Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-18 / 270. szám

2 BONYHÁD ÉS TÉRSÉGE mmmmm i m mamaom " m m r *<*' mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 18., PÉNTEK Sok kis szobrot farag, a használati tárgyakat népi motívumokkal díszíti a bonyhádi alkotó, Szemcsuk István Felismeri a tehetséget alkotó Szívesen ajándékozza el a munkáit, hogy örömet szerezzen HÍRSÁV Elkészítette a község történeti összefoglalóját mőcsény Ifj. Herner László helyi amatőr kutató példaér­tékű tettet hajtott végre az­zal, hogy elkészítette Mő­csény történetének összefog­lalóját. Tavaly ősszel látott munkához, a levéltári és az egyéb feljegyzések mel­lett a településen élő sváb, székely és felvidéki szárma­zású idősebb emberek emlé­kei is támpontot adtak a ku­tatásához. A könyvből töb­bek között az Is kiderül, hogy Mőcsényről az 1500-as években készült először írá­sos feljegyzés, (vb) Kiilöndíjakat kapott egyedi alkotásaiért bonyhád Kimagasló sikere­ket ért el a közelmúltban Má­té Réka fotós. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Erdély ar­cai” elnevezésű pályázatán a Nagymosás című képével kiérdemelte a zsűri különdí- ját Akárcsak a Magyarorszá­gi Német Kulturális és Infor­mációs Központ által meghir­detett BlickPunkt - Képek versenye megmérettetésen, amelyen a „Gyógyfíícsokor- szentelés Bonyhádon” nevet viselő képeslap-montázsáért jutalmazták, (vb) Szívmelengető akciót hívott életre a bibliotéka bonyhád Legyen minden gyermeknek karácsonya! Ezzel a címmel indított jóté­konysági akciót a Solymár Imre Városi Könyvtár. A bibliotéka munkatársai a völgységi rászoruló óvodás- és iskoláskorú gyermekek támogatásáért léptek fel, akiknek főleg használati tárgyakat, játékokat és könyveket gyűjtenek. Az adakozó kedvűek decem­ber 21-ig juttathatják el a könyvtárba csomagjaikat, amelyre írják rá, hogy hány éves fiúnak, vagy lánynak szánják az ajándékot, (vb) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Bonyhád ügynökségvezetőjét: __________Varga Imre_____________ 06-30/317-0407 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Fafaragó szakkört vezet a bonyhádi Székely Ház­ban az ismert alkotó, Szemcsuk István. Az apró szobroktól a nagyméretű székelykapukig számos al­kotás őrzi keze munkáját. Wessely Gábor Eredetileg fémmegmunkálással foglalkozott, esztergályos a ta­nult szakmája Szemcsuk István­nak. De hobbi szinten mindig ér­dekelte a fafaragás, s ahogy ko­rosodott, egyre több időt fordí­tott arra, hogy tökéletesítse mes­terségbeli tudását. A bonyhádi szakképző iskolá­ból ment nyugdíjba, ahol fémipa­rosokat, gépészeket tanított: gép­lakatosokat, esztergályosokat, gázszerelőket. Most a fafaragást oktatja a Székely Házban, 5-ó gye­reknek. Kicsit aggódik azért, hogy le kell állni a hideg hónapokban, mert drága a gázfűtés, de Csibi Krisztina, a házat működtető szé­kely szövetség elnöke kérdésünk­re kijelentette: ragaszkodnak a szövőműhely és a fafaragó mű­hely működtetéséhez. Egyébként más miatt is kell fűteni. Lesz egy Téli esték című előadás-sorozat, mely november 30-án kezdődik, Wilhelmné Pék Bora szakács- könyvének bemutatójával. Szemcsuk István rendszeres résztvevője a Falvak Kultúrájá­ért Alapítvány által szervezett nyári táboroknak. A 2007-es