Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-04 / 258. szám

5 2011. NOVEMBER 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG • • •• MEGYEI TŰKOR JEGYZET VENTER MARIANNA Túl sok szűk esztendő bizonyára sokan csodálko­zással fogadják annak a fel­mérésnek az eredményét, amely szerint megyénk az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a vásárlóerőt illetően. Míg az ország nagy részében stagnált, vagy ép­pen csökkent a vásárlóerő, addig nálunk szépen meg­növekedett. Csakhogy a nagy többséget alkotó egy­szerű állampolgár, aki az or­szágos átlag alatt keres, na­gyon is tisztában van azzal, hogy az ő vásárlóereje vala­hogy nem növekedett. Sőt. egy percig nem kétlem, hogy a kutatók pontos ada­tokkal operáltak, és még az átlagokat is jól számolták ki. A végeredmény azonban mégsem azt tükrözi, amivel naponta találkozik az em­ber: bezárt üzletekkel, hó­nap vége felé pangó boltok­kal, vergődő kisvállalkozá­sokkal, szolgáltatókkal. Meg aztán nem kell ahhoz szak­képzett elemzőnek lenni, hogy lássuk: egyre keve­sebb embernek van pénze egyre kevesebb dologra. Ha ez az egyre szűkülő gazda­sági spirál tartósan uralko­dik, működésbe lép a gazda­sági dominóelv. Mert ha a kicsinek - jelen esetben a teljesen átlagos, átlag alatt kereső polgárnak - nincs pénze, nincs vásárlóereje, akkor hamarosan a nagyok­nak sem lesz. ráadásul, kitekintve is ag­gasztó dolgokkal kell szem­besülnünk. Az unió építmé­nyére kemény csapást mért a hosszan elhúzódó görög vál­ság, és nálunk sokkal gazda­gabb országokban is nő a munkanélküliek, a tönkre ment vállalkozók száma. Pesszimista jóslatok szerint akár még tíz évig is eltarthat a válság, de nem hiszem, hogy az optimisták jóslata - nyolc év - nagyon feldobná azokat, akik fiatalságuk, vagy aktív korszakuk utolsó szakaszát élik meg ebben a „tíz szűk esztendőben”. Megkérdeztük: ön elégedett-« Tolna megyével? A teremtett világ csodái Ezzel a címmel nyílt fotókiállítása Sudár Saroltának tegnap az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban. Az alkotó határozottan ama­tőrnek vallja magát, ám képei különös érzékenységről árulkodnak, amelyet megnyitóbeszédében Elekes Eduárdné nyugalmazott könyvtárigazgató is dicsért. A bemutatott 34 fotó a világ számos pontjáról örökít meg csodás fényjátékot, és mutatja meg valamennyi évszak szépségét. KÖVECSES KAMILLA, SZEKSZÁRD:- Én még tanulok, gimnázi­umba járok, így csak a kör­nyezetemben hallok arról, hogy milyen nehéz elhelyez­kedni Szerencsére a csalá­domban mindenkinek van munkahelye, így bennünket nem érint közvetlenül a mun­kanélküliség. Ugyanakkor so­kat hallok arról, hogy itt nem könnyű elhelyezkedni a pálya­kezdőknek, így sokan el is költöznek a megyéből Nem mindegy, hol élünk felmérés Tolna megyét a növekedők sorában tartják számon ÁCSNÉ OLÁH GABRIELLA, SZEKSZÁRD:- Nem vagyok elégedett, mert kevés a munkahely. Sorra szűnnek meg a vállalkozások, zárnak be cégek, nagyon ne­hézelhelyezkedni. Ha kisgyer­mekes anyuka vagy, akkor azért nem kellesz sehová, ha elmúltál 50 éves, akkor meg szóba sem állnak veled. Eb­ben a megyében nincsenek új munkahelyek vagy olyan be­ruházások, ahová munkáso­kat keresnek. Egyes térségek között akár négyszeres jövede­lemkülönbségek is lehet­nek. A legfrissebb felmé­rések szerint Tolna me­gyét a növekedők rangso­rában tartják számon. Mauthner Ilona A felmérések adatai gyakran megtréfálják az embert. Tolna megyében egy vendéglátós vagy kereskedelmi végzettségűnek (mindegy, hogy férfi vagy nő) alig van esélye arra, hogy a szak­májában elhelyezkedjen. Az ét­termek vagy bezártak, vagy szű­kítik a létszámukat, a kereske­delmi kamara adatai szerint. Szekszárdon még a nagyobb üzletekben is folyamatos volt az év során a leépítés, a kisboltok meg sok helyen be is zártak a visszaesett forgalom miatt. Ez a gazdaságnak csak egy szelete, de nem sokkal jobb a helyzet más területen sem. Ennek elle­nére a GfK felmérése szerint me­gyénk a dinamikusan fejlődő térségek közé tartozik, nyilván ebben meghatározó szerepe van a paksi atomerőműnek. Mint arról a Piac és Profit be­számolt, a GfK felmérése szerint az egy főre jutó vásárlóerő index értéke idén 132,9 volt a főváros­ban, szemben a tavaly mért 133,6-tal. A legnagyobb növeke­dést a már évek óta folyamato­san fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el. A harmadik he­lyezett pedig Fejér megye. Győr-Moson-Sopron kisebb visszaeséssel is megőrizte tava­lyi 4. helyét, míg Vas megelőzte Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye. A GfK szerint a települések rangsorában is voltak változá­sok. Az 1000 főnél nagyobb né-. pességű településeknél (Buda­pest nélkül) idén a vásárlóerő szempontjából első helyen Telki végzett, utána Üröm, majd a ta­valyi első Csopak, ezt követi Paks és Nagykovácsi. Budapest­nek öt olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy fő­re jutó vásárlóerő. A legszegényebb települések sorrendjében alig történt válto­zás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 telepü­lés (Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsószentmárton és Tiszabő) sor­rendje megegyezik a tavalyival. A leggazdagabb Budapest XII. kerülete és a legszegényebb Tiszabő között négyszeres jöve­delemkülönbség fedezhető fel. Pest megyét, így az 5. helyre ke­rült. A többi megye vásárlóereje - a tavalyi évhez hasonlóan - idén sem érte el az országos át­lagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Bara­nya, Nógrád és Zala viszont je­lentős csökkenést szenvedett el. A sereghajtók változatlanul V GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint jó Tolna megyében élni? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. PROMÓCIÓ Gyakorlat teszi a mestert szakképzés Még nagyobb szerepet vállal a kamara tolna A szakképzés helyzetéről és jövőjéről volt szó azon a kon­ferencián, amelyet tegnap dél­előtt tartottak Tolnán, a megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében. A rendezvényen részt vett és előadást tartott dr. Szilágyi János, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara okta­tási és képzési igazgatója, dr. Garay Péter, a Türr István Képző és Kutató Intézet pécsi igazgatóságának főigazgatója, és Kocsis Csaba, a megyei kor­mányhivatal főosztályvezetője. Dr. Szilágyi János a kamarák szakképzésben való megnöveke­dett szerepvállalásáról tartott előadást. Mint elmondta, jogsza­bályi változások előtt állunk, ha­marosan a parlament elé kerül a szakképzési törvény tervezete, ezért itt az ideje, hogy a kamarák felkészüljenek a változásokra. A kereskedelmi és iparkama­ra elkötelezte magát a duális képzés mellett, ami azt jelenti, hogy a képzés maga nagyobb arányban tevődik át a gazdaság­ba, a súlypontja pedig a gyakor­lati képzésre helyeződik. Egyes gyakorlatigényes szakmákban például 50 százalékkal emelked­het a gyakorlati órák, illetve a nyári gyakorlat időtartama. Egy­szerűsíteni szeretnék a vizsgáz­tatást, tehát a maratoni, 4-5 na­pos vizsgák helyett maximum kétnaposakat terveznek. Az el­képzelések szerint a tanulószer­ződésekben az eddiginél jobban egyensúlyba kerülnek a tanulók jogai és kötelességei, és olyan fi­nanszírozási rendszert vezetnek be, amely lényegesen csökkenti a gyakorlati képzőhelyek admi­nisztrációját, egyszerűsíti az el­számolást. A kamara a gondozá­sába tartozó 46 szakma követel­ményrendszerét vizsgálta felül, amelynek köszönhetően közel 11 ezer diák kezdte meg tanul­mányait az idei tanévben. Dr. Szilágyi János azt is el­mondta, hogy a Tolna megyei iparkamara kimagasló munkát végez a szakképzés területén, és kiemelt szerepet játszik a régió­ban a szakképzés fejlesztésében. ■ V. M. Tájmisztika Hat művész képeiből nyílt kiállítás tegnap a városi művelődé­si központban. Gáspár Gyula, Krizbai Sándor, Miklós Árpád, Uta Hei­necke, Ütő Gusztáv és Zirczi Judit, a Budapesten székelő MAMŰ Társaság tagjai közös kiállítása, amelyet tegnap Teli Edit nyitott meg, a Tájmisztika címet kapta és novemberben látogatható. MNMMMSMHMMM Hazafi József 1947-2011 Meghalt Hazafi József, a Tolnai Népújság nyugdí­jas főszerkesztő-helyettese. Az 1960-as évek második felében, a Szekszárdon elit munkahelynek számí­tó műszergyárban tanulta az esztergályosszakmát. A Tolna Megyei Népújság szerkesztőségében talál­koztunk először. Külsős­ként hozta az írásait. Az­tán 1974-től kollégák let­tünk. Elkezdődött a paksi atomerőmű építése. Rend­szeresen jelentek meg ri­portjai a hatalmas, Ma­gyarországon úttörő vál­lalkozásról. A szerkesztő ségben Hazafi József lett az „atomerőmű-felelős ”. Riportkönyve, a Csikócsa­pat olyan ember szemsző géből ábrázolja az akkori valóságot, aki otthonosan mozgott az ország minden szögletéből toborzott se­gédmunkások, de ha úgy adódott, az atomtudósok között is. Az atomerőmű építésének megkezdésétől, 1974-től szinte a második munkahelye volt az épít­kezés. A Népújság hetente közölte erről szóló írásait. Riportjai jelentek meg az Élet és Irodalomban is. Egy ideig a Népszavánál dolgozott, aztán a 80-as évek közepén visszakerült Szekszárdra, a Népújság­hoz. Főszerkesztőhelyet­tesként élte meg a rend­szerváltást. Azok az esz­tendők különösen nehe­zek voltak egy kemény, hajlíthatatlan természetű ember számára. Azt hi­szem, jórészt erre ment rá az egészsége, ezért kény­szerült nyugdíjba. A könyvespolcomon külön sorakoznak az egykori kol­légák kötetei. Csányi Lász­ló, Ordas Iván, Szekulity Péter, Varga József írásai mellé most odakerült Ha­zafi Jóska egyik könyve is. m Gy. M. Forgalomlassító demonstrációk Tolna megyében Forgalomlassító demonstrációk várhatók országszerte november negyedikén - tájékoztatott a me­gyei rendőr-főkapitányság. Tolna megyében az alábbi három helyszínen és időpontban jelen­tettek be félpályás forgalomlassí­tó demonstrációt: 7 és 21 óra kö­zött: Paksnál a 6-os főút 107-108 kilométerszelvényében. 7 és 19 óra között Szekszárdon az 56-os főút 2-es kilométerszelvényében. 7 és 18 óra között Bátaszéknél az 56-os főút 19 kilométerszelvényé­től a 20-as 500. méteréig. A rendőrség kéri a közlekedők fokozott ügyeimét és türelmét A helyszíneken rendőrök segítik a közlekedőket, illetve vesznek részt a forgalom irányításában. ■ 1.1. )

Next

/
Thumbnails
Contents