Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-11-27 / 46. szám
2011. NOVEMBER 27., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Még nem halt éhen a paksi költő rebel Nagy Lajos-díjat kapott, kilencedik kötete jelent meg idén LászkS-Kovács Gyula: Unom, hogy a megye csak Babitsból áll. Bár most már Baka meg Mészöly is beletartozik Egy új kötet, egy díj. Ez az idei év egyenlege László-Kovács Gyula számára. A paksi író-költő élete során próbálkozott ezzel is, azzal is. Ma már azzal foglalkozik, amit tud és szeret: ír. A nehezen kategorizálható, sokszor rebellisnek nevezett irodalmár ennek ellenére nem tud és nem akar mást mondani, mint eddig, mert Illyéssel egyetértve azt vallja, aki felhagy az írással, az igazmondást hagyja abba. Vida Tünde- Azt tudtam, hogy a díj létezik, de azt nem, hogy két fokozata van - mondja László-Kovács Gyula a Nagy Lajos-díjról, amelyet azért tart sokra, mert a szakma ítéli oda, nincs mögöt- | te sem politika, sem valamiféle J civil szervezet. |- Nem nyomulunk. Volt idő- S szak, amikor próbáltunk részt venni a megye irodalmi életében, de nem jártunk nagy sikerrel - reagál a felvetésre, miszerint nem volt túl nagy híre annak, hogy megkapta a díjat, s egyébként is ritkán hallani felőle. Hozzáteszi: ezt úgy próbálja meg ideologizál- ni, hogy a költészet, az írás teljesen magányos műfaj, magányt kíván.- Ebbe belefér, hogy az embernek van egy olyan párja, aki ráadásul ugyanezzel foglalkozik?- Persze. Nem állítanám, hogy egymásra nem vagyunk hatással, de az irodalmi munkánkban ez nem jelenik meg, és egyébként sem egy műfajt képviselünk. Tudjuk egymást tesztelni, átnézzük egymás írásait, aztán én is ragaszkodom a megszokott stílusomhoz, írásmódomhoz, és Rózsa is.- Hogyan határoznád meg a magadét?- Nevezték nemzeti avantgárdnak, posztmodernnek, mondták, hogy nem lehet kategorizálni, nincs előzménye, nem követi senki. A mostani laudációban az szerepelt, hogy jól ötvözöm a huszonegyedik századi gondolatokat, irányzatot az archaikus, biblikus nyelvezettel. Ezt a díjat valószínűleg elsősorban a prózámért kaptam. Már régóta készülök egy prózai kötet kiadására. Részletek már jelentek meg. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy rövidesen húszoldalnyit közöl az Ezredvég.- A verseid nem éppen szokványosak. Ez a prózára is igaz?- Én végtelenített mondatokat írok. Nem használok nagybetűket, gondolatjellel választom el a mondatokat. Verseimben, de mondjuk inkább azt, hogy költemények, nem használok rímeket, legfeljebb belső rímeket. Nem foglalkozom azzal, hogy alliterál-e.- Miért?- Mert így tudom megírni. Megjelenik a kép a fejemben, azt írom le. Prózában is.- Mikor érintett meg az irodalom szele?- Tizenhat-tizenhét éves koromban. Közhely, de én akkor már Byront olvastam, még talán meg is van az a kötet. Meg Edgar Allan Poe A hollóját. ' Nagy olvasó voltam... ■ Megjelenik a kép a fejemben, azt írom le. Prózában is.- Hogy lettél a nagy olvasóból író?- Próbálkoztam mindennel, mint minden fiatal. Kezembe fogtam a gitárt. Az ecsetet. Állítólag jó grafikus lettem volna. Az írás maradt meg. Nem is óhajtok mással foglalkozni.- Mi volt a kenyérkereső foglalkozásod?- Voltam minden. Biztosítási ügynök, próbálkoztam újságírással. Most már nem vagyok sehol. Abból élek, amit írok.- Abból meg lehet élni?- Nem, de még nem haltam éhen. Szerkesztek is, kisebb-na- gyobb rendszerességgel jelennek meg írásaim.