattak tegnap a lengyeli óvoda falán. Fábián Antalné, a helyi Néprajzi Múzeum vezetője elmondta, nagyon büszkék arra, hogy a hajdani óvodások közül megbecsült szakemberek lettek, és többen diplomát is szereztek, (mi) Felújították a mözsi ravatalozó tetőzetét tolna-mözs Beázott a mözsi ravatalozó épülete. A felújí­tást az üzemeltető Panteon Kft. elvégezte, de a tartós megoldás érdekében célsze­rű lenne az épület régi tető­zetét kicserélni, a hullámpa­la helyett más anyaggal fed­ni. Mivel a ravatalozó a tol­nai önkormányzat tulajdo­na, a tervek szerint a tető felújításának költségeit a két fél fele-fele arányban finanszírozhatná, (sk) Továbbiak a TEOLhu hírportálon fiit I fii 'Mii HIRDETÉS Családi házak hőszigetelése ingyenes állványozással. ^! Festés, mázolás, ács-állványozás, előtetők készítése. Gipszkartonozás. Veszélyessé vált fák vágása, gallyazása. Érdeklődni: Molnár-Alpin Építőipari és Szolgáltató Kft 7100 Szekszárd, Hermann 0. u. 37. 30/568-4436 A tolnai városháza a felújított Hősök terén. A környező falvak vezetőinek rencsésnek, ha Szekszárd helyett többsége nem tartja sze­Nem akarnak Tolnára járni központ Több község képviselő-testülete tiltakozását fejezte ki Eltérően vélekednek az esetlegesen létrehozandó hatodik, tolnai székhelyű járás ötletéről az érintett települések vezetői. A 14 község közül sokan a köz­lekedés nehézsége miatt vagy a már bevált rend­szerre hivatkozva nem szeretnének csatlakozni. Kérdés, van-e beleszólási lehetőségük. Hanoi Erzsébet Vehemensen nyilatkozott Kovács János, Szedres polgármestere, amikor arról kérdeztük, miként viszonyulnak Tolna esetleges járá­si székhellyé válásához, és a hoz­zá való csatlakozáshoz. Mint mondta, semmilyen kapcsolatuk nincs a várossal, teljesen életsze­rűden helyzetet eredményezne, ha a lakosságnak hivatalos ügye­ikkel ezentúl Szekszárd helyett Tolnára kellene járnia. A telepü­lésvezető azt is félőnek tartja, hogy a buszközlekedés könnyíté­sére tett ígéret végül beváltatían marad. A képviselő-testület véle­ményét levélbe foglalták, és elju­tatták azt Tóth Ferenc kormány- megbízotthoz, Horváth István or­szággyűlési képviselőhöz és dr. Puskás Imréhez, a megyei köz­gyűlés elnökéhez. A szedresi tes­tület leveléhez hasonlót küldött nemrégiben a harci önkormány­zat is a Kormányhivatalnak. Kölesd beletörődőbb. - Úgy gondoljuk, hogy a hatodik járási székhely kijelölése rajtunk túl­mutató döntés - mondta Berényi István polgármester. Hozzátette, ugyan nem támogatják feltétel nélkül az ötletet, de több más te­lepüléshez hasonlóan nem fogal­maztak meg tiltakozást. Inkább abban bíznak, hogy ha Tolna járá­si központ lesz, a lakosság akkor is tudja majd Szekszárdon intéz­ni az ügyeit. Kistormás és Medina már ko­rábban helytelenítette az ötletet, és kinyilatkoztatta, hogy ők in­kább Szekszárdnái maradná­nak. Fadd támogatását fejezte ki Tolna járási székhellyé válásá­val kapcsolatban, és a napokban ugyanígy döntött a fácánkerti képviselő-testület is, és a támo­gatók közé tartozik a bogyiszlói önkormányzat is. Tóth István polgármester szerint a faluban élőknek szinte mindegy, hogy Tolnára vagy Szekszárdira kell utazniuk. Háry János, Sióagárd polgár- mestere pedig úgy véli, hiábava­ló az ellenállás, hiszen a végső döntés úgyis magasabb szinte­ken születik meg, az ellen pedig úgy sem tehetnek. Sőt, akár még az az előnye is meglehet a válto­zásnak, hogy egy kisebb