nyugdíjazá­sa óta, ideje jelentős részét a fafaragásnak szenteli. Az utóbbi években Szakályban és a szerbi­ai Oromhegyesen dolgozott együtt Törő Györggyel és a mes­terség más művelőivel. Nem bevételorientáltak ezek a tábo­rok. Többnyire ajándékba adják az ott született alkotásokat. Szemcsuk István a bonyhádi fa­faragó szakkört is ingyen vezeti. Örömét leli benne, s annak is örül, ha egy-két fiatal sikeres, ügyes kezű, és szép kis munká­kat készít. Van peda­gógiai érzéke, van tü­relme a gyerekek­hez, és van szeme ahhoz, hogy felis­merje a tehetséget. Saját tehetségét a köz szolgála­tába állítja. Se a pénzért, se a di­cséretekért nem hajt, bár, aki is­meri, elismeri hagyományápoló munkásságának értékét, amiért a kilencvenes évek elején meg­kapta a Sebestyén Ádám-díjat. Sokat dolgozott Ozorán és Szek- szárdon, a Gemencben is. Nem modernkedik, a népi ornamenti­kát kedveli. Sulykolókat díszít, kopjafákat, játszótéri játékokat készít, de mindennél jobban ked­veli a kisebb-nagyobb szobrok fa­ragását. Különféle paraszti ka­raktereket ábrázol. Székelykaput is készített már legalább tízet, né­melyiket egyedül, némelyiket ka­lákában. A legapróbb munkája egy négycentis szobor, a legna­gyobb egy négyméteres kapu. A legbüszkébb arra a méteres Jé­zus-szobrára, amelyik a hidasi templomba került. Székely származású lévén el­sősorban a háromszéki és a ka­lotaszegi motívumokat alkal­mazza, ám a somogyi díszítőmű­vészetben is otthon van. Nagytö­megű, iparszerű gyártásról és értékesítésről soha sem gondol­kodott. A maga és a mások gyö­nyörűségére, gyönyörködtetésé­re farag. Munkái jelentős részét elajándékozza barátainak, isme­rőseinek. Ebben neki is kedve telik, és reméli, hogy annak is, aki megkapja a szobrait. Szívügyük lett mind a két program cikó - Srácok, nézzétek az első­sök plakátját, milyen jópofa! - tanulmányozták a Kultúrház- ban kiállított alkotást a cikói Perczel Mór Általános Iskola felső tagozatos növendékei. A Márton-naphoz kapcsolódó pá­lyamű nemcsak a diákok, ha­nem a zsűri tetszését is elnyer­te, hiszen a legkisebbek harma­dik helyen végeztek a verseny­ben. Sőt, még a különdíjat is be­gyűjtötték, mivel két alkotással is előrukkoltak. Az aranyérmet holtversenyben a 3. és a 2. osz­tályosok szerezték meg. A dobo­gó második fokára pedig a ne­gyedikesek állhatták fel. Két rendezvény zajlott egyszerre a völgységi intézményben, hi­szen a Márton-nap mellett a Perczel-évhez kapcsolódó prog­ramsorozat is ekkor zárult. Amíg a felsősök a történelmi versenyen csillantották meg tu­dásukat, addig a kicsik a külön­böző kézműves-foglalkozáso­kon bizonyíthatták kreativitá­■ Fotókiállítás nyílt a kultúrházban a Perczel-évről. sukat. A nap fénypontja az isko­lától indult lampionos felvonu­lás volt. Ezt követően a Kultúr­házban folytatódott a program, ahol az iskola színjátszó köre és tánccsapata, valamint az ovisok csaltak mosolyt a jelenlévők ar­cára produkcióikkal. - Örö­mömre szolgál, hogy a munka­társaim, a diákok és a szülők is szívügyüknek tekintették a Perczel-évhez kapcsolódó prog­ramok megvalósítását. Remek élményekkel gazdagodtunk - összegezte a sorozatot Herner- né Szőts Hajnalka igazgató. ■ V. B. Hernerné Szőts Hajnalka Névjegy SZEMCSUK ISTVÁN 1947-ben született a Bonyhád melletti Majoson. Először esztergá­lyos szakmunkás-bizonyít­ványt, később gépésztechni­kusi végzettséget, majd mű­szaki oktatói diplomát szer­zett. A bonyhádi szakképző iskolából ment nyugdíjba 2007-ben, Szakoktató, illetve oktatásvezető-helyettes volt. Géplakatos, esztergályos és gázszerelő tanulókkal foglal­kozott. A fafaragást 1973-ban kezd­te. Eleinte csak hobbi szinten foglalkozott vele, majd alapos mesterségbeli tudást szerzett. Köztéri munkáinak többsége Tolna megyei településeken lát­ható. Szobrai középületekbe és magángyűjtőkhöz kerültek. Ma már oktatja is a fafaragást a bonyhádi Székely Házban. ■ Többnyire pa­raszti karakte­reket ábrázol. J PROMÓCIÓ Új módszerekkel visznek színt a hétköznapokba a tanárok képzés A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményből öten csatlakoztak a pályázat adta lehetőséghez bonyhád - Kati néni, jó ez a megoldás? - tette fel a kérdést a feladatlapjára pillantva egy ötö­dikes kisfiú. - Helyes, koncent­rálj a következőre - érkezett a megnyugtató válasz Holló Kata­lintól. A rendhagyó nyelvtanórán amely a magyar be­szédhangokról szólt - sziporkáztak a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény (BONI) Szé­chenyi István Általános Iskola növendékei ottjártunkkor. Szem­mel láthatóan tetszett nekik, hogy kis csoportokban dolgozva bizonyíthatták felkészültségüket a témakörökben. - A legutóbbi képzésen részt vett pedagógu­sok a kompetenciaalapú oktatás­ról korábban elsajátított ismere­teiket is bővíthették. Vagyis, a csoportmunka hatékony alkal­mazásáról, és az interaktív esz­közök használatáról is új infor­mációkkal gazdagod­tak - vette nagyító alá a TÁMOP - 3.1.5 „Pedagógusképzés a BONI-ban” elnevezé­sű pályázatot Ador­ján Gyöngyi. A BONI főigazgató­helyettese, projektmenedzser ki­fejtette: összesen öt munkatársa csatlakozott ehhez. Közülük ket­tő - Holló Katalin és Nagy Ervin - már végzett, mivel az ő esetük­ben az előző tanév szeptemberé­ben indult a projekt, egyéves volt ■ Közel 19 mil­lió forintot nyert a pályá­zaton a BONI. A hatodikosoknál Nagy Ervin tartott irodalmi bemutatóórát a műveltségterületi képzés. En­nek elvégzése feljogosította őket arra, hogy a jövőben már 5-6. év­folyamon is taníthatnak magyar nyelv és irodalmat. Mellettük még hárman képezhették to­vább magukat szakterületükön a pályázat jóvoltából: két gyógy­pedagógus szakvizsga megszer­zéséért iratkozott be, az egyik óvodapedagógus pedig a közok­tatásvezetői képzettséget igyek­szik megszerezni. Ők a mostani tanév végén adnak számot tudá­sukról. Adorján Gyöngyitől azt is megtudtuk, hogy a pályázat egyik elvárása az úgynevezett fenntartási időszakban, hogy a képzéseken végzett pedagógu­sok évente legalább egyszer be­mutatóórákat tartsanak, amikor szélesebb körben is megismer­tethetik a tanultakat. November 14-én kettő zajlott az intézmény­ben: Holló Katalin mellett Nagy Ervin a hatodikos növendékek­kel Toldi első énekét dolgozta fel. - Hasznosnak tartom a pályáza­tot, hiszen ennek köszönhetően tudtam megoldani a szakmai to­vábbképzésemet - hangsúlyozta Katalin. Majd hozzátette, olyan módszertani ismeretekre is szert tett, amelyekkel új színt vi­het a tanórákba, felkeltve ezzel a diákok érdeklődését. ■ Vízin B.

Next

/
Thumbnails
Contents