- És a könyvek?- Úgy érzem, kezd kialakulni egy mecenatúra. Valójában nem vagyok elégedett a kortárs költők elismertségével. A művészek jelentős része szenved ettől. Vannak sztárfestők, sztárírók, egy szűk kör... De nekünk vidéken nehezebb a helyzetünk. Azt szoktam mondani: át- kos provincializmus jellemzi Tolna megyét, annak ellenére, hogy jelentős irodalmi múlttal rendelkezik. Istentagadó mondatot mondok, de nagyon unom, hogy a megye csak Babitsból áll. Bár most már Baka István meg Mészöly is beletartozik, de nagyon rossz szájízem van amiatt, hogy egyetlen negyedévente megjelenő folyóirat van. És abban is bízom, hogy megszűnik ez az áldatlan állapot, amiben bal- meg jobboldali irodalomról beszélünk. Egy irodalom van, és az a magyar irodalom.- Elégedetlen vagy?- Örök elégedetlenség van bennem, de talán ez visz előre. Szeretném azt, hogy ha az ember meg van áldva vagy verve Pályakép LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA 1957-ben született Szekszárdin. Első versei 1982- ben jelentek meg. Dolgozott újságíróként, szerkesztőként, főszerkesztőként, szerkesztette a Kézjegy antológiát. Jelenleg szellemi szabadfoglalkozású (ró. Első kötetét társával, Acsádi Rozáliával közösen 1994-ben adták ki. Első önálló könyve Koldus-piétá címmel 1999- ben látott napvilágot. Máig kilenc kötetet mondhat magáénak, a legutóbbi - az Én szeretem az éjszakát - 2011-ben jelent meg. 2001-ben irodalomszervezői munkájáért a Tolna Megyei Művészetért díjat, irodalmi munkásságáért pedig a Csányi-díjat kapta. 2010-ben elnyerte a Pákolitz Alapítvány szerzői díját, idén pedig Nagy Lajos-díjjal jutalmazták. bármilyen talentummal, tudjon azzal foglalkozni, ne azzal, hogy miből él meg. Mélységesen elszomorít, ha arról értesülök, hogy elismert írók nyomorognak. Nagyobb szolidaritásra lenne szükség.- És még mire?- Az egészség a fontos és az írás. Én az igazat mondást tartom nagyon fontosnak. Ha nem mondom ki, a szavak bennem ragadnak és kísértenek. Illyés Gyula jut eszembe, aki azt mondta: ’...ki a versírást abbahagyja. Az igazmondást hagyja abba.’ Azt vallom, hogy nem szépet kell írni, hanem igazat.- Most olyan világot élünk, hogy lehet?- Én úgy gondolom, hogy egy íróember kritikus kell, hogy legyen. Nem kötelezheti el magát semmilyen politikai irányvonal mellett. Nem foglalkozom vele. Én kimondom. Nem érdekel, ki mit gondol. Engem mindig rebellisnek tartottak, és nem is akarok megváltozni. Legfeljebb konszolidálódom kicsit, éles helyzetekbe már nem megyek bele. JEGYZET A drága Borisz bevallom őszintén, egyszer- kétszer már megcsapott a megbánás halvány szele Borisz örökbefogadását illetőn. Mostanság azonban egyenesen aggaszt a dolog. Borisz egy nagyjából féléves ku- tyus. Még kéthónapos sem volt, amikor az utcán találtuk. Rögtön tudtam, hogy reménytelen a helyzet: egyszerűen olyan tüneményes volt, hogy nem lehetett nem szeretni. fajtáját tekintve UV, azaz utcai vegyes. Egyebek között éppen ezért aggaszt az ebadó bevezetése. Mert ugye, ha törzskönyvvel a nyakában találtuk volna, könnyen kideríthetnénk a fajtáját. így legfeljebb eskü alatt leszünk kénytelenek azt vallani, hogy magyar vizsla és mondjuk kuvasz keveréke, azaz magyar fajta sarja, s mint üyen, jogosult az adómentességre. a névválasztás helyességében sem vagyok biztos. Lehet, hogy időben a Bors, Bó- kony, Vajk, vagy valamelyik