Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-22 / 273. szám

■t m A héten is várják a véradók jelentkezését tolna megye A héten is szá­mít a véradókra a Vöröske­reszt megyei szervezete. Kedden a szekszárdi egye­temen 10 és 13, szerdán a kakasdi faluházban 13 és 16, csütörtökön Nagy- mányokon 9.30 és 15.30, pénteken Szekszárdon a Prettlnél 12 és 15.30 között jelentkezhetnek. Dombóvá­ron kedden és csütörtökön 7.30-tól 14 óráig lesz intéze­ti véradás, (hé) A várban játszva tanulják a történelmet a diákok siMONTORNYA Máté Imréné múzeumpedagógus vezeté­sével tartanak a várban mú­zeumi foglalkozásokat a simontornyai kisdiákoknak. E tanévben már minden alsó tagozatos osztályra sor ke­rült. A kisebbeknek bemu­tatta a várat játékosan, érde­kesen, a nagyobbak pedig egy történelmi társasjáték keretében bővíthették tudá­sukat. (vl) Diploma járt Benedeknek a szép szavalatáért bonyhád A Magyar Vers­mondók Egyesületének ezüst diplomájával jutalmaz­ták a közelmúltban Újvári Bors Benedeket. A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény 6. osztályos diákja a „Regö­sök húrján” XV. dunántúli regionális vers- és széppró­zamondó versenyen elért el­ső helyezéséért vehette át a kitüntetést. A tehetséges if­jút édesanyja, Szarvas Szil­via készítette fel a megmé­rettetésre. (vb) 2 Újvári Bors Benedek Továbbiak a TEOLhu hírportálon Perecre-kalácsra, kamerákra kémek támogatást regöly Több millió forintos támo­gatást remélnek Regölyben a Leader-pályázatok révén. Porga Ferenc polgármester elmondta: az önkormányzat a települést népszerűsítő kiadvány megjelen­tetéséhez kért anyagi segítséget A polgárőr-egyesület térfigyelő ka­merákra pályázott. A Regölyért Egyesület a falunapokra, illetve a hozzá kapcsolódó perec-kalács fesztiválra és a veterángépjármű- találkozó megrendezésére nyúj­tott be kérelmet Ez a szervezet eszközfejlesztésre, például a fen­ti rendezvényeken is használha­tó sörpadok, sátrak megvásárlá­sára is pályázott. A regölyi labda­rúgó-egyesület sportszerekre kért támogatást ■ Zs. S. TAMÁSI ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 22., KEDD Kiváló felöntő és legyező szaunamester Tamásiban dolgozik az országos első Tölgyessy Eszter Cukoresővel fejeződött be a simontornyai apák napja Ritka szakmát művel a 26 éves Tölgyessy Eszter. Szaunamester Tamásiban, az új fedett fürdőben. Az idén tavasszal megnyerte a szaunamesterek orszá­gos versenyét, s már a jö­vő évire is benevezett. Wessely Gábor tamási Tölgyessy Eszter szauna­mester. Kellemes, dallamos mondat. Egymásra talált a név és a mesterség. Nem csak a név, a személy is rátalált a neki ren­delt mesterségre. A 26 éves Tölgyessy Eszter ugyanis Ma­gyarország legjobb szaunames­terének bizonyult a márciusi, sárvári versenyen. Akkor még nem Tamásiban dolgozott, hanem Esztergomban. Ott él, az ottani élményfürdő al­kalmazásában állt, ám az a léte­sítmény finanszírozási problé­mák miatt bezárt. Ezért jár Ta­másiba, s korábban még Siklós­ra is leutazott oktatni a leendő szaunásokat. Az átlagember el se tudja kép­zelni, hogy mi dolguk lehet a szaunamestereknek, s miféle versenyen mérhetik össze szak­mai hozzáértésüket. Tölgyessy Eszter elmondta, hogy minden év őszén lehet benevezni a tava­szi megmérettetésre. Ő már je­lentkezett is a 2012-es verseny­re, ami Bükfürdőn lesz. A fel­adat: egy szaunashow-t kell tar­tani. Nézik, hogy milyen illato­kat használ, mennyire