járás­ban nagyobb hangsúly jut egy- egy településre. A paksi kistérséghez tartozó te­lepülések polgármesterei egysé­ges véleményen vannak. Hencze Sándor, Dunaszentgyörgy, Máté Dénes, Gerjen és Boda János, Kajdacs vezetője is azt hangsú­lyozta, hogy Pakssal régi, jól ki­épített közigazgatási kapcsolatuk van. Máté Dénes ugyanakkor ar­ra is kitért, hogy a jobb közleke­dés és a közös szennyvízhálózat azért Tolna mellett szólna. A szekszárdi kistérségbe tartozó Tengelic első embere, Gáncs Ist­ván szintén említett előnyt, még­pedig azt, hogy egy hatodik járás kijelölése többlet állami forrást je­lent a megyének. Ám mégis úgy gondolja, hogy a falu Tolnához csatlakozása életszerűden lenne, és ha Szekszárdhoz nem is, akkor inkább Pakshoz tartoznának, hi­szen több szállal is kötődnek a vá­roshoz. Gáncs István ugyanakkor azt is elmondta, hogy ez sajnos magasabb szintű politikai és nem helyi döntés lesz. Megkerestük az ügyben a Tol­na Megyei Kormányhivatalt is, ott azonban egyelőre nem nyilat­koznak az ügyben. Egy hatodik járás kialakítását az öt kistérség helyett az új államigazgatási rendszer tenné lehetővé. Bátaszék ad magának annyi esélyt, mint Tolnának A szekszárdi kistérségből Bátaszék is kezdeményezte, hogy járási székhely lehes­sen. Bognár Jenő, a város pol­gármestere ennek ellenére azt mondja, reális esélyük erre alig van, de akkora sanszot mégis ad maguknak, mint amennyi Tolnának van. A vá­rosvezető elmondta, hogy mikrotérségi szinten az okta­tásban és az egészségügyben eddig is meghatározóak vol­tak, és ezt a szerepüket a ké­sőbbiekben sem szeretnék el­veszíteni. Bognár Jenő úgy vé­li, körülbelül 15 ezer embert érintene a környezetükben, ha Bátaszék lenne a járási székhely. Korlátoznák a forgalmat, kell szakvélemény is tolna Korlátozná a bogyiszlói ki­kötőbe irányuló, a tolnai Kossuth utcát is érintő teherforgalmat a tolnai képviselő-testület. Mióta felújították a Tolna és Bogyiszló közötti hidat, újra járhatnak 22 tonna feletti teherautók is Bo­gyiszló felé. A járművek a kes­keny és kanyargós tolnai Kos­suth Lajos utcán is áthaladnak, ami balesetveszélyes és rontja az épületek állagát. A forgalomkorlátozás elrende­léséhez szükséges egy szakértői vélemény elkészítése is. A város három Tolna megyei vállalkozás­tól kért árajánlatot A képviselő- testület várhatóan e hét szerdai ülésén választ közülük. ■ K. S. Negyvenhét csapat a kolbász fesztiválján tengelic - Negyvenhét csapat je­lentkezett az immár hatodik éve megrendezendő tengelici kol­básztöltő és forraltbor fesztivál­ra - tájékoztatott Gáncs István polgármester. Az e hét szombati eseményre mintegy 40 telepü­lésről érkeznek résztvevők az or­szág számos pontjáról, de Er­délyből, Ausztriából és Német­országból is jönnek vendégek. A délelőtt 11-kor kezdődő kolbász­töltő verseny ideje alatt és azt kö­vetően a kistérség több művésze­ti csoportja szórakoztatja a kö­zönséget. A rendezvény teljes bevételét közösségi kemence építésére fordítják. ■ S. K. Nagyobb értékű ajándékot adnak a szépkorúaknak fácánkert Hagyománynak szá­mít, hogy az önkormányzat kará­csony előtt megajándékozza a község idős lakóit. A falu képvise­lő-testületének múlt heti döntése alapján a helybéli szépkorúak idén is kapnak karácsonyi ajándé­kot a községtől. Orbán Zsolt pol­gármester elmondta, a szűkös költségvetés ellenére a nyolcvan­öt 70 év feletti fácánkerti polgár 20Ö0 forint értékű ajándékot kap a tavalyi 1500 forintos csomagok­kal szemben. ■ H. T. Egyre minőségibb nedűket kóstolhatnak a vendégek Csakis a gyökerek kerültek gödörbe gugás Nagyszabású növénytelepítéssel zárult a civil akció első szakasza őcsény Volt ok Őcsényben a megszokottnál nagyobb ünnep­séget kerekíteni az új bor ünne­pét jelentő Márton-napból. Kö­szönhetően a helyi borínyencek­nek, és annak, hogy az ottani bo­rászok egyre minőségibb nedű­ket tesznek le az asztalra. Jelez­vén, hogy a borkultúra néhány lelkes, az újra fogékony, saját szükségletre termelő, a családi tradíciókat felelevenítő őcsényi polgár jóvoltából látványosan fej­lődött az elmúlt években. Olyan szakemberek véleménye szerint is, mint Módos Ernő, vagy Mosonyi Pál. (Az sem elhanya­golható szempont, hogy a tele­pülésnek van egy profi borásza is: Pálinkás László.) Az őcsényiek adottságai na­gyon jók, hisz a szekszárdi törté­nelmi borvidék nagyon értékes részein vannak a kis birtokok. Az ott készült borokból kóstol­hatott az a mintegy nyolcvan­száz vendég, aki eljött a mulat­ságra. Az ottani borászok hang­súlyozzák: igaz, hogy a kiváló vö­rösekről híres a borvidék, de kár lenne lemondani az őcsényi „hogy” nagyszerű fehérborairól. Ezek kóstolgatása közben elis­merően csettintettek a decsi és a szekszárdi vendégek, no meg a magyar futballtörténet egyik leg- veretesebb csapata, az 1984-85- ös Videoton néhány játékosa, akik baráti kapcsolatot ápolnak az őcsényiekkel. ■ V. M. sióagárd Rengeteg fa, cserje és egyéb növény elültetésével lezá­rult a Gugás-gödör szépítésére indított civil mozgalom első sza­kasza Sióagárdon. Ki lehet tehát jelenteni, hogy csak a gyökerek kerültek gödörbe, maga a moz­galom egyáltalán nem. Mint azt megírtuk, a ma csa­padékvíz-befogadóként szolgáló Gugás-gödör környéke sokáig il­legális szemétlerakóként is mű­ködött. A közelben lakók azon­ban idén tavasszal, széles körű helyi összefogással, illetve az Ökotárs Alapítvány és a MÓL pá­lyázati támogatásával elkezdték a terület rendbetételét. Az egyik kezdeményező, dr. Varga Katalin körjegyző lapunk­Rengeteg növényt ültettek el nak elmondta: áprilistól össze­sen tizennégy megmozdulás so­rán irdatlan mennyiségű szeme­tet szedtek össze. Helyi vállalko­zó végezte el a gödör-tó medré­nek és partjának rendezését. Sa­ját készítésű asztalokat és pado­kat helyeztek ki a területre, fel­állították a Gödörkaput. Az első szakasz utolsó felvo­násaként következett a növény- telepítés, nemrégiben. Elültet­tek hetvenhat fát (madárberke­nye, fehérfűz, szil, kőris és nyár), kétszázkilencvenöt cser­jét (ötféle madárbirs, kétféle cserszömörce), száztizenkét kú­szónövényt, ötvenhat tő fehér ró­zsát és kétszáz darab igénytelen évelőt, hétféle színű és mintáza­tú dísznádat, négyféle díszfüvet és több csenkeszfélét. A növé­nyek körül a helyi komposztte­lepről kapott két konténernyi mulcsot is elterítettek. A nagy­szabású növénytelepítési akció­hoz is rengetegen nyújtottak se­gítséget, helyi vállalkozók, civil szervezetek, az önkormányzat és a lakosság részéről. Összesen száztizennyolcan vettek részt a munkában, köztük iskolások, pedagógusok és a MÓL tíz or­szágból érkezett tizenöt önkén­tese is, többek között Ausztriá­ból, Olaszországból, Szerbiából, Horvátországból. Jövőre azt tervezik, hogy fuzépí- tészeti technikával egy élő kuny­hót építenek a Gugásnál. ■ S. Zs. 4 t « i 4

Next

/
Thumbnails
Contents