másik ősmagyar névre kellene váltanunk. még így sem biztos, hogy megússzuk az ebadót, sőt, az is meglehet, hogy emelt ösz- szeget kell fizetnünk, mert veszélyesnek nyilvánítják Boriszt. Úgy hírlik, hogy ebbe a kategóriába azokat az ebeket sorolják, amelyekről „fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy sérülést okozhatnak”. Borisz barátságos, de örökmozgó négylábú, mindig láb alatt van. Ha hasra esik benne az illetékes és megsérül, semmi nem ment meg minket az emelt szintű adótól. Meg aztán az is előfordulhat, hogy éppen akkor jönnek, amikor a derék kutyus nevelőszüleit, azaz Zsuzsi és Fruzsi macskánkat utánozva a virágcserépbe gömbölyödve alszik, vagy a kutyaól tetején grasszál, és a hivatalos személy, a magát macskának képzelő kutya láttán úgy ítéli meg, hogy veszélyes. Mert aki látja, megszakad a röhögéstől. Több mázsa élelmiszert adományoztak szegény karácsony Két napig adakozhattak a vásárlók a szekszárdi üzletben A szekszárdi listát a 144-szeres véradó vezeti Több száz kilónyi tartós élelmiszert gyűjtöttek össze a Magyar Élelmiszerbank-egyesület önkéntesei pénteken és szombaton a szekszárdi Tescóban. A hipermarketbe érkező vásárlók figyelmét az önkéntesek mellett a vevőszolgálat is felhívta arra, hogy adakozhatnak a rászoruló családok számára. Heim Ká- rolyné önkéntes lapunk kérdésére elmondta, lisztet, étolajat, konzerveket, cukrot adományoztak a jóérzésű emberek. - Főleg akkor lettek nyitottak az ide érkezők, amikor mondtuk nekik, hogy nem pénzt kérünk, hanem bármilyen tartós élelmiszert elfogadunk, amit az üzletben megvettek. Egy fiatalember annyira jószívű volt, hogy jó néhány konzervet is vásárolt - tette hozzá. Az egyesület idén a CIB Bank támogatásával, valamint a bank 700 önkéntes munkatársának bevonásával szervezett karácsonyi adománygyűjtést az Auchan, a Metro, a Penny Market és Tesco áruházláncok üzleteiben. A szervezet alapítása óta több mint 20 ezer tonna élelmiszert osztott szét 500 karitatív és civü szervezeten, illetve önkormányzaton keresztül több mint 500 ezer rászorulónak, összesen 4,5 milliárd forint értékben. Ám közleményük szerint az utóbbi egy évben megduplázódott a segítséget kérők száma az országban. Az önkéntesek a bevásárlóközpontban kérték a vásárlók jóindulatát szekszárd Több városban tartanak ezekben a napokban a véradók napjához, november 27-hez kötődő rendezvényeket. A szekszárdi ünnepség szombaton volt a Kolping- iskolában. A Vörös- kereszt három vezetője - dr. Kis Mária megyei elnök, Gulyás Katalin megyei igazgató és Kissné Hóner Magdolna városi elnök - köszöntötte a véradókat és a szervező munkát végzőket. A harmincszoros, negyven- szeres, ötvenszeres és hatvanszoros véradók mellett, van két hetvenszeres - Sándor József és Vas István -, egy nyolcvanszoros - Heckmann Mátyásné - és egy kilencvenszeres véradója is - Ágócs József - a megyeszékhelynek és környékének. A rendezvényen részt vevők közül a 108-szo- ros véradó, Szabácsy József számított csúcstartónak. Az igazi bajnok a 144-szeres véradó, Kardos Árpád, ám ő nem volt jelen. Tolna megyeiek közül különböző országos díjakban részesült Papp István, Horváth Zsolt, Kozmáim György és a Gemenc Volán Zrt. További elismerést kapott szervező munkájáért Nagy Józsefné, a véradómozgalom támogatásáért pedig a Jako Fém- árugyár Kft. ■ W. G. ■ Nagy Józsefné szervező is kapott elismerést. I d á <