ismeri a szaunázás élettani szabályait és milyen vendéglátó. A kommuni­kációval nincs gondja Tölgyessy Eszternek, hiszen moderátor szakon már van egy felsőfokú végzettsége, s hamarosan meg­lesz a kommunikáció és média­tudomány szakos diplomája. Egy ideig az esztergomi tévénél is dolgozott. A szaunamesteri képesítés fel­nőttképzés során sajátítható el. Magyarországon Horváth And­rás és Kovács Tamás kezdett ez­zel először foglalkozni, körülbe­lül tíz éve. Jelenleg mintegy SO­TO okleveles szaunamester lehet az országban. Tamási legnagyobb vonzereje a termálvíz. Az új fürdő szeptem­berben nyitott. A jelenlegi gazda­sági helyzetben sajátos módon oldották meg az építkezést és a A Tölgyessy Eszter által nyert trófeát a tamási fürdő előcsarnokában, egy üvegszekrényben helyezték el működtetést. A kivitelező 20 évig üzemelteti az önkormány­zati tulajdonú létesítményt. Szé­les András alpolgármester azt hangsúlyozza ezzel kapcsolato­san, hogy a kivitelezés minősé­gével nem lehetnek problémák, hiszen tulajdonképpen „magá­nak épített” a cég. A város bérle­ti díjat kap, amiből lassacskán visszajön az önrészként felvett és befizetett összeg. Az üzemeltető cég egyik veze­tője, Bogdán Tamás szerint a nyári vendégkör már kialakult, de télen még elég gyér a látoga­tottság. Ez lesz az új létesítmény első téli szezonja, próbálják habpartikkal és éjszakai fürdő­zésekkel fellendíteni a forgal­mat. Visszajárnak a német és holland turisták, élvezik a szol­gáltatásokat, fürdenek a 33 és 38 fokos vizű medencékben, és szaunáznak is. Lenne még igény különféle gyógykezelésekre, masszázsra, iszappakolásra; ezek engedélyeztetése folyamat­ban van. A szaunák látogatottsága emelkedést mutat, amióta szak­embert alkalmaznak. Tölgyessy Eszter is úgy tapasztalja, hogy van forgalomnövekedés. A szaunamester egyik legfonto­sabb feladata a legyezés. A ver­senyeken is különféle legyezési technikákat alkalmaznak zász­lóval, törölközővel. Az ezt meg­előző tennivaló a felöntés. A sós leradírozza a bőrt, a mézes nyug­tatja, a jeges az ereket tornáztat­ja. Újdonság a joghurtos felön­tés, és tervezik a csokoládésat is, melynek hatására boldogság­hormonok termelődnek. Fürdőtörténet a kútfúrástól a fedett rész átadásáig tamásiban a hatvanas évek közepén kezdtek foglalkozni a strandépítés lehetőségével A medencéket tápláló kutat 1967-69 között fúrták. Abból 53 fokos termálvíz tör fel 2200 méteres mélységből. Ma­gas a só-, ktorid-, hidrogén­karbonát-, bróm-, fluor- és jód- tartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi, gerinc- és csípő­ízületi porckopás, valamint nőgyógyászati bántalmak ke­zelésére. A SZABADTÉRI fürdőt 1973-ban nyitották meg. A nyolcvanas évek közepén a gyógymedence fölé féltetőt, úgynevezett hu­zatfogót építettek. Az új, fedett fürdő kivitelezése 2009-től 2011-ig tartott. Ez év szeptem­berétől látogatható. siMONTORNYA Ezer luftballon röp­ködött szombaton a sportcsarnok­ban, és szétszórtak tíz kiló szalon­cukrot: lufi- és cukoresővel zárult az idei apák napja Simontomyán. Az eseményt 16 éve minden no­vemberben megtartják; az ötlet­gazda Schweigert Györgyné vé­dőnő. Sok támogatást kapott a he­lyi vállalkozóktól és dr. Mihócs Zsolt alpolgármestertől. A program az óvodások, az alsó tagozatosok, majd a felső­sök zenés-táncos műsorával in­dult. Közreműködött a dunaúj­városi sporttagozatos iskola négy növendéke is. A korábban meghirdetett rajz­pályázatra mintegy száz pálya­mű érkezett be. A rajzokat kiállí­tották a sportcsarnokban, a téma az apa-gyermek kapcsolat volt. Az apák napján több mint há­romszázan vettek részt. A leg­népszerűbb eseménynek most is a sorverseny bizonyult, me­lyen apák és gyermekeik alkot­ta tíztagú csapatok indulhattak. Csoki és plüssjáték volt a tét. Az idei versenyt a Kakasok csapata nyerte. ■ W. G. Mézeskalácsból építenek betlehemet tamási Ilyen még nem volt Tamá­siban: mézeskalács betlehemet építenek a művelődési házban, advent első vasárnapján. A Fenyő Gyuláné által vezetett, a művelő­dési ház által indított grillázskészí- tő tanfolyam résztvevői közül 17 asszony állt össze a különleges al­kotás elkészítésére. A beüehem hozzávetőleg egy négyzetméter alapterületű és közel egy méter magasságú lesz, a vázra nagyjából ezer darab mézeskalácsforma ke­rül, az egyes darabokat olvasztott cukorral ragasztják egymáshoz, illetve figurákat is elhelyeznek. A mű elkészítéséhez több helyről ér­kezett támogatás. A mézeskalács­sütés már folyik, a betlehem ösz- szeállítását a közönség most va­sárnap 16 órától kísérheti figye­lemmel a művelődési házban, ahol ökumenikus adventi gyer­tyagyújtás is lesz a történelmi egy­házak helyi pásztorai és a Pro Cultura Humana vegyeskar köz­reműködésével. ■ K. S. Arany az első minősítőről pántlika Sárközi és bukovinai koreográfiát adtak elő Uj járás: Simontomya már májusban kezdeményezte tamási Első minősítőjén arany elismerést szerzett a tamási Pántlika Néptáncegyüttes. Ber- kesné Imre Erika, a csoport veze­tője elmondta: az ifjúsági és a fel­nőttcsoport együtt vett részt a szombati Fejér megyei amatőr néptáncegyüttesek III. minősítő fesztiválján. Taba Csaba: Az én ludam című, sárpilisi hagyomá­nyokon alapuló koreográfiáját, il­letve Radák János: Kaláka bál cí­mű bukovinai feldolgozását ad­ták elő. A zsűri kiemelte a Kissné Kecskeméti Eszter művészeti ve­zető irányította együttes sárközi anyagának hiteles előadását, a kerettörténeteket, illetve a felnőt­tek és a fiatalok harmonikus együttműködését. ■ S. K. Sikert hozott a fiatalok és az idősebbek közös produkciója SIMONTORNYA - A város képvi- selő-testület már ez év májusá­ban kezdeményezte, hogy Tolna megyében legyen hatodik járás, Simontornya székhellyel - rea­gált Bárdos László címzetes fő­jegyző a lapunk tegnapi számá­ban megjelent cikkre, melyben azt írtuk, hogy a megyében első­ként Tolna városa indítványozta a hatodik járás létrehozását, tol­nai székhellyel. (Tény, a simon­tornyai testülettel szemben a tol­nai képviselők csak augusztus­ban fogadták el az ezzel kapcso­latos dokumentumot.) Bárdos László rendelkezésünk­re bocsátotta a témáról szóló má­jusi, simontornyai testületi hatá­rozatot. Ebből többek között ki­derül, hogy a simontornyai járás létrehozását leginkább az indo­kolná, hogy a jelenlegi Tamási- Simontornyai kistérség túlságo­san nagy területet fog át: a me­gye közel egyharmadát öleli fel, 32 település tartozik hozzá, köz­tük 3 város, 3 nagyközség és 7 darab ezer lakos feletti község. Egyes települések 50-60 kilomé­terre is vannak egymástól. A la­kosság számára optimális lenne, ha az egykori megye- és járási székhely, Simontornya a vonzás- körzetéhez tartozó települések­kel együtt leválna Tamásitól. A simontornyai központú járás a város és térsége számára re­ményt, távlatot és gyarapodást jelentene. ■ H. T. 1 » «

Next

/
Thumbnails